hús, szója, klíma… és ami mögötte van


Évekkel ezelőtt egy klímavédelmi projektet menedzseltem svéd barátommal, Dennis Pamlinnal, aki folyton azzal zaklatott, hogy én, aki ezzel foglalkozom, hogy tehetem meg, hogy húst eszek. Rengeteget vitáztunk ezen. Akkor hallottam először arról, hogy az állatokat szójatáppal etetik. Azt gondoltam, hogy ez csak Nyugat-Európában lehet így, nálunk biztos nem. Utánajártam, és sajnos ez csak önámítás volt. Az MTvSz-nek köszönhetően már itthon is beszélünk erről, és a tényeket itt és most közzé is teszem. Előbb nézd meg a filmet, aztán olvasd el a hosszú, de tartalmas összeállítást. Ha elgondolkoztál, térj át Te is biohúsra, vagy a vegetáriánus étrendre, vagy a kettő kombinációjára. Hiszen Te is fogyasztó vagy, és minden vásárlásoddal egy szavazatot adsz le.

A film:

Ha a nagyfelbontású verziót is bírja a neted, akkor akkor ajánlom, hogy kattints erre a linkre.

És a tények:

Európa a dél-amerikai szója legnagyobb importőre. Az EU számára takarmányszóját termelő területek a következők:

  • USA 781.256 ha
  • Kanada 182.290 ha
  • Argentína 4.240.559 ha
  • Brazília 4.995.608 ha
  • Paraguay 263.553 ha
  • Uruguay 26.319 ha
  • Egyéb 76.791 ha

Összesen 10.566.376 ha szójaföld az EU igényeinek kielégítésére.

Hatása az emberekre
Dél-Amerika óriási területein, ahol nemrég még alapvető élelmiszernövényeket vetettek, szójatermesztésre álltak át. A drámai változást jól szemlélteti Argentína példája, ahol a  rizs termőterülete 44%-kal, a kukoricáé 26%-kal, a gabonáé 3%-kal, a napraforgóé pedig 34%-kal csökkent. Mindez együtt járt az alapvető élelmiszerek árának drasztikus emelkedésével: a rizs ára 130%-kal, a lencséé 272%-kal ugrott meg.

A kistermelők és bennszülött közösségek kénytelenek voltak elhagyni földjeiket. Ez tönkreteszi a kis gazdaságokból álló változatos termelési rendszert, amely pedig az alapvető élelmiszerek komoly hányadát szolgáltatja.

“A folyók, vízforrások és erdők halottak, helyükön szójaültetvények. Megmérgezték őket a rengeteg vegyianyaggal. A bennszülött közösségeket,
elsősorban a guaranikat, akik emberemlékezet óta éltek az esőerdőben,
elűzték.”  (Elias Diaz Pena, Sobrevivencia, Paraguay)

“Volt ivóvizünk, voltak folyóink, veteményeink, szép fáink. Mindez elpusztult. Azt hiszem, hogy mi, a kaiowa nép meghalunk, a fajunk kipusztul.”
(Getulio De Olivera, a guarani kaiowa nép törzsi vezetője)

Paraguay-i civil szervezetek becslése szerint szójaültetvények telepítése
érdekében évente 90 000 családot űznek el ősi lakóhelyéről. A világ szántóföldi területeinek egyharmada szolgálja immár az egyre növekvő takarmányszükséglet kielégítését. Az állati termékekre irányuló kereslet arra ösztönöz, hogy a termőföldet takarmánynövény, főleg szója termesztésére használják, és ez a tendencia okozza a jelenlegi élelmiszerválságot. Az EU magas egy főre jutó földhasználata és nagyarányú takarmányimportja következtében nem kis mértékben felelős az élelmiszerárak világméretű felhajtásáért.

Szója, az erdőfaló
Dél-Amerika szójatermelése az elmúlt 15 évben több mint kétszeresére nőtt.
Brazília a világ második legnagyobb szójaexportőre. A termelés több mint fele az ország középső és déli részéből, egykori természetes élőhelyekről származik. Az amazóniai erdők 16%-a, a Cerrado fás szavannáinak 60%-a mára eltűnt. 2007-ben ugyan lelassult az erdőirtás, a szója árának emelkedése azonban új lendület adott a pusztításnak: egyedül 2007. augusztusa és 2008. augusztusa között több mint 770 000 hektár erdőt irtottak ki. Becslések szerint 2020-ra a Cerradón további 9,6 millió hektár, 2050-re pedig az amazóniai esőerdő 40%-a eshet a szójatermesztés
áldozatául. Az erdőirtás okozza a világ szén-dioxid kibocsátásának nagyjából egy-negyedét.
Ennek nagy része a legelő és takarmánynövény-termesztés céljából kiirtott erdők miatt keletkezik, nagyrészt Dél-Amerika leggazdagabb erdőiben. Az erdőirtásból származó kibocsátás csökkentése tehát életbevágó, ha a globális felmelegedést 2 °C alatt akarjuk tartani. A téma a klímatárgyalások középpontjában áll. Az EU feltett szándéka az erdő borította területek világméretű zsugorodásának megállítása legkésőbb 2030-ra, illetve a trópusi erdők pusztításának a mai szinthez képest legalább felére csökkentése 2020-ig.

Szója: az európai állatgyárak “üzemanyaga”
Európa a világ messze legnagyobb szójapogácsa importőre, és a szójabab
második legnagyobb vásárlója. A szója nagy része Dél-Amerikából származik.
2007-ben Brazília termelésének 33%-a, Argentína termelésének pedig 32%-a
Európába hajózott, ahol a nagyüzemi állattenyésztésben olcsó, fehérjedús
takarmányként hasznosítják. A legtöbbet az intenzív sertés- és baromfitenyésztés használja fel.
Németország, Franciaország és Nagy-Britannia veszi igénybe a legtöbb, délamerikai szójatermesztésre használt területet, 4,5 millió hektárt. Az Unión belül a ciprusiak (131 kg/fő), a dánok (101 kg/fő) és a spanyolok (98 kg/fő) fogyasztják fejenként a legtöbb húst és tejterméket. Magyarország a 14. helyen áll 79 kg/fő fogyasztással.

Génmódosított szója
Az európai fogyasztókat nem tájékoztatják arról, hogy ennek a szójának túlnyomó része génmódosított, ugyanis a jelenlegi címkézési szabályozás nem vonatkozik a génmódosított takarmánnyal etetett állatokból származó termékekre.
Latin-Amerikában a legtöbbet a Monsanto Roundup-Ready-ként ismert szójájából termesztik. Ezt úgy módosították, hogy tűrőképességgel rendelkezzen a Monsanto Roundup nevű (glüfozát) gyomirtójával szemben. Hivatalos kormányzati adatok mára megerősítik, hogy a génmódosított fajták használata gyomirtószertűrő gyomnövények elterjedéséhez vezetett. Ezért a Roundup felhasználást növelni kell és régebbi, károsabb gyomirtókat, például 2,4-D-t (a hírhedt Agent Orange egyik alkotóelemét) és atrazint (amit az EU-ban egészségügyi okokból betiltottak) is be kell vetni. A környezetszennyezés egyik fő forrása a glüfozát, amely elszennyezi a felszíni és felszín alatti vizeket, káros az egészségre és más növényeket is elpusztít.
Súlyos egészségkárosodást mutattak ki egyes gyomirtószereknél, amelyek
felhalmozódnak a táplálékláncban, és amelyeket nagy gazdaságok levegőből
permeteznek. Szójaültetvények közelében élők súlyos egészségi problémákról számolnak be: állandó fejfájás, bőrkiütések, gyomorpanaszok, gyakoribb vetélés és születési rendellenességek. A nagy szójatermelő országok hivatalos adataiból világosan látszik, hogy a rovarirtószerek használata génmódosított szója termesztése mellett sem csökken.

A megoldás: a szója kiváltása
Mindeközben Európában a környezetbarát, extenzív gazdálkodás egyre inkább teret veszít. A szója túlnyomó részét multik forgalmazzák és a nagyüzemi állattenyésztésben használják fel. Kereskedelmi egyezmények és az agrárpolitika akadályozza az európai gazdákat abban, hogy maguk termesszék az állataiknak szükséges takarmánynövényeket. Borsót, babot és csillagfürtöt termeszthetnek, ezek azonban jelenleg nem versenyképesek a Dél-Amerikában óriási externális költségekkel termesztett olcsó szójával szemben.

A Föld Barátai Európa, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Food and Water Watch, a European Co-ordination Via Campesina felszólítja az Európai Uniót, hogy

  • csökkentse a nagyüzemi, és növelje az extenzív állattenyésztés támogatását
  • enyhítse az importtakarmánytól való függést
  • támogassa az európai takarmánytermesztést
  • tüntesse fel az élelmiszereken, ha azok génmódosított takarmánnyal etetett állatból származnak!

A Föld Barátai Európa, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Food and Water Watch, és a  European Co-ordination Via Campesina felszólítja a világ kormányait, hogy

  • erősítsék polgáraik egészséges, Föld-barát, helyben termelt élelmiszerhez való jogát
  • erősítsék polgáraik méltányos mennyiségű földhöz és vízhez való jogát
  • ne engedjék, hogy a táplálékláncot a nagyvállalatok ellenőrizzék
  • tiltsák be a génmódosított élelmiszereket és takarmányokat!

(forrás: MTvSz sajtóközlemény háttéranyag, feedingfactoryfarms.org)


Szólj hozzá

Szánj rá egy kis idôt és oszd meg velünk gondolataidat. Alap HTML kódokat használhatsz.

Hozzászólások

Sziasztok!
Idézett a lent linkelt oldalakból:
“Ching Hai ezután rámutat, hogy az ember-okozta metán egyedi legnagyobb forrása az állattartás, és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a teljes kibocsátás 37%-áért felelős. Ezért Ching Hai úgy gondolja, hogy a klímát kordában tartó intézkedéseknek a metánra kellene irányulni a szén-dioxid helyett. „A szén-dioxid tízezer évekig a légkörben marad. Még akkor is, ha most nullára csökkentenénk, a légkörben lévő CO2 tovább melegítené a bolygót. A tudósok most azt mondják, hogy a metán melegítő képessége az első 5 éven belül 100-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. Majd nagyjából 8 év alatt eltűnik a légkörből.”
Sürgős felhívás bolygónk megmentésére
SOS Globális felmelegedés
Üdv, Csaba

Soros György a legnagyobb földbirtokos Argentinaba,a földjein genkezelt szojat termesztenek igen erös vegyszerezessel. Amig hasonlo emberek leteznek,a GMO szoja terjedese megallithatatlan,mert ahol a penz,ott a hatalom. E helyzet erkölcsi tükret nezve a Soros alapitvany az egyik legnagyobb kamu a vilagon, bar igaz, hogy a ganedombon is nö virag!