A Nemzetközi Bíróság meghatározta az államok éghajlati kötelezettségeit
Az ENSZ Közgyűlése által 2023-ban kért tanácsadó vélemény a csendes-óceáni szigetállam, Vanuatu által diplomáciai úton továbbvitt, több mint 130 ország által támogatott kampány eredménye.
Egyébként minden 27 csendes-óceáni jogászhallgatóval kezdődött, akik az aggodalmukat tettekre váltották. Egy kis tanteremből indították el a kampányt, a frusztrációikat céllá, az igazságosság álmát pedig globális szolidaritási mozgalommá alakítva.
A mérföldkőnek számító, 2025. július 23-án kiadott tanácsadói véleményben a Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice – ICJ) tisztázta, hogy az államoknak a nemzetközi jog értelmében kötelező erejű jogi kötelezettségeik vannak nemcsak az éghajlati rendszer és a környezet védelme, hanem a károk megelőzése, a határokon átnyúló együttműködés és a kártérítés biztosítása terén is.
A Bíróság által megerősített főbb jogi kötelezettségek a következők:
- Kellő gondosság: „Egy állam… köteles minden rendelkezésére álló eszközt felhasználni annak érdekében, hogy elkerülje a területén vagy a joghatósága alá tartozó bármely területen zajló, egy másik állam környezetében jelentős kárt okozó tevékenységeket” (132. bek., 48. o.), és „a kellő gondosság normája szigorú az éghajlati rendszer jelentős károsodásának megelőzésére” (138. bek., 50. o.)
- Közös, de differenciált felelősségek: „A közös, de differenciált felelősségek és az egyes képességek elve tükrözi az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségek terheinek méltányos elosztásának szükségességét, figyelembe véve többek között az államok kumulatív ÜHG-kibocsátáshoz való történelmi és jelenlegi hozzájárulását, valamint eltérő jelenlegi képességeiket és nemzeti körülményeiket” (148. bek., 52. o.)
- Emberi jogok: „A Bíróság ezért arra a következtetésre jut, hogy a nemzetközi jog értelmében a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való emberi jog elengedhetetlen más emberi jogok élvezetéhez” (393. bek., …). 114)
- Együttműködés: „Az államok kötelezettsége, hogy együttműködjenek a környezet védelme érdekében, ami a nemzetközi szokásjog részét képezi” (142. bek., 51. o.)
- Elszámoltathatóság: „A felelős állam köteles teljes mértékben jóvátenni a nemzetközi jogellenes cselekmény által okozott károkat” (450. bek., 128. o.), és a jogi következmények közé tartozik „a) a jogellenes cselekmények vagy mulasztások megszüntetése, ha azok folytatódnak; b) biztosítékok és garanciák nyújtása a jogellenes cselekmények vagy mulasztások meg nem ismétlődésének megakadályozására, ha a körülmények megkívánják; és c) a károsult államoknak járó teljes jóvátétel” (457(4). bek., 132. o.)
Azzal, hogy megerősíti azt, hogy a súlyos éghajlati károk megelőzésének elmulasztása sértheti a nemzetközi jogot, a tanácsadó vélemény azt is megerősíti, hogy az ökocídium nemzetközi bűncselekményként elismerhető. Ezzel jelentősen hozzájárul ahhoz a joggyakorlathoz, amely a környezetvédelmet nemcsak igazságos politikának, hanem a meglévő nemzetközi kereteken alapuló jogi kötelezettségnek is tekinti. A nemzetközi jog fenntartására és megerősítésére irányuló leghatározottabb felhívások egyre inkább azoktól érkeznek, akiket a leginkább veszélyeztet a jog eróziója.
2024. szeptemberében Vanuatu, a világ egyik, az éghajlatváltozás által leginkább fenyegetett nemzete, egy olyan államokból álló koalíció élén állt, köztük Szamoa és Fidzsi, amely hivatalos javaslatot nyújtott be a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának módosítására, hogy a környezetirtás az ötödik legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmény legyen.
Az EU és Kína közös sajtónyilatkozata az éghajlatváltozásról
Arról már rengeteget írtunk, hogy Kínában nem csak hatalmas kibocsátás, de erős törekvések is vannak a klímaváltozás megállítására. Annak minden kihívásával, nehézségével. A turbulens időszakban és nemzetközi helyzetben, amikor a legnagyobb kibocsátók egyike kilép a Párizsi Megállapodásból, a legkönnyebb út az lenne, ha mindenki ezt követné. Más kérdés, hogy ha így teszünk, mind itt hagyjuk a fogunkat (kivéve a Marsra jutók). A vám- és fegyveres háborúk időszakában azonban a kevesebb államnak teljesíteni a célt, az a „nesze, sánta, itt egy púp” kategória. Ezért tartom fontosnak azokat a lépéseket, amikor két gazdaságilag és kibocsátás terén is jelentős szereplő, mint Kína és az EU, megerősítik a szándékukat a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítésére.
2025. július 24-én, a pekingi EU-Kína csúcstalálkozón közös sajtónyilatkozatot fogadtak el, melyben megállapodtak abban, hogy közösen vezető szerepet vállalnak a globális igazságos átmenet előmozdításában a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolása kontextusában, és elkötelezettek a következők iránt:
1. Az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás központi szerepének fenntartása, valamint céljaik és elveik teljes körű és hűséges végrehajtása;
2. Az eredményorientált intézkedések megerősítése, valamint az éghajlatváltozási célkitűzéseik kézzelfogható eredményekké alakítása szisztematikus politikák, valamint konkrét fellépések és intézkedések révén;
3. Együttműködés minden féllel Brazília támogatása érdekében a UNFCCC Részes Feleinek 30. konferenciájának (COP30) sikeres megrendezésében, valamint a konferencia ambiciózus, méltányos, kiegyensúlyozott és inkluzív eredményeinek előmozdítása;
4. A megújuló energia globális bevezetésének felgyorsítása és a minőségi zöld technológiákhoz és termékekhez való hozzáférés megkönnyítése, hogy azok minden ország, beleértve a fejlődő országokat is, számára elérhetőek, megfizethetőek és előnyösek legyenek;
5. Az alkalmazkodási erőfeszítések és támogatás fokozása a gyors fellépés felgyorsítása érdekében minden szinten, a helyitől a globális szintig;
6. A COP30 előtt a 2035-ös nemzeti hozzájárulásaik (NDC) benyújtása, amelyek minden gazdasági ágazatot és minden üvegházhatású gázt lefednek, és összhangban vannak a Párizsi Megállapodás hosszú távú hőmérsékleti céljával; és
7. A kétoldalú együttműködés fokozása olyan területeken, mint az energetikai átállás, az alkalmazkodás, a metánkibocsátás kezelése és ellenőrzése, a szén-dioxid-piacok, valamint a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák, hogy közösen előmozdítsák a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállási folyamataikat.
