A hírek a Vatikán szén-dioxid semlegessé válásáról

A tegnapi ‘holnapután’-ban is megemlítettük a hírt. Az első furcsa dolog az volt, hogy míg a Greenfo cikkében közel 7000 hektárnyi erdőről olvastunk, addig a Klímanet kérdésére a cég vezetője 15-25 hektárt emlegetett. Az összeg, amibe a minimum 6975 hektár különbségű erdők telepítése kerül mégis közel azonos, azaz 130 ezer dollár, illetve 100 ezer euró.
Az amerikai–magyar cég adományával a városállam szén-dioxid kibocsátásának semlegesítése volt a szent cél. Az index, ami híres állandó kétkedéséről és az én szememben kicsit a „rossz hír a jó hír” hozzáállásáról is, a következőknek járt utána:

Vatikán magyarországi erdőtelepítéssel váltja meg a szén-dioxid-kvótáját – járta be a hír néhány napja a sajtót, a kezdeményezésről írt az ABC News és a New York Times is. Pedig a szükséges minisztériumi engedély még nincs meg, és a Greenpeace is berzenkedik. A projekt ennek ellenére komoly, bár az érintett cég ügyvezetője is elismeri, hogy az erdőtelepítés önmagában nem megoldás a Föld szén-dioxid-problémájára.

Ismert, hogy a klímaváltozás fő oka az üvegházhatású gázok – ezen belül is főként a szén-dioxid – légköri koncentrációjának növekedése. Az ENSZ kormányközi klímabizottsága, az IPCC idei jelentésének harmadik kötete szerint a légköri szén-dioxid mennyisége 70 százalékkal nőtt 1970 óta. Amióta ember él a Földön, ez a koncentráció soha nem volt még olyan magas, mint most (425 milliomod térfogatrész). A jelentés szerint ez a szám a következő 25 évben tovább fog emelkedni, legalább 25, legfeljebb 90 százalékkal. A növekedés mértéke attól függ, hogy az ember milyen hamar és mennyit hajlandó tenni a gázkibocsátás csökkentéséért és a meglevő szén-dioxid semlegesítéséért.

Ez utóbbi problémára jelent megoldást (vagy tüneti kezelést, nézőpont kérdése) a kibocsátási egységként is ismert szén-dioxid-kreditek országok közti kereskedelme – ilyen krediteket klímabarát beruházásokkal lehet gyűjteni. A képlet egyszerű: X ország végez például valamilyen ökológiai restaurációt, az ezért járó kreditet Y ország megveszi, és ennyivel kevesebb szén-dioxid-kibocsátás miatt kell aggódnia. Előbbinek az üzlet anyagi hasznot hoz, utóbbi ezzel a módszerrel könnyebben megközelítheti a Kiotói Egyezményben rá vonatkozó célszámot.

Jelenleg a szén-dioxid-krediteknek három piaca létezik: az említett egyezményhez igazított kiotói típusú, az önkéntes, ahol a kreditek szabadon adhatók és vehetők és az EU-piac, ahol a szén-dioxid-egységek összmennyisége limitált. A főleg tengeri ökorestaurációval foglalkozó amerikai Planktos cég magyarországi leányvállalata, a KlímaFa Kft. a kiotói piacot célozta meg, első lépésként pedig a Vatikán kibocsátásának megfelelő úgynevezett klímaerdőt telepít – ami azért érdekes, mert a Vatikánra nem vonatkozik a Kiotói Egyezmény.

Erdő Tiszakeszinél
„A Planktos kereste meg a Vatikánt” – magyarázza a kft. ügyvezető igazgatója, dr. Gazdag Dávid az ellentmondást. „Az erdő egyfajta szimbolikus ajándék a Szentszéknek, és az ezzel nyert szén-dioxid-egységek nem vesznek részt a kereskedelemben.” A kreditek után tehát a kft. nem kap pénzt, viszont a körülbelül 23 millió forintos, nagy sajtóvisszhangot keltő beruházást ő finanszírozza – nehéz nem meglátni az ügyes marketingfogást. Hogy a Vatikán számára mindez miért jó, az utóbbi évek pápai kommunikációjának ismeretében egyértelmű: az erdőnek üzenetértéke van, a környezettudatos egyház képét erősíti. Egyébként a Vatikán mint jogi személy birtokolhat kibocsátási egységeket.

A tervek szerint a klímaerdőt Tiszakeszi mellett, a Bükki Nemzeti Park által kezelt területen telepítik majd körülbelül 150 ezer négyzetméteren, egy a középkorban kiirtott erdő helyén. „Olyan ökoszisztéma ez, ahol nem piszkálják, nem kezelik a fákat, nincs fakitermelés” – mondja Torda Gergely, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete munkatársa, aki szakértőként vesz részt a projektben. „A cél az, hogy egy őshonos fajokból álló, megfelelő arányban kevert, természetes hatású erdő kezdjen nőni. A telepítést követő első nyolc évben még segíteni kell az erdőnek, hogy le tudja győzni a gyomokat, de utána magára lehet hagyni.”

Szóval nem nagy varázslat ez, a klímaerdőben ugyanolyan fajok találhatók, mint más erdőkben – a különbség nagy vonalakban annyi, hogy a fakitermelésre szánt erdőkben a fák által megkötött szén-dioxid visszakerül a légkörbe, amikor a fát elégetjük. Egy klímaerdő egyébként főleg fiatal korában köt meg sok szén-dioxidot, aztán beáll a szaknyelven klimax állapotnak nevezett helyzet, amikor az új és a kidőlő fák száma ugyanannyi. „Ez a magyar fajokat ismerve nagyjából háromszáz év múlva fog bekövetkezni” – mondja Torda.

Korai PR
Szóval ha minden jól megy, a világ legkisebb állama lesz az első, amelynek eltörölték széndioxidkvótáját. A Greenpeace szerint azonban a mostani sajtóhadjárat korai volt. „Tudtunkkal nincs reális terv, illetve végső engedély, amire alapozzák a bejelentéseiket” – mondja Rohonyi Péter, a szervezet magyar munkatársa. „A helyi erdészek sokáig nem is tudták, hogy valaki klímaerdőt tervez a területükön, és az is aggályos, hogy miként számolták ki egész Róma szén-dioxid-fogyasztásából a Vatikánét. A hatóságok tudtommal egyelőre csak tudomásul vették, hogy a Klímafa tervez valamit, engedélyt egyelőre nem kaptak. Szóval a cég kicsit előrerohant PR-vonalon.”

Rohonyinak egyébként önmagában a szén-dioxid-kreditek piaca ellen nincs kifogása, és nem tartja rossz ötletnek a klímaerdő koncepcióját, csak önmagában nem tarja megoldásnak. „Sokkal fontosabb dolgokat is meg kell tennünk a klímaváltozás elleni harcban, hiszen az üvegházhatású gázoknak cirka csak egyötöde származik az erdőpusztításokból. Az energiafelhasználás és -termelés ezzel szemben az összes kibocsátott üvegházhatású gáz kétharmadáért felelős. Ezt nem lehet erdőkkel orvosolni, energiaforradalomra van szükség itthon is, ahol szerintünk nem állunk olyan jól, hogy bevállalhatnánk más államok tehermentesítését” – fogalmaz a környezetvédő.

Gálhidy László, a WWF Magyarország erdészeti programvezetője egyetért azzal, hogy ellentmondásos a projekt. „Nyilván nem lenne káros egy klímaerdő, de a növényzet szén-dioxid-elnyelő képessége nem alkalmas arra, hogy a kibocsátásunkat kompenzálja. Látni kell, hogy ez egy időleges megoldás, mert pár évtized után az elnyelés görbéje már nagyon ellaposodik.”

Mindent egyszerre
„Valóban nem fogadtuk még el a KlímaFa projektjét” – erősíti meg a Greenpeace állítását Nemes Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője. „Februárban kaptak egy támogató nyilatkozatot, de egy sor dokumentumot még be kell adniuk, hogy a jóváhagyó nyilatkozatot is megkapják.” A dokumentumokat a minisztérium Kiotói Egyezménnyel foglalkozó bizottsága ellenőrzi, és prezentálni kell egy két állam között kötött szerződést is. „A KlímaFa és a Vatikán között lehet magánjogi szerződés, és ezt lehet kommunikálni is, de nincs még elfogadott projekt” – mondja Nemes. A főosztályvezető szerint egyébként Magyarország a szén-dioxid-kreditek szempontjából gazdag: „Több tízmillió tonnányi eladó kibocsátási egységünk van.”

A kft. ügyvezetője szerint nem lesz gond a jóváhagyó nyilatkozat megszerzésével. „Reális terv van a projekt mögött, a területet a Bükki Nemzeti Park szakemberi jelölték ki, a telepítés megtervezésében az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete és a soproni egyetem erdőmérnökei vettek részt.” A kft. most arra vár, hogy a 2007-es mérések után év elején kiderüljön, pontosan mennyi a Vatikán szén-dioxid kibocsátása. Jelenleg ugyanis csak egy irodai átlagokra alapozott becslésük van. Gazdag szerint a korai kommunikációra az a magyarázat, hogy a projekt üzenetét minél előbb el akarták juttatni a nyilvánossághoz.

„Valóban van egy olyan félelem a megkötési projektekkel kapcsolatban, hogy az emberek nem fognak az életmódjukon változtatni, ha erdőkkel is kiváltják a saját pazarlásukat” – kommentálja a Greenpeace véleményét Gazdag. „Sajnos már ott tart a Föld, hogy mindent egyszerre kell csinálnunk: a restaurációs programokkal párhuzamosan át kell állni környezettudatos gazdaságra, és ennek fontosságát is rendszeresen kommunikáljuk. De az erdősítéssel sem késlekedhetünk. A Duna-Tisza közén például olyan elsivatagosodás van, hogy a folyamat néhány évtizeden belül visszafordíthatatlan lesz.” Az ügyvezető szerint egyébként a KlímaFánál mindenki alacsonyfogyasztású autókat használ és az irodáikban is energiatakarékos izzók égnek.

A kft. a jövőben más országokkal is tervez – ezúttal profitot termelő – kreditkereskedelmet. A vatikáni projekttel párhuzamosan már megkezdte a tárgyalásokat Romániával és Bulgáriával, de az olaszokkal és a franciákkal is voltak már megbeszélések. A tervek szerint a következő öt évben tízezer hektárnyi erdőt telepítenének Magyarország kilenc nemzeti parkján belül.

Némi személyes megjegyzés:
Hangsúlyozhatjuk, hogy az erdőtelepítés nem a teljes megoldás. Azt azonban senki sem jelentheti ki, hogy nem része annak. Azaz: hasznos.
Mondhatjuk, hogy várhatott volna a cég a kommunikációval. Azt azonban nem hiszem, hogy feltétlenül le kell húzni, hogy van egy vállalat, ami – mint általában a vállalatok- profitorientált, van egy jó marketingötlete, ami még hasznos is – nekünk is – és „csak” mert nincsenek meg az engedélyei, ezért feltétlenül gonosz.
Elhamarkodott volt a kommunikáció, ez tény. De! Amit csinál, az egy jó ötlet, jó marketinggel és ha megvalósul, akkor hasznos tartalommal. Ekkora hírverés után nem tudom elképzelni, hogy sumákba fordulna a terv. Túl nagy égés lenne nem megcsinálni. Szerintem.
Mindezen túl azt azért megemlítem, hogy fogalmam sincs a cégről; nem ismerem őket.

(forrás: index)