„A válaszok messze felülmúlták kezdeti várakozásainkat. Mindössze egy hónap alatt több mint 1800 szakember válaszolt… Határozottan hiszünk abban, hogy a közpolitikát konzultációra és hatásvizsgálatra kell építeni. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy nincsenek technikai vagy pszichológiai akadályok, amelyek megakadályoznák a vállalatokat – amelyek központi érdekelt felek – abban, hogy aktívan részt vegyenek az európai politikaalkotásban. Ennek az egyedülálló felmérésnek az eredményei értékes adalékot jelentenek a nyilvános vitához és a jobb jogszabályok alakításához. Reméljük, hogy az európai vállalkozások hangja végre meghallgatásra talál.” – nyilatkozta Alexis Kryceve, a #WeAreEurope elnöke.
Miért született meg a felmérés?
A vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) az EU fenntarthatósági céljainak, köztük az éghajlatvédelmi fellépésnek az elérését célzó szakpolitikai keretének sarokköve. Az „Omnibus” csomag részeként azonban, átfogó változtatásokat javasolnak bevezetni a CSRD tartalmában, hatókörében és ütemtervében.
A csomagról anno mi is beszámoltunk, de röviden a CSRD-t illetően javasolt főbb változtatások közé tartozik a hatály drasztikus csökkentése. A rendelet a jelenlegi 250 alkalmazotti küszöbről csak az 1000-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatokra terjedne ki, így a vállalatok becslések szerinti 80%-át eltávolítva a rendelet fenntarthatósági jelentéstételi követelményei alól. A javaslat célja az is, hogy jelentősen csökkentse a CSRD alapjául szolgáló európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokban (ESRS) szereplő adatpontok számát.
A javaslatot megfelelő érdekelt felekkel folytatott konzultáció vagy hatásvizsgálat nélkül dolgozták ki, ami – ha igaz – ellentétes az EU jogalkotási keretrendszerének számos elvével. Válaszul a #WeAreEurope tagjai elindították ezt a felmérést, amely a CSRD végrehajtásában közvetlenül részt vevő szakembereket célozta meg Európa-szerte. A felmérés kialakításában vezető akadémiai intézmények, köztük a HEC Paris, a York University Ontario, a Copenhagen Business School (CBS), a CERCES és az LMU München professzorainak szakértelmére támaszkodtak. Célja annak felmérése volt, hogy a szakemberek hogyan tapasztalták a CSRD bevezetését – és a kapcsolódó Omnibus javaslatot – az irányelv elfogadását követő két évben. Ez az első felmérés, amely szisztematikusan feltárja a CSRD hiányosságait és erősségeit, miközben gyakorlati javaslatokat is gyűjt az irányelv fejlesztésére, hogy jobban összhangba kerüljön a vállalatok működési realitásaival anélkül, hogy aláásná Európa fenntarthatósági ambícióit. A 24 nyelven elérhető felmérés 2025. március 31. és április 30. között zajlott.
A válaszadókról
- 1062 válaszadó (az érintett 50 000 vállalatból)
- A CSRD által érintett vállalatoknál dolgozó: 100%
- A CSRD vezetője: 88%
- Felsővezetői pozícióban van (C-level): 40%
26 ország képviseltette magát (a CSRD által érintett 30-ból)
Mivel a felmérést online végezték, lehetőség volt arra, hogy a különböző régiók és vállalatméretek arányosan képviselve legyenek. A válaszok lebontása vállalatméret, régió, funkció és iparág szerint lehetővé teszi, hogy az olvasók ellenőrizzék, mennyire megbízhatóak az egyes kérdésekre adott válaszok.
A felmérés eredményei – talán mégsem úgy és mégsem azt gondolják a cégek a CSRD-ról?
Az összes európai országban kapott válaszadási arány a CSRD végrehajtásában részt vevő üzleti vezetők erős érdeklődésére és elkötelezettségére utal. Figyelemre méltó, hogy 40%-uk felsővezetői pozíciót tölt be, ami kiemeli a CSRD vállalatokon belüli stratégiai jelentőségét, és a válaszadók 26%-a fejezte ki hajlandóságát további kvalitatív kutatásokban való részvételre.
Egy olyan környezetben, ahol egyes országok, mint például az Egyesült Államok, ellenzik, hogy az ESG a vállalatok napirendjén szerepeljen, a felmérés azt mutatja, hogy az európai vállalatok nem osztoznak ebben az érzésben.
A válaszadók 84%-a támogatja az EU fenntarthatósági céljait, és csak 3%-uk ellenzi azokat.
Összességében a válaszadók 61%-a nagyon elégedett vagy elégedett a CSRD jelenlegi formájával, és mindössze 17%-a fejezte ki elégedetlenségét, akik közül 10% célzott fejlesztéseket szorgalmaz, 7% pedig alapvető felülvizsgálatot vagy cserét tart szükségesnek. Még a pénzügyi szakemberek körében is, akiket jellemzően óvatosabbnak tartanak, mindössze 27% fejezte ki elégedetlenségét, szemben a CSR-funkciók körében tapasztalható mindössze 14%-kal.
Ezzel szemben az „Omnibus” javaslattal kapcsolatos visszajelzések lényegesen negatívabbak: a válaszadók mindössze 25%-a támogatja az Omnibus javaslatot jelenlegi formájában, míg 51% úgy véli, hogy jelentős változtatásokra van szükség.
Ez megerősíti a Global Compact által az Omnibus javaslatot követő webináriumon végzett közvélemény-kutatást, amelyben a túlnyomó többség zavarodottnak, frusztráltnak és csalódottnak érezte magát (70%), és csak 13% volt optimista és támogató (az 1500 résztvevő közül). Azok közül, akik elégedetlenek voltak a CSRD-vel is csak 39% elégedett az Omnibusszal, akik pedig elégedettek voltak a CSRD-vel, azoknak csak 17%-a elégedett az Omnibusszal.
A CSRD főbb erősségei közé tartozik az ESG-jelentések átláthatóságának és összehasonlíthatóságának biztosítása, és ami még fontosabb, hogy stratégiai irányítási eszközként szolgálhat az üzleti átalakulás irányításához. Egy feltűnő új narratíva is felmerül: a CSRD-t széles körben potenciális geopolitikai eszköznek tekintik Európa számára. A válaszadók 89%-a számolt be arról, hogy a szabályozás javítja az ESG átláthatóságát a befektetők és más érdekelt felek számára, és 89%-uk azt is mondta, hogy erősíti a vállalatok ESG stratégiáját, kockázatértékelését és hatáskezelését. Ezenkívül 88% mondta, hogy a CSRD összhangban van Európa gazdasági, társadalmi és környezeti jövőképével a vállalatokról, és közel 80% egyetértett azzal, hogy hatékony eszközként írja le Európát fenntarthatósági céljai elérésében.
A felmérés a CSRD észlelt gyengeségeit is feltárta, a lista élén a jelentéstételt támogató megfelelő iránymutatás hiányát a válaszadók 69%-a említette, 63% szerint aránytalan a legkisebb vállalatok számára, és a válaszadók 63%-a szerint a CSRD-jelentéstétel elkészítése túl időigényes és költséges.
Figyelemre méltó, hogy a „költségessége miatt az uniós cégeket versenyhátrányba hozza a nem uniós cégekkel szemben” válasz volt a legritkábban kiválasztott CSRD gyengeség, amelyet a válaszadók mindössze 37%-a említett.
A jelentés a CSRD gyengeségeinek orvoslására javasolt megoldásokat is vizsgálta. Azok közül a vállalatok közül, amelyek szerint a CSRD túl időigényes és költséges, 86% támogatta az adatgyűjtés és a jelentéskészítés automatizálásának javítását célzó eljárások kidolgozását, 82% pedig az ESRS-en belüli kötelező mutatók számának csökkentését.
Az 1000 alkalmazotti küszöböt a 250-es küszöb alternatívájaként a többség elutasítja, és az 500-as küszöböt még az 500 és 1000 közötti vállalatok között is előnyben részesítik.
Azon vállalatok közül, amelyek szerint a CSRD szabályozás túl sok vállalatot érint, mindössze 27% támogatta az Omnibus javaslatot, amely az 1000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatokra emelné a küszöbértéket, míg sokkal erősebb, 46%-os támogatottság mellett az 500 alkalmazotti küszöb meghatározása mellett döntöttek.
Regionális különbségek is megjelentek: a kelet-európai válaszadók mutatják a legnagyobb aggodalmat és kihívást a CSRD-vel kapcsolatban, míg az északi és nyugati országok, valamint Franciaország erős általános támogatottságot mutatnak. Németország támogatottsági szintje (21% elégedetlenséggel) viszonylag közel áll Franciaországéhoz (16%), ami élesen ellentétben áll a Németországban a közelmúltban megjelent politikai narratívákkal, miszerint a német vállalatok nem állnak készen vagy nem hajlandók az ESG-jelentéstétel bevezetésére. Végül a CSRD támogatottsága a vállalatmérettel növekszik: a 250–500 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében az 57%-os támogatottságról az 5000 feletti alkalmazottal rendelkezők körében a 67%-ra.
Zárszó
A kutatás egy nagyon fontos stakeholder csoportot célzott meg: magukat a direktívában munkára kötelezetteket, azaz a vállalatokat.
Látva, hogy a befektetői szegmens sem ért teljes mértékben egyet az Omnibus javaslataival, a kérdés most az, hogy mikorra lesznek ebből harmonizált és végleges irányok, hogy az érintett vállalatok is tudják, merre van előre, mert a jelen bizonytalan helyzet biztosan nem kedvez a versenyképesség növelésének.
Persze, érthetőek az okok, és érthető a javaslatcsomag kiadásának sebessége is.
Tapasztaljuk a vállalatok részéről a bizonytalanság okozta tehetetlenséget, és tudjuk, hogy az erőforrás allokációk és újraallokálások nem a legkedveltebb feladatok a vállalatok életében, de ha nem akarnak várni, és már belekezdtek, akkor továbbra is azt javaslom, hogy csinálják végig az ESRS szerinti jelentéstételt, mert egy pilot nagy segítség lesz az éles helyzet előtt.
Ha pedig szükségük lenne egy rövid együttgondolkodásra, akkor a Planet Fanatics’ Network örömmel áll rendelkezésükre. Igényüket kérjük, jelezzék a mail@planetfanatics.hu email címen.
[A teljes kutatás a #WeAreEurope oldaláról tölthető le.]
