Elősző
Az ENSZ 2015-ben fogadta el a Fenntartható Fejlődési Célokat, azaz az SDG-ket (Sustainable Development Goals). Ez a 17 cél egy keretrendszert ad a világszintű jóllétre és a Föld megóvására az elkövetkező nemzedékeknek. A teljesítés céldátumának 2030-at tűzték ki.
Az SDG-kkel kapcsolatban korábban is írtunk már. Most hogy már 5 éven belül vagyunk a végső határidőhöz képest, új sorozatunkban számot vetünk, hogy az egyes célok hol tartanak a megvalósulás útján.
A szegénység felszámolása
Az SDG-k rendszere elismeri, hogy a szegénység minden formájának felszámolása (beleértve a mélyszegénységet is) a legnagyobb globális kihívás és elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez. A nagyobb, átfogó képhez tartoznak alcélok is:
- A mélyszegénység felszámolása mindenki számára mindenhol
- A szegénységben élő férfiak, nők és gyerekek aránya minden korosztályban legalább felére csökkenjen
- Nemzeti szinten megfelelő szociális védőháló teremtése, ami 2030-ra jelentős mértékben eléri a szegényeket
A cél elérése érdekében pedig a következő akciók javasoltak elsősorban:
- A fenntartható megélhetéshez, vállalkozási lehetőségekhez és erőforrásokhoz való hozzáférés növelése
- Az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása
- Szociális támogatás kialakítása azoknak, akik rászorulnak
- A szegények és az ő szervezeteik felhatalmazása
- A szegénység nőkre nézve aránytalanul nagy hatásának mérséklése
- Együttműködés donorokkal és kedvezményezettekkel azért, hogy több támogatás jusson a szegénység felszámolására
- A nemzetközi együttműködés fokozása a cél érdekében
Hol tartunk?
Az ENSZ 2025-ös jelentése alapján a mélyszegénység jelenleg még mindig minden tizedik embert érinti világszerte. A legrosszabb helyzetben a Szaharától délre élők és a konfliktussal sújtott területek lakói vannak. A közelmúlt gazdasági-politikai-társadalmi válságai jelentősen lassították a haladás mértékét. A jelenlegi állás szerint 2030-ra a világ népességének 8,9%-a fog mélyszegénységben élni, valamint csak minden ötödik országnak sikerült megfeleznie a szegények arányát határain belül.
Viszont a világtörténelem során először a Föld népességének több, mint fele részesül valamiféle szociális támogatásban. Bár a maradék 3,8 milliárd ember akkor is védtelen ezen a téren.
Általános tendenciaként figyelhető meg, hogy a kormányzatok többet költenek az oktatásra, egészségügyre és szociális támogatásokra, de a fejlődő országok rendre elmaradnak ilyen téren a fejlettek mögött.
Mélyszegénység
A mélyszegénységi küszöb, azaz napi 3 dollárnál kevesebből élők aránya 1990-2030. A cél 3%
A mélyszegénységi küszöböt eredetileg napi 2,15 dollárnál húzták meg. Akik ennél kevesebből élnek naponta, azok számítanak mélyszegénységben élőknek. A vásárlőerő-paritás változására hivatkozva 2025 júniusában a küszöböt 3 dollárra, azaz jelenlegi árfolyamon nagyjából 1000 Forintra emelték.
Az új küszöbbel számolva 1990 és 2022 között 1,5 milliárd ember tört ki a szegénységből, az eredeti mérve 1,3 milliárdjához képest. Ugyanakkor ez a változtatás azt jelenti, hogy 2025 során várhatóan 808 millió ember él majd mélyszegénységben az eredeti 677 millióhoz képest. Ez a világ népességének 9,9%-a, vagy nagyjából minden tizedik ember.
Sajnos a cél elérése a jelentés szerint nem valószínű a COVID-válságból való lassú helyreállás, gazdasági instabilitás, klímasokkok és szubszaharai Afrika lassú fejlődése miatt. 2025 végére a mélyszegények háromnegyede él majd az említett területen.
Dolgozói szegénység
A dolgozó népességen belül a napi 2,15 dollár alatt élők aránya 2015-ben és 2024-ben
Az elmúlt 25 évben világszerte csökkenés volt megfigyelhető a dolgozó szegények számában, ennek üteme azonban lassul. 2024-ben az alkalmazásban álló népesség 6,9%-a (nagyjából 240 millió fő) élt a 2,15 dolláros (2017-es vásárlóértéken) szegénységi küszöb alatt a 2015-ös 8,4%-hoz képest.
Az egyik leglátványosabb haladást az ázsiai országok érték el, akiknek sok esetben sikerült megfelezniük a dolgozó szegények arányát 2015-höz képest. A legfejletlenebb országokban azonban a nélkülözők száma így is igencsak magas. 2024-ben 10-ből 3 fő számított mélyszegénynek ezekben az államokban. A fejlődő szigetországokban az arányszám 8,9%-ról 9,5%-ra emelkedett.
Szociális védőháló
A legalább egy szociális támogatással lefedett népesség aránya 2015-ben és 2023-ban
Ahogy korábban említettük, a világtörténelem során először az emberiség több, mint felét védi valamilyen szociális támogatás. 2023-ban ez az arány 52,4% volt a 2015-ös 42,8%-hoz képest. A magasjövedelmű országokat nézve valójában majdnem a teljes népességet lefedik ezek az intézkedések, míg a legalacsonyabb jövedelműek esetében ez éppen csak súrolja a 10%-ot. A nemeket tekintve is vannak eltérések, mivel a férfiak 54,6%-át védik szociális intézmények, miközben a nők esetében ez csak 50,1%.
Földtulajdoni jogok
A földtulajdonra való jog hivatalos dokumentációjával rendelkezők, a biztos tulajdonjoggal rendelkezők és azok aránya, akik biztosnak gondolják tulajdonjogaikat 2022-ben
2022-es adatok alapján a világ népességének 65,7%-a rendelkezik biztos földtulajdoni jogokkal, de csak 43,1%-uk rendelkezik hivatalos iratokkal, amik a tulajdonjogot igazolják. Ez utóbbi szám szubszaharai Afrikában mindössze 15%. Tehát ezek alapján azokban az országokban nagyjából 1,4 milliárd fő nem szerepelhet a hivatalos földpiacon, és ezáltal nem kaphat jelzáloghitelt, és hivatalos úton nem védheti meg jogait. Ennek ellenére általános tendenciaként figyelhető meg, hogy az emberek nagyobb biztonságban érzik földtulajdoni jogaikat, mint amit a valós jogbiztonság és a hivatalos iratok megléte alátámaszt.
Nagyobb kormányzati ráfordítások
A jelentés szerint 2023-ban a kormányzatok összes kiadásának átlagosan 46%-át (fejlett országokban 60%, fejlődőkben 43%) teszik ki az olyan alapvető szolgáltatások, mint az oktatás vagy az egészségügy. Bár a általános felfelé ívelő trend figyelhető meg, a fejlődő országok rendre 20% pont körüli értékkel maradnak el a fejlettektől.
Magyarország helyzete
Magyarországon a szegénység felszámolására kitűzött cél jelenleg elértnek minősül, bár akadnak még kihívások.
A napi 2,15 dolláros szegénységi küszöbbel mérve jelenleg a lakosság 0,47%-a él ezen határérték alatt a 2015-ben mért 0,66%-hoz képest, ezzel elérve a célt és a csökkenő tendenciával jó úton haladva a szegénység totális felszámolása felé.
Napi 3,65 dollárral számolva 2015-ben 1,02%-ról indulva ma 0,77%-nál tartunk, ezzel megint csak elérve a kitűzött célt és tartva az ütemet.
Ha viszont az adózás és az állami támogatások (például nyugdíj, családi pótlék) beérkezése után szintén elértnek számít a cél, de a haladás itt stagnál. 2015-ben 8,5%-os értéket mértek, ami 2022-ben 9,9%-ra ugrott. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 9,9%-a él a nemzeti átlagbér 60%-a alatt, tehát ekkora a relatív szegénység.
A világ relatív szegénységi térképe
