Fenntarthatóság és innováció a városokban: digitalizáció

Digitális innováció a fenntarthatóságért

Az urbanizációs trendek hatására a városi lakosság folyamatosan nőni fog és 2030-ra várhatóan 5 milliárd ember fog városokban élni. Ez számos komplex kihívást állít elénk, amelyekre nemcsak a fenntarthatóság, de az élhetőség miatt is fontos mielőbbi megoldást találni. Ilyen problémák a népességnövekedés által okozott energiafogyasztási nyomás, az infrastruktúra túlterheltsége és a növekvő környezeti terhelés.

A tüneti kezelés ilyen esetekben nem elegendő, muszáj strukturális változásokat implementálni annak érdekében, hogy érdemi változást lehessen elérni. A jelentős eredményekhez a digitális innovációkra kiemelt szerep hárulhat. Ezeket az újdonságokat veszi alapul az ebben a cikkben bemutatott Smart City (“okos város”) modell is.

Az okos város egy olyan várostervezési és -fejlesztési koncepció, amely a digitális technológiák használatával (például szenzorok, eszközök internetes hálózata, mesterséges intelligencia) egy élhető és fenntartható város megteremtését tűzi ki célul. A koncepcióban kulcsszerepe van az adatvezérelt döntéshozatalnak, az IoT-alapú (eszközök internetes hálózatán alapuló) szenzorhálózatoknak, az energiahatékony működésnek, valamint az e-közigazgatásnak.

Érzékelőkkel behálózva

Mi is valójában a mostanában gyakran emlegetett Internet of Things? Ez olyan elektronikai eszközök hálózatát jelenti, amelyek érzékelőkkel, szoftverrel vagy más technológiával vannak ellátva annak érdekében, hogy adatokat gyűjtsenek és megosszanak más eszközökkel az interneten keresztül.

Ezeknek a szenzorhálózatoknak a használata alapvetően alakítja át a városok működését, mivel lehetővé teszi a különböző rendszerek, mint például a közlekedés, közvilágítás, hulladékkezelés, vízgazdálkodás vagy levegőminőség-mérés, valós idejű monitorozását és finomhangolását.

Példaként említhető az okos közlekedési lámparendszer, amely a beépített szenzorok segítségével a forgalom aktuális telítettségéhez igazítja a lámpák váltakozását, ezáltal csökkentve a torlódásokat és lerövidítve a menetidőt. Számos gyakorlati alkalmazási módja van ennek a rendszernek, hiszen a cél érdekében akár előnyben részesítheti a tömegközlekedési eszközöket, nem forgalmas útszakaszoknál lecsökkentheti a felesleges várakozási időt vagy megkülönböztető jelzéssel közlekedő járműveknek zöld utat biztosíthat a gyorsabb és biztonságosabb haladás érdekében. Ezen előnyök mellett még kiemelendő, hogy egy portugál városban készített tanulmány szerint egy okos lámpahálózat 32% és 40% közötti szén-dioxid kibocsátáscsökkenést eredményezhet a telepített lámpák közelében.

Fontos szerepe van az okos városokban a levegőminőség-figyelő szenzoroknak is, amelyek nyomon követik a szálló por és más gyakori légszennyező anyagok koncentrációját, ezáltal pontos képet adva a lakosságnak a levegő aktuális állapotáról. Ez a polgárokon túl a városvezetésnek is hasznos, hiszen a szennyezés forrásának beazonosítása mellett a célzott intézkedések bevezetése is könnyebbé válik. Ilyenek lehetnek a zöldfelületi beruházások vagy a forgalomkorlátozás is. A légszennyezés csökkentése egészségügyi, környezeti és gazdasági prioritás is egyben. A Világbank becslése szerint a levegő szennyezettségéből eredő egészségkárosodás évente 6 billió dollárt emészt fel.

Megérzések helyett adatalapú döntések

Az IoT-alapú szenzorhálózatok önmagukban nem jelentenek megoldást. Erre az adatvezérelt döntéshozatal való, ami elemző algoritmusok segítségével dolgozza fel az érzékelők által begyűjtött adatokat és készít belőlük előrejelzéseket. Ez azért fontos, mert így a városvezetés nem csak megérzés és szakvélemények alapján tud döntésre jutni, hanem naprakész és folyamatosan frissülő adatokra támaszkodhat. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a bevezetendő intézkedések átláthatóbbá, lakosságközpontúbbá és megalapozottabbá váljanak, amely végső soron egy fenntarthatóbb várost eredményez.

Technológia az energiahatékonyság szolgálatában

Az okos város koncepció egyik legfontosabb célja az energiahatékony városi működés megteremtése. Ez a a környezetterherhelés csökkentése mellett gazdasági és társadalmi szempontból sem elhanyagolható, mivel az energiafogyasztás optimalizálásával csökkennek az energiaköltségek, ezáltal pedig a működési kiadások is, valamint nő a társadalmi jólét.

Egy gyakorlati példa az energiahatékonyabb működést elősegítő technológiára az okos közvilágítási rendszer, amely mozgás- és fényérzékelőkkel rendelkezik, így valós időben reagál arra, ha valahol igény van közvilágításra. Az ilyen rendszer telepítése becslések szerint 50-70%-os energiamegtakarítást eredményezhet.

A városi energiarendszerekről szóló cikkünkben bemutattuk az okoshálózatokat. Ezek képesek hatékonyan és fenntarthatóan termelni, tárolni és elosztani az energiát, valamint lehetővé teszik a kétirányú energiaáramlást az infrastruktúra és a háztartások között. Ez biztosítja a rendszer rugalmasságát és a növeli az erőforráshatékonyságot is. Az ilyen hálózati megoldások elengedhetetlenek az okos városok működéséhez.

Hasonlóan fontos szerepet játszik az energiahatékonyságban a smart metering (“okos mérés”), amely lehetővé teszi a fogyasztási adatok folyamatos és valós idejű monitorozását. Ez amellett, hogy növelheti a fogyasztói tudatosságot, segít a kereskedőknek és az energetikai szolgáltatóknak abban, hogy a naprakészebb előrejelzések segítségével hatékonyabban tudják optimalizálni a termelést és az elosztást is.

A bemutatott példák célja többek között a fogyasztásoptimalizálás, a költségek és a károsanyag-kibocsátás csökkentése, valamint az energiahatékonyság növelése.

Online ügyintézés és városi részvétel a 21. században

A lakosok támogatása nélkül a Smart City modell megvalósítása elképzelhetetlennek tűnik. Ezért fontos a polgárok bevonása és a részvételiség növelése, amelyben kiemelt szerepet játszanak a városi applikációk. Ezek az alkalmazások lehetnek tömegközlekedéssel, parkolással, időjárással vagy más, a várost érintő üggyel kapcsolatosak. A közös pont ezekben az, hogy mindegyik próbálja a lakosságot tájékoztatni és naprakészen tartani bizonyos témában.

Magyar példaként vehetjük a BudapestGO applikációt, amely arra szolgál, hogy megkönnyítse a pesti tömegközlekedést igénybe vevők mindennapjait az elektronikus jegy- és bérletvásárlással, az utazástervezéssel, valamint a naprakész forgalmi tájékoztatással.

A növekvő városi lakosság infrastrukturális túlterheltséget eredményez, amely többek között megmutatkozik a tömegközlekedésben és a közigazgatásban is. A közigazgatás gördülékenyebbé és hozzáférhetőbbé tétele érdekében egyre szélesebb körben kezdenek elterjedni a digitális megoldások. Az elektronikus közigazgatásra (e-közigazgatás) tekinthetünk úgy is, mint egy fenntarthatósági eszközre, hiszen ezáltal csökken a közlekedésből eredő terhelés és kevesebb papír kerül kibocsátásra. Az ügyintézési rendszer így gyakran dinamikusabban tud működni, ezáltal pedig csökken az infrastrukturális terheltség mind a hivatalok, mind a közlekedés tekintetében.

Magyarországon a Digitális Állampolgársági Program (DÁP) tekinthető egy e-közigazgatási kezdeményezésnek amelynek az a célja, hogy bizonyos szolgáltatásokat, mint például az erkölcsi bizonyítványt személyes ügyintézés nélkül lehessen igényelni. A digitális ügyintézés a rengeteg előnye miatt a világ számos pontján kezd egyre felkapottabb lenni. Határainkon túl is számos kezdeményezést találni, mint például Észtországban, ahol elektronikus adózásra és online szavazásra is van lehetőség, vagy mint Kenyában, ahol online lehet többek között vállalkozást regisztrálni, útlevelet igényelni és közüzemi számlákat fizetni.

Globális okos város rangsor: hol áll Budapest?

Az előző példa is mutatja, hogy a világ minden táján találunk okos városokat és ezekhez kapcsolódó megoldásokat. Ezeket számos nemzetközi szervezet rangsorolja, ebből is kiemelendő az IMD Smart City Index-e, amelynek 2025-ös jelentésében 146 város került értékelésre. A kiértékeléshez minden városban 120 lakos véleményét veszik alapul az infrastruktúrával és a technológiai alkalmazásokkal kapcsolatban különböző területeken (például közigazgatás, egészség, mobilitás), majd ezt AAA-tól D-ig értékelik.

Csakúgy, mint 2024-ben, az idei listán is Zürich és Oslo szerepel az első két helyen AAA-s értékeléssel. A megkérdezett zürichi lakosok szerint a város felépítése és infrastruktúrája kiemelkedő és nagyrészt a technológia terén is élen jár a város. Igaz, hogy az egészségügyi és biztonsági területeken is az átlag felett teljesített a település, azonban itt még azonosíthatók fejlesztendő pontok, kifejezetten a térfigyelő kamerák és a levegőminőség-figyelő rendszer vonatkozásában.

Budapest a 146 városból, a 2024-es listához képest 5 helyet előrelépve, a 84. helyezést érte el CCC-s értékeléssel. A megkérdezettek kiemelt fontosságú területekként a megfizethető lakhatást, az egészségügyi szolgáltatásokat és a biztonságot azonosították. Az egészségügyi infrastruktúra és a technológiai megoldások bőven átlag alatti eredményt értek el, viszont a munkalehetőség és az oktatás terén átlag körüli és néhány esetben átlag feletti értékelés történt. A környező országok városai közül Ljubljana végzett a legelőkelőbb, 16. helyen AA-s értékeléssel. Bécs 26., Varsó 28., Pozsony 57., Bukarest 78., míg Zágráb 85. helyen szerepel az IMD 2025-ös listáján.

Idén a 9. helyet AAA-s értékeléssel Szingapúr szerezte meg, tavalyhoz képest 4 helyezést rontva. A városállam 2014-ben elhatározta, hogy az egyik legfejlettebb technológiával és infrastruktúrával rendelkező várost hozza létre. A legfontosabb területként a vállalkozások és a mobilitás fejlesztését, az egészségügyi rendszer digitalizációját, az e-közigazgatás kialakítását, valamint a mesterséges intelligencia oktatásban való használatát jelölték meg.

A digitalizáció dilemmái

Ebben a cikkben sok szó esett az okos város koncepció előnyeiről, azonban számos kihívással is jár egy ilyen modell megvalósítása. Ahhoz, hogy a hagyományos városok alternatívájaként lehessen beszélni erről az elképzelésről fontos lesz a jövőben a felmerülő problémákra megoldást találni.

Az okos városokban a szenzorok, a mesterséges intelligencia és számos egyéb eszköz és szoftver folyamatosan gyűjti az adatokat rólunk és környezetünkről. A felhasználói adatok gyűjtése és kezelése elengedhetetlen, hogy szabályozott és biztonságos keretek között működjön, hiszen egy visszaélés vagy adatszivárgás amellett, hogy etikai és jogi kérdéseket vet fel, alapjaiban rendíti meg a bizalmat az okos város modellben.

A digitális szakadékok áthidalása létfontosságú lesz a jövőben. Az Európai Unió tagállamai élen járnak az okos városok tekintetében, azonban fontos megjegyezni, hogy az EU lakosságának több mint egyötöde 65 év feletti, így a generációs különbségek komoly kihívást jelentenek. Emellett a nagy jövedelmi eltérések és egyes helyeken a földrajzi adottságok miatti korlátozott elérhetőség is csökkenti a hozzáférhetőséget a digitális technológiákhoz.

Az eddig felsorolt aggályokon túl érdemes kiemelni a technológiától való túlságosan nagy függést is. Gondoljunk csak bele, hogy egy teljes mértékben digitális megoldásokon alapuló világban egyetlen rendszerhiba vagy egy esetleges leállás milyen súlyos problémákat okozna. Elég csak a 2025 áprilisában történt Ibériai-félszigetet sújtó áramkimaradást említeni. Bele se szeretnénk gondolni, hogy milyen beláthatatlan következményekkel járna egy nagyobb napkitörés…

Okos jövő, élhető város

Látható, hogy a tradicionális városok nem fenntarthatóak a napjainkban megfigyelhető tendenciák mellett. A digitális innovációk, bár magukkal hordoznak új kihívásokat, mégis a megoldás kulcsai lehetnek. Ehhez ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a digitális technológia hosszú távú elképzelések mentén kerüljön bevezetésre, valamint hogy az alkalmazása rendszerszintű és inkluzív legyen. A jövő okos városai irányt mutathatnak abban, hogy a környezet és a közösségek hogyan tudnak összhangban élni a technológiai innovációk támogatásával, így válva a fenntartható fejlődés motorjaivá.

A Fenntarthatóság és innováció a városokban című sorozatunk eddig megjelent cikkei:

[A sorozat szerkesztői: Büki Bence, Szomolányi Katalin, Vida Melinda és Zöld Mihály]