Társadalmi tolerancia és reziliencia
Kutatási eredmények itthon és világszerte
A tolerancia, vagyis egymás különbözőségeinek elfogadása és tisztelete, kulcsfontosságú tényező a modern, sokszínű társadalmak működésében. Számos szociológiai és pszichológiai kutatás foglalkozott azzal, milyen mértékben képesek a közösségek befogadni a különböző csoportokat, valamint hogy ez miként befolyásolja a társadalom ellenálló képességét (rezilienciáját).
Növekvő globális elfogadás
Egy 2019-es átfogó felmérés szerint az elmúlt évtizedben világszerte nőtt a társadalmi tolerancia számos országban. A Legatum Institute elemzése alapján 167 vizsgált ország közül 111-ben javult a kisebbségek elfogadottsága, és csak kevés régió – például Kelet-Európa és Szubszaharai Afrika – maradt ki ebből a pozitív trendből. Különösen szembetűnő az LMBTQ+ emberek elfogadásának emelkedése: míg egy évtizeddel korábban globálisan a lakosság nagyjából egynegyede tartotta elfogadhatónak az azonos neműeket, addig a legfrissebb adatok szerint ez az arány egyharmad közelébe emelkedett.
A tolerancia mértéke jelentősen eltér a különböző országokban. A Legatum 2019-es Prosperitási Index alapján a világ legtoleránsabb országai közé tartozik Izland, Hollandia és Norvégia, míg a sereghajtók között Tádzsikisztán, Szomália és Mauritánia találhatók.
A felmérés rámutatott, hogy több olyan országban is alacsony a társadalmi tolerancia, ahol a törvények formálisan engedékenyebbek – például Tádzsikisztán ugyan 1998-ban dekriminalizálta a homoszexualitást, mégis a lakossági attitűdök rendkívül elutasítóak maradtak. Ezzel szemben a nyugat-európai és észak-amerikai társadalmak általában a tolerancia-listák élén szerepelnek.
Sajnos, ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az LMBTQ+ csoport elfogadásában bizonyos országokban – mint például Magyarországon – az elmúlt években visszalépés tapasztalható.
Globális tolerancia index
A tolerancia komplex mérésére is történtek kísérletek. Egy 2016-os tanulmány a World Values Survey adataira támaszkodva kidolgozott egy Globális Szociális Tolerancia Indexet (Global Social Tolerance Index, GSTI). Ez az index négy dimenzió mentén méri az elfogadást: a nők egyenjogúságának, az etnikai és vallási kisebbségeknek, valamint a bevándorlóknak a toleranciáját.
A kutatás 56 ország 83 ezer válaszadójának adatait elemezve állapította meg az egyes társadalmak toleranciaszintjét. Az eredmények igazolták, hogy globálisan jelentősek az eltérések: a skandináv és nyugat-európai országok magas toleranciaszintet mutatnak, míg számos ázsiai és afrikai országban jóval alacsonyabb az elfogadás mértéke.
Fontos megjegyezni, hogy az egyéni tapasztalatok is számítanak: a különböző csoportokkal való személyes érintkezés világszerte általában növeli a toleranciát, csökkenti az előítéleteket.
Erről számol be a Republikon Intézet elemzése is, amelyet 2013-ban adtak ki „Tolerancia az Európai Unió országaiban és Magyarországon” címmel.
A svéd és dán társadalom a leginkább, míg többek közt a cseh, a szlovák és a magyar a legkevésbé toleráns közösség az EU 27 tagállama közül. A kisebbségekkel való személyes találkozás ugyanakkor minden társadalomban növeli a toleranciát – derül ki a Republikon Intézet elemzésből, mely elkészítette az Európai Unió országainak tolerancia-körképét.
Az elemzés egy 2012-es Eurobarométer-kutatás adatait használta fel, arra keresve a választ, hogy mely európai országban milyen arányban vannak jelen a toleráns és intoleráns csoportok. Az elemzés során megvizsgáltuk, milyen regionális sajátosságok jellemzik az EU országait, és milyen országon belüli különbségek határozzák meg, hogy egy társadalomban milyen arányban lesznek kiemelkedően toleráns és intoleráns emberek.
Tolerancia & Reziliencia
A toleráns attitűdök és a társadalmi-pszichológiai reziliencia (vagyis a rugalmas alkalmazkodóképesség, ellenálló képesség) között számos ponton kimutatható kapcsolat van. A kutatások arra utalnak, hogy a befogadó, összetartó közösségek ellenállóbbak a válsághelyzetekkel és konfliktusokkal szemben, míg az intolerancia és kirekesztés gyengítheti a társadalmi kohéziót és ezáltal a rezilienciát.
Mi is az a reziliencia?
Magyarul gyakran rugalmas ellenálló képességként emlegetik: korábban leginkább „ellenállóképességnek” fordították, vagyis a káros hatásokkal szembeni tűrő- és helyreállító képesség értelemben.
Reziliencia társadalmi értelemben:
A reziliencia arra utal, hogy egy közösség vagy társadalom miként képes ellenállni a krízishelyzetek okozta stresszhatásoknak, alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és felépülni vagy akár megerősödni a válságok után.
Tolerancia-index 2025
Azt tehát kutatások támasztják alá, hogy a tolerancia és a reziliencia önmagában és együtt is meghatározók társadalmunk működése szempontjából. Társadalmunk helyzete, állapota, működése és válságkezelése pedig meghatározza, hogy hogyan gondolkodunk és cselekszünk, ha a fenntarthatóságról van szó, és mivel a társadalom adja a vállalatok stakeholder csoportjait is, így végső soron társadalmunk elköteleződése vagy közönye egymás és a fenntarthatóság esetében kiemelten fontos a vállalati fenntarthatóság területén is.
Ez, és persze szűnni nem akaró kíváncsiságunk hívta életre Tolerancia-index 2025 kutatásunkat, amelyben többek között arra vagyunk kíváncsiak, hogy mint annyi mindenre, a tolerancia szintünkre hogyan hatott a pandémia (ha hatott), illetve az elmúlt 5 év globális eseményei.
Fontos ügy, amiben Te is számítasz!
Elindult a Tolerancia-index 2025 kutatás, amiben azt vizsgáljuk, hogyan viszonyulunk egymáshoz Magyarországon – különbözőségeinkkel, értékeinkkel, identitásainkkal együtt.
A kérdőív anonim, kb. 10 perc alatt kitölthető.
💬 Ha van 10 perced, kérünk, töltsd ki!
🔁 Ha van 1 perced, oszd meg másokkal is!
👉 Kitöltöm a kérdőívet
Előre is köszönjük az összes kitöltést, továbbosztást, reakciót. Kutatásunk eredményeiről szeptemberben itt, a Fenntartható fejlövés digitális hasábjain számolunk majd be.
