Tudtad? Holnap újra a madarak és fák napja van. (korábbi cikkünket itt találod)
Képzeljük csak el, ahogy reggel arra ébredünk, hogy madárcsicsergés vesz bennünket körül. Bár ez az ének valójában nem nekünk, embereknek szól, hanem a hím tollasok jelzik ezzel területüket egymásnak, mégis sokan élvezettel hallgatjuk. Városi környezetben sajnos manapság azonban egyre ritkábban fordulnak elő szárnyas barátaink, akikkel pedig legtöbbet találkozhatunk, az nyáron a feketerigó, a széncinege és a veréb, télen pedig a dolmányos- és a vetési varjú.
De mégis mi köze van a cinkéknek a fenntarthatósághoz? A kérdés valóban jogos. A mai cikkben a Madarak és fák világnapja alkalmából nézzük meg, hogy a dinoszauruszok legközelebbi élő rokonai hogyan lehetnek segítségünkre bolygónk védelmében.
A madarak indikátorfajok
A madarak nagyon sokféle élőhelyen fordulnak elő a sivatagoktól az erdőkön át egészen a városokig, így könnyű a populációjukat figyelemmel kísérni. Ezen felül az állományuk meglehetősen gyorsan reagál a környezeti változásokra. Például ha a rovarállomány lecsökken, mondjuk irtás miatt, akkor a rájuk vadászó madárfajok eltűnnek.
Az ökoszisztéma mérnökei
Mint említettem, sok madárfaj rovarokra vadászik és számuk természetesen követi a prédájuk populációját. Ez azért előnyös nekünk, mert természetes úton, vegyszerek nélkül pusztítják el például a szúnyogokat, így nem kell a kemikáliák járulékos negatív hatásaitól tartanunk, valamint előállításuk sem emészt fel erőforrásokat.
Ezen felül a növények magjait is terjesztik, gondoskodva a biodiverzitásról. A gyümölcsök elfogyasztása után annak magjai az egyébként tápanyagdús ürülékkel együtt valahol jó messze az eredeti növénytől érnek földet, így annak genetikai állománya hatalmas távolságokra juthat el. Ezenfelül virágzáskor a beporzásban is segítenek a tollukra ragadó virágpor miatt.
Ugyancsak élőhelyeket is képesek alkotni. Például a harkályok által fákba vésett odvak más kisebb madár vagy rovarfajoknak adnak otthont.
Nélkülük ezek mind elvesznének. Rovarinvázióval néznénk szembe, aminek kordában tartására rengeteg vegyszert kéne felhasználnunk, csökkenne a biodiverzitás és más állatok is nehezebben találnának élőhelyet.
De mégis hogyan segítjük őket és ők bennünket?
A mezőgazdaságban a kártevő rovarok irtásával és a beporzással növelik a terméshozamot, valamint csökkentik a szükséges permetszerek mennyiségét. Ugyanezt a városokba is elviszik, ha megfelelő környezetet találnak. Ebben segíthetünk madárbarát környezet kialakításával, ahol tehetjük, akár zöldtetők formájában is. Csak gondolj bele, kedves Olvasó, hogy nyáron nem kell a szúnyogok miatt aggódnod, mert a fecskék kordában tartják őket.
Mindezen felül még a klímaváltozás is megfigyelhető a madarak viselkedésén keresztül. A legkézenfekvőbb példa a vándorlási minták. Hazánkban is egyre gyakrabban maradnak itt a vándor szárnyasok télire, és áttelelnek az enyhe időjárásban.
És mit tehetsz Te?
A legegyszerűbb, amit valójában bárki megtehet, akinek van egy talpalatnyi kertje vagy erkélye/terasza, az, hogy madáretetőt (nyáron az itató is fontos, ha nem fontosabb) helyez ki. Ebben az esetben azonban fontos, hogy rendszeresen és minden évszakban töltsük meg, ugyanis azok a madarak, akik oda járnak enni, számítanak a táplálékra, viszont cserébe akár a betodzsungel közepén is hallhatjuk éneküket. A másik – ami sokkal fontosabb – a növényzet ültetése, az élőhely megteremtése, védelme vagy madárodúk/fészkek kihelyezése, ami otthont ad a tollasoknak.
Forrás:
https://sci-hub.se/10.1098/rspb.2015.1740
