Ha már egyre többet beszélnek itthon is a zöld marketingről, álljon itt egy hvg-s írás, kiegészítve némi vizuális elemmel – hogy lássuk is, miről ír:
Mind több holmit vesznek meg azért, mert zöldnek, környezetbarátnak mondja a reklámozója.
Harrison Ford leveti az ingét, beül egy kozmetikus székébe. A szépészeti szakember gyantacsíkot helyez a színész mellére, majd hirtelen mozdulattal letépi. „Ez tényleg fáj” – kiált fel a szőrevesztett színész. Éppen olyan, magyarázza a sokkolt nézőknek, mint amikor kiirtják az esőerdőket.
A Conservation International környezetvédő szervezet megbízásából készült reklám méltó utóda az USA-ban máig emlegetett, e műfajban iskolateremtő, idestova 40 éves indiános kampányfilmnek. A környezetszennyezés láttán sírva fakadó, barázdált arcú indián sokaknak máig emlékezetes maradt, hozzájárulva a Tartsd meg gyönyörűnek Amerikát kampány sikeréhez.
Senkit sem zavart az apró turpisság, hogy a könnyeit hullató rézbőrű, az Iron Eyes Cody néven befutott színész valójában olasz bevándorlók gyermekeként Louisianában született.
Azóta a környezettudatosságra buzdító zöld reklám önálló műfajjá vált – idetartoznak a nyersanyagok újrahasznosítását, az alternatív energiaforrásokat, a környezetbarát technológiát népszerűsítő reklámfilmek csakúgy, mint az egyik-másik termék zöld mivoltát kidomborító eladásösztönzők. Cannes-ban, a világ legnagyobb reklámseregszemléjén június végén külön kategóriában díjazták azokat az alkotóműhelyeket, amelyek a természeti környezet megőrzésére jótékonysági akciókat népszerűsítettek, és azokat is, amelyek látványosan zöldítettek közérdekű hirdetéseket vagy termékreklámokat. Bronzoroszlánnal ismerték el például azt a természetrombolás ellen kampányoló sanghaji újsághirdetést, amely első ránézésre jellegzetes kínai tájkép, hatalmas sziklákkal, sejtelmes ködbe vesző hegyormokkal. Közelebbről szemügyre véve világossá válik, hogy a hegyeket hatalmas lakótelepi házak, felhőkarcolók alkotják, a fák valójában villanyoszlopok, a folyó pedig sztráda autófolyammal.
A legtöbb autót már nem csinibabákkal teszik kívánatossá, hanem „a minden korábbinál kisebb” szennyezőanyag-kibocsátással. Egy olasz kisautó olyan hatékonyan védi a környezetet, hogy a volánja mögött ülő pandamackó (nyilván egy neves környezetvédő szervezet címerállatának az unokatestvére) még ütközéskor is sértetlen marad – legalábbis a merész gondolattársítással operáló, Cannes-ban szintén díjazott plakát szerint. A Muppet Show egyik sztárja, Breki egy másik autógyár pénzéért arról dúdol dalocskát, milyen nehéz biciklizni és evezni, mennyivel könnyebb viszont zöldnek maradni egy nagy amerikai hibrid terepjáróval, amely mindössze hat és fél liter benzint fogyaszt 100 kilométeren.
A zöldre festett üzenetek sűrű erdejében egyre nehezebb eligazodni. Egy brit felmérés szerint a fogyasztók egyharmada teljesen össze van zavarodva, hiszen a mosószert, a négykerék-meghajtású járművet és az izzót is környezetbarátnak mondják. A közvélemény-kutatók azt találták, hogy miközben az értékesebb műszaki termékek gyártóinak 80%-a rendszeresen használja a szén-dioxidot ellensúlyozó vagy a szén-dioxid-semleges kifejezést, a megkérdezetteknek még a fele sem értette, mit jelent ez valójában. Hasonlóképpen kevesen tudták megmondani, milyen is az a hibrid hajtású autó, hogyan kombinálják benne a benzines és az elektromos motort.
A világ egyik vezető kommunikációs és marketingcége, a WPP-csoport közelmúltban hét országban készült elemzése mégis azt mutatja, hogy az értelmezési nehézségek ellenére jelentős a környezeti hatásokat is mérlegelő vásárlók aránya. Kínában, Indiában és Brazíliában a megkérdezettek kétharmada azt mondta, hogy a gazdasági nehézségek ellenére is növelni fogja az általa környezetbarátnak gondolt termékek vásárlását. Az utóbbi két feltörekvő országban a válaszolók ugyanilyen magas arányban vélték úgy, hogy a Föld ökológiai védelme minden más gazdasági szempontot megelőz. Az Egyesült Államokban ennek éppen az ellenkezője jött ki a felmérésből, azaz a kétharmaduk szerint a gazdasági stabilitás és fejlődés minden másnál fontosabb.
Látván, hogy mind zöldebbé válnak a vevőcsalogató érvek, a kanadai versenyfelügyelet tavaly a szabványügyi hivatallal karöltve olyan útmutató készítésébe fogott, amelynek alapján csak akkor lehetne egy terméket újrafeldolgozhatóként, nem mérgezőként, újrahasznosított anyagot tartalmazóként reklámozni, ha ennek a mértékét is feltüntetik. Vegyianyag-mentes felirattal pedig csak akkor kommentálható a fogyasztási cikk, ha korábban tartalmazott ilyen szert, most meg már nem.
Nemcsak a hirdetés mondandója, maga a reklámfelület is lehet környezetbarát. A New York-i Times Square-en december óta kizárólag szél- és napenergia működteti az irodatechnikai berendezéseket gyártó Ricoh cég óriásplakátjának a megvilágítását. Elkészítése 3 millió dollárba került, viszont azóta évi 18 tonna szén-dioxid kibocsátásától kíméli meg a metropolist, ahol már amúgy is 15 ezer hasonló méretű, ám elektromos energiával működő vagy megvilágított reklám pocsékolja a Föld erőforrásait.
(forrás: hvg)
Szép cikk, köszönjük!