Föld

Klímaegyezményektől a biodiverzitáson át a PET Kupáig – ilyen volt a Környezeti szekció

Szerző Vida Melinda

Lemaradtál vagy visszanéznéd? Összefoglaltuk röviden a pénteki Környezeti szekciót.

Október 2-án, pénteken 13.00 órakor kezdetét vette a 13. Fenntarthatósági Nap első szekció-beszélgetése, amely a környezeti pechek és mázlik mentén zajlott.

A beszélgetés résztvevői:

A beszélgetést ezúttal Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network alapítója, a Fenntarthatósági Napok főszervezője moderálta.

A nyitó kérdés Dr. Faragó Tiborhoz szólt, aki évtizedes tapasztalattal a háta mögött segített a hallgatóságnak bepillantást nyerni azokba a folyamatokba, amelyek révén egy-egy klímamegállapodás létrejön. Az ide kapcsolódó tárgyalások többsége az ENSZ keretei között folyik, globális és multilaterális, a világ közel 200 nemzetének delegáltjai vesznek részt, valamint olykor civilek. A szünetekben pedig a folyosókon, vagy a büfében megy a lobbizás egy-egy döntés mellett.
A legtöbb fenntarthatósági- vagy éghajlati megállapodás nem egy nap alatt születik, van amikor évek és többszöri találkozás szükséges.

“Életem egyik legnagyobb tanulsága, hogy meg kell tanulni érteni, hogy a másik mit és miért akar. Enélkül nem lehet értelmes kompromisszumot kötni.” – mondta Dr. Faragó Tibor, aki arról is rávilágított, miért nem lehetett a járvány ideje alatt online megrendezni a COP26-ot, valamint azt is érintette a beszélgetést, hogy mi várható 2021. novemberében.

Bár az idei Fenntarthatósági Nap online kerül megrendezésre, igyekszünk minél interaktívabbá tenni a programot. A chat ablakban már az első alkalommal is több kérdés érkezett a szakértőkhöz, de mi is kérdeztük a nézőket.

Először szavazás útján megismertük, hogy a képernyők előtt ülők mely forrástól eredeztetik a legtöbb üvegházhatású gáz kibocsátását ma Magyarországon. A kitöltők válaszai alapján 32% mondta azt, hogy a közlekedés felelős a legtöbb ÜHG-kibocsátásáért, 28% gondolta úgy, hogy az ipar, 16% jelölte be a tüzelőanyagok lakossági felhasználását (fűtés, főzés), illetve szintén 16% jelölte az állattartást. A fennmaradó 11% a hő-és villamosenergia termeléshez köti a legnagyobb kibocsátást ma Magyarországon.
[Helyes válasz: Közlekedés, amely 22%-ban járul hozzá Magyarország CO2 kibocsátásához]

Haladva tovább, a hazai klímavédelmi helyzetről és a civilek bevonásáról kérdeztük Sipos Katalint. Maradva picit a jogszabályi és megállapodási körnél, Katalin kiemelte, hogy például az Európai Uniós jogszabályok esetében mindig szükség van egy, úgy nevezett társadalmasító szakaszra, ekkor szervezetten bevonják a releváns NGO-kat. A bevonás és az akciók sikeressége viszont az ügytől függ. Vannak rendkívüli összefogások a területen.

A zöld iparhoz kapcsolódó kérdésekre Hankó Gergely válaszolt. A KSZGYSZ, amelynek 245 szervezet a tagja, felöleli szinte az összes környezeti elemmel foglalkozó céget. Egyebek mellett a KSZGYSZ tagszervezetei között vannak olyanok, amelyek a vizek vagy épp a levegő szennyezettségét mérik, részt vesznek a hulladékgazdálkodásban és annak szervezésében.

Gergely és Katalin is ráerősített arra, hogy ezek a jogszabályok, megállapodások mindenképpen hosszú előkészítést igényelnek, amire évek telnek el (Magyarország, Erdő törvény 3+1 év).

A beszélgetés második felében a biodiverzitás volt a téma.

“A klímaváltozás és a biodiverzitás-krízis önmagukban is gyilkos körülményeket tudnak teremteni” – vezette fel észrevételeit Sipos Katalin. A problémák valósak. Az elmúlt években megfigyelhető, hogy egyre több emberhez elér az üzenet, hogy a CO2-kibocsátást csökkenteni kell. A biodiverzitás problémaköre még nem érte el ezt a szintet, még nem került “címlapra”, pedig most is, amikor a COVID-19-hez kapcsolódó hírek mindent lesöpörnek, fontos tudni, hogy ezek a problémák a háttérben továbbra is jelen vannak, súlyosbodnak. A biodiverzitás-krízist együttes és összetett lépésekkel lehet csak kezelni, amellett, hogy csökkentjük a kibocsátást és a Föld fizikai igénybevételét.

Ezeket a problémákat foglalja össze a kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentés is, amit szintén érintettek a szakértők a beszélgetés során.

A szekció utolsó harmadát ismét egy nézői kérdéssel indítottunk, amely a PET Kupákhoz kapcsolódott. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a nézők hány tonnára teszik a PET Kupa által eddig a Tiszából gyűjtött műanyag hulladék mennyiségét.
[Helyes válasz: több, mint 80 tonnányitól]

“Magyarországon még sosem volt ennyi illegálisan elhagyott hulladék” – ismertette Hankó Gergely, miközben arról mesélt, hogy mi indította el évekkel ezelőtt a PET Kupát és mik a tapasztalataik ma a hulladékkezelés és a műanyag-hulladékok kapcsán.
A Tiszán főként külföldi hulladékokkal találkozhatunk. A PET Kupa projekt keretében ezidáig már több, mint 80 tonnányi műanyagtól mentesült a Tisza (a válaszadók 37%-a találta el). Hatalmas sikere a projektnek, hogy az önkénteseknek köszönhetően, akik szétválogatják ezeket, mára a folyami hulladék közel 70%-a visszajut a körforgásos gazdaságba, az üveg, a fém és bizonyos műanyagok újrahasznosításra kerülnek.

A beszélgetés során rengeteg téma felmerült, érdekes közönség-kérdések színesítették a szekciót. Ha rövid összefoglalónk felkeltette érdeklődésedet, nézd vissza a teljes beszélgetést vágatlanul.

Ne feledd, most pénteken is jelentkezünk. Ezúttal egy virtuális kiállítói tárlatvezetéssel. Várunk pénteken 13.00-kor a képernyők előtt.

A szerzőről

Vida Melinda

Leave a Comment