STOP-THE-CLOCK
Ahogy arról február végén mi is beszámoltunk, az EU által február 26-án benyújtott Omnibus csomag 2 fontos területet érint:
- Egyszerűsítés szabvány szinten
- Határidőmódosítás a versenyképesség támogatása érdekében
Utóbbiról már a szavazások is megtörténtek, így a CSRD és CSDDD bevezetése egységesen 2028-tól jelent majd az EU szabályozása alapján jelentéstételi kötelezettséget a vállalatok számára. Ez a módosítás a közérdeklődésre számot nem tartó nagyvállalatokat érinti.
A következő mérföldkő a hazai döntéshozatal. Magyarország is elhalasztja a Számviteli törvény által szabályozott Fenntarthatósági jelentések kiadási évét 2 évvel?
EGYSZERŰSÍTÉS A SZABVÁNYBAN
- a javaslat alapján a CSRD hatálya alól kikerülnének az 1000 fő alatti létszámot foglalkoztató nagyvállalatok
- a több mint 1000 pontot érintő ESRS szabvány egyszerűsítése várható, előtérbe kerül az önkéntes szabvány (VSME) használata mindazon nagyvállalatok és KKV-k esetében, akik 1000 fő alatt vannak
- módosulna az értéklánc határa (létszám alapú korlátozás itt is életbe lépne, csak közvetlen beszállítókra korlátozódna)
- elmarad az iparágspecifikus indikátorcsomagok bevezetése
Itt még rengeteg a kérdés, a javaslatcsomagok pontosítása zajlik, majd a döntéshozatal EU-n belül, ami akár év végéig elhúzódhat, hogy arról ne is beszéljünk, mikorra fog mindez a hazai szabályozásban (Számviteli törvény) megjelenni.
Várakozás helyett
Jelenleg Magyarországon a vállalatok nagyon különböző érettségi szinten vannak, ha a fenntarthatósági törekvésekre és célokra, vagy éppen a szabályozói megfelelésre gondolunk.
Nézzünk pár lehetséges forgatókönyvet:
1. forgatókönyv: Elvégezték a munka nagy részét a CSRD megfeleléshez, és már majdnem készen áll a jelentésre?
Mi értelme elpazarolni ezt a sok munkát? A közzététel elegendő értéket teremthet a CSRD infrastruktúra fenntartásáról. Ráadásul, ha a cége egy ismert márka, és a versenytársai közzéteszik a maguk jelentését, akkor figyelmet kaphat a távolléte.
De ne csak publikálja a CSRD jelentését, és remélje a legjobbakat. Adjon prioritást belső közönségének is. Tartson egy nagy belső „köszönöm” kampányt mindenkinek, aki az adatokon vagy a jelentésen dolgozott, hogy emlékeztesse őket, miért fontosak a fenntarthatósági erőfeszítéseik. Összpontosítson arra, amit a vállalat tanult, emelje ki a csapatok közötti együttműködéseket, ünnepelje meg a jelentésben feltárt új ötleteket és a folyamat által biztosított tanulságokat. Préseljen ki minden csepp hozzáadott értéket, hogy bebizonyítsa, ez nem erőforráspazarlás volt.
Tegye ezt, de készítsen egy „mi következik” tervet is (ld. a 3. forgatókönyvet), felfegyverkezve annak bizonyítékaival, hogy a CSRD-val kapcsolatos fenntarthatósági erőfeszítései milyen hasznot hoztak a csapatnak és a vállalatnak.
2. forgatókönyv: Elkezdett dolgozni a CSRD-n, de hónapok múlva lesz kész?
Jelenleg több mint 50 000 vállalat jár hasonló cipőben. Ön vagy nem éri el a létszám-/finanszírozási követelményt, vagy a stop-the-clock alapján Önre is vonatkozhat a két év haladék – ez azoknak a vállalatoknak a 80%-a, amelyekre a korábbi szabályozás alapján 2026-ban vagy 2027-ben kellett volna CSRD-jelentést közzétenni.
Két lehetősége van: vagy csinálja meg a CSRD-t (vagy a hamarosan megjelenő VSME önkéntes verziót), vagy csináljon valami mást (talán értékesebbet).
Továbbra is vannak előnyei az önkéntes jelentéstételnek, különösen most, hogy megszűnt a nyomás. Lazíthat a határidőkön és leveheti a lábát a gázról, főleg, ha auditról van szó. Ez azt jelenti, hogy a jelentések jobban összpontosíthatnak a belső igények kielégítésére, mint a külső igényekre. Ha küzdeni akar azért, hogy továbbra is ezt tegye, győződjön meg arról, hogy ezt a hozzáadott értéket a megfelelőségen túl is kihozza!
Az 50 000 vállalat közül azonban sok egyszerűen nem fogja folytatni a CSRD-ra való költést és időt.
Ha eleve cinikusak voltak a CSRD-vel kapcsolatban, akkor tegye a fókuszt más fenntarthatósági tevékenységekre. Talán még az is lehet, hogy olyan dolgok vannak a tarsolyukban, amikre szerették volna, hogy legyen idejük és költségvetésük, de a CSRD mellett már nem fért bele.
A megfelelés csak egy része a vállalati fenntarthatóságnak, és nem hagyhatjuk, hogy bármilyen szabálymódosítások minden mást fenyegessenek.
3. forgatókönyv: Amúgy is a háta közepére kívánta, és már nem is kell jelentenie?
Ön a 80%-ban vagy a 2/3-ban, és amúgy is húzta a száját a CSRD miatt?
Bár az átláthatóság számít, nem ezért vágott bele a vállalati fenntarthatóságba. Elborzadt, amikor azt olvasta, hogy fenntarthatósági vezetők 50%-a ideje nagy részét a megfeleléssel tölti – főleg a CSRD-vel. Az IBM tavalyi tanulmánya pedig, amely szerint a vállalatok többet költenek a fenntarthatósági jelentésekre, mint a fenntarthatósági innovációra, megerősítette a legrosszabb félelmét a kreativitással szembeni megfeleléssel kapcsolatban.
A CSRD eldobása olyan, mintha megszabadulna a láncaitól, és most valódi hatást, fenntartható innovációt és kevesebb táblázatot láthat a jövőben.
Mennyire áll készen arra, hogy az üzleti szempontból relevánsabb fenntarthatósági lépések felé forduljon?
A. Készítsen fenntarthatósági stratégiát, ha még nincs, beleértve a kettős lényegességi elemzést, önértékelést, stakeholder elvárásokat, stb, amivel elindulhatnak a valós hatás megteremtésében.
B. A szakértői csapatot most izgalmas módon csoportosítsa át. Megkezdhetik azokat az innovációs témákat, amikre eddig nem volt idő/energia.
C. Állítson össze egy úttörő klímaátállási tervet – ez egy sokkal használhatóbb és meggyőzőbb módja annak, hogy beszéljen arról, hogy mit tesz az éghajlatváltozással kapcsolatban, mint egy szabványos fenntarthatósági jelentés. Az átállási tervek előretekintőek, és olyan emészthető tervet készítenek, amelyet az ügyfelek és az alkalmazottak egyaránt megértenek.
D. Térképezze fel, milyen folyamatos fenntarthatósági erőfeszítései vannak a kollégák bevonására – szem előtt tartva, hogy a Z generációs és a millenniumi generációk 40%-a azt mondja, hogy éghajlati aggályok miatt már máshol dolgozik, vagy azt tervezi, hogy munkahelyet fog váltani. Mutassa meg, hogyan vonhat be embereket a különböző csapatokból, és vezessen olyan kezdeményezéseket, amelyek jelentenek valamit azoknak, akikkel együtt dolgozik.
E. Azért tartsa szem előtt, hogy a transzparencia a vállalati fenntarthatóságnak fontos eleme, és majd egy jelentés fontos eszköze lehet a kommunikációnak akár ESRS, akár GRI vagy egyéb szabvány szerint készítik.
A vállalatoknak most minden eddiginél inkább az a feladata, hogy lendületet adjanak a fenntarthatóságnak. A klímaválság nem lassul, így a mi munkának sem szabad. A szabályozási követelmények csökkentése csak több erőforrást jelent a fenntarthatósági tevékenységekre.
Valószínűleg fokozódó pánikot fog tapasztalni a vállalati fenntarthatósági közösségben, különösen azoknál, akik karrierjüket a CSRD-re tették fel. Álljon ellen a késztetésnek, hogy csatlakozik hozzájuk; inkább válassza a tervezést a pánikolás helyett. Mint mindig, a fenntarthatósági környezet a szemünk láttára változik – és mint mindig, mi is vele haladunk.
Amire nincs hatással az Omnibus
Ugyanakkor, mielőtt a fiók mélyére temetné mindenki a fenntarthatósági megfelelési törekvéseit, nyomatékosítani kell, hogy az EU Omnibus az EU-s szabályozásokat (CSRD, CSDDD, Taxonomy) érinti, így a hazai ESG törvény által előírt kötelezettségekre és azok teljesítésével kapcsolatos határidőkre nincs hatással.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által társadalmi egyeztetésre közzétett törvénymódosítása alapján, bár az ESG beszámoló közzététele kapcsán a hazai szabályozási is követné a stop-the-clock 2 éves halasztást, ugyanakkor a többi kötelezettséget ez nem érinti.
Így amíg nem módosul a törvény, addig a stratégiával, kockázatkezelési rendszerrel, panaszkezeléssel a jelenlegi határértékek alapján (250 fő, 20 000 milliárd ft árbevétel, 10 000 milliárd ft mérlegfőösszeg) rendelkezniük kell az érintett vállalatoknak 2025. január 1-től. További részletek korábbi cikkünkben.
Ha a fentiekkel kapcsolatos kérdése lenne vagy megvalósítható ötleteket és stratégiákat szeretne, kérjük, lépjen kapcsolatba velünk a mail@planetfanatics.hu e-mail-címen.
[a cikk szerzői Szomolányi Katalin és Vida Melinda, akkreditált ESG tanácsadók]
