Fenntartható fejlődés Klímaváltozás Természet

Állat- és növényfajaink is szenvednek a forróságtól

szalamandraAz ilyen hőhullámok, mint amitől Európa most is szenved, gyakoribbá válnak a jövőben az éghajlatváltozás hatásai miatt. Sok hazai állat- és növényfaj sem tud alkalmazkodni az éghajlat gyors változásához, és egyedszámuk várhatóan csökken vagy kihalnak. 2050-re a fajok 20-40%-a eltűnhet a Föld színéről – figyelmeztet a WWF Magyarország.

Európa évi átlagos hőmérséklete 1 °C-kal növekedett a múlt században és további 1-2 °C növekedés várható. Hőhullámokra és különösen forró napokra gyakrabban számíthatunk  Legjobban a nagyvárosok lakói szenvednek a nyári forróságtól, a legnagyobb hőmérsékletemelkedést eddig Madrid élte át (2.2 °C), követi Luxembourg (2.0 °C), Stockholm (1.5 °C), Róma és Bécs (1.2 °C).

A múlt században Észak-Európa 10-40%-kal csapadékosabb, míg Dél-Európa 20%-kal szárazabb lett. A becslések szerint Dél-Európában még további 30%-kal csökkenhet az éves csapadék mennyisége, hosszabbak lesznek az aszályos időszakok, gyakoribbak az erdőtüzek. A csapadék nagy része a téli hónapokban hullik, intenzitása erősebb lesz, rendkívüli áradásokat ás földcsuszamlásokat okozva.

A változások természetesen az élővilágra is erős hatással vannak. Nem kivétel ez alól hazánk állat-és növényvilága sem. Egy, a hetekben kiadott, hazai kutatók által összeállított jelentés* számos olyan fajt, élőlénycsoportot sorol fel, melyekre a jövőben károsan hat a felmelegedés, elsősorban megszokott élőhelyeik átalakulása miatt.

Először az ember által erősen befolyásolt tájakon látható változás. Várható, hogy a vízszabályozások révén kiszárított Alföld további szárazodása egyre nehezebbé teszi a természetes fafajú erdők telepítését, tovább növelve a kedvet és kényszert az akác, vagy más tájidegen fafajok telepítésére. Az Alpokalja és a Dél-Dunántúl szintén szárazodást mutat, az erdőterületek egészségi állapotának romlása várható.

A kétéltűek közül veszélyeztetett például a foltos szalamandra, amely a középhegységek állandóan párás, hűvös patakvölgyeiben él, vagy a szintén a vizek világához kötődő vidra. A növények közül különösen veszélyeztetettek a sziklagyepekben, hegyi réteken vagy hegyvidéki erdőkben élő, kis elterjedésű védett fajok.

A mérleg másik serpenyőjében találhatók az előretörők, akik hasznot húznak az éghajlatváltozásból és terjeszkedni kezdenek. Egy részük eddig még alig volt jelen selyemkóróMagyarországon, vagy egyenesen másik kontinensről való, mint a kertekből ismert Agáve-fajok vagy a Budapesten is terjedő amerikai lepkekabóca. Az idegenek között ott vannak az „özönfajok” is, amely ellenségek híján hatalmas területeket hódíthatnak el a nálunk honosaktól. Ilyen a selyemkóró vagy az ijesztő módon elszaporodni képes sáskák (pl. marokkói sáska 1993-ban). A kórokozó fajok elterjedésének változása ugyancsak küszöbön áll.

„A hazai fajok jelentős része nem tud a klímaváltozás ilyen nagy sebességéhez alkalmazkodni. Fajgazdagságunk megőrzéséhez azonnal csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsátást, továbbá szükség van a tarvágások megszüntetésére, vizeinkkel való előrelátó, bölcs gazdálkodásra” – nyilatkozta Csáki Roland, a WWF Magyarország igazgatóhelyettese.

További információ: Csáki Roland, WWF Magyarország, mobil: 20/953-2225, tel: (1) 214-5554/129, e-mail: roland.csaki@wwf.hu

* Éghajlatváltozás és biológiai sokféleség – elemzések az adaptációs stratégia tudományos megalapozásához. Szerkesztették: Czúcz Bálint, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Botta-Dukát Zoltán, Molnár Zsolt; MTA ÖKBI, 2007 június

(Forrás: WWF Magyarország)

About the author

szomkat

2 hozzászólás

  • A HOZZÁSZÓLÁSOM KÉRDÉS:DÉL-ALFÖLDÖN ÉLEK,1EDÜL,NŐNEMŰ NYUGDÍJASKÉNT.PORTÁMHOZ KB 300 4SZÖGÖL KERT TARTOZIK.AKÁCOST SZÁNDÉXOM TELEPÍTENI 10X18M-ES KONYHAKERT KIVÉTELÉVEL.UGYANAKKOR VMI OLYAN FÁVAL SZERETNÉM ITT-OTT TÁRSÍTANI,AMI NEM TÁJIDEGEN,MADARAKNAK FÉSZKELŐHELY,STB.JAVALLOTTÁK A PUSZTASZILT,UAKKOR MÁS AZON A VÉLEMÉNYEN VAN,H AZ AKÁC ELNYOMJA…
    MIELŐBBI VÁLASZUKBAN REMÉNYKEDEM,KÖSZÖNETTEL

  • Nem vagyok szakértő, de az akácot nem javaslom. Többek között azért, mert anno a homok megkötésére hurcolták be az országba, ami meg is történt, viszont emellett nitrogéndús talajt képez a gyökerén élő baktériumok miatt, ami az aljnövényzetnek vág oda.
    A madaraknál szerintem nem létezik olyan, hogy tájidegen fa. Fészkelni fognak ott, ahol jól érzik magukat. Néhány őshonos fafaj közül lehetne válogatni, pl. tiszafa, fehér fűz, fehér nyár, fekete nyár, kocsányos vagy kocsánytalan tölgy, bükk, gyertyán, mezei szil… A választáshoz ismerni kell, hogy milyen adottságai vannak a kertnek. Egy faiskola biztos tud segíteni.

Leave a Comment