Az SDG 9 célkitűzései
- Minőségi, megbízható, fenntartható és ellenálló infrastruktúra fejlesztése a gazdasági fejlődés és az emberi jólét támogatása érdekében
- Az elmaradott régiók fenntartható iparosításának ösztönzése; 2030-ra az egyes országok adottságainak és erőforrásainak figyelembevétele mellett az ipar részesedésének jelentős növelése
- Az ipari és egyéb tevékenységet folytató kisvállalkozások pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése, valamint betagozódásuk elősegítése az értékesítési láncokba és piacokba
- 2030-ra az erőforrások hatékonyabb felhasználása, valamint a tiszta és környezetbarát technológiák és ipari eljárások alkalmazásával az infrastruktúra fenntartható szintre fejlesztése és az ipar korszerűsítése
- A tudományos kutatás fellendítése; 2030-ig az innováció ösztönzése, valamint a kutatás-fejlesztési területen dolgozók 1 millió főre eső számának jelentős növelése és a kutatás-fejlesztésre szánt kiadások növelése a magán- és közszférában
- Több pénzügyi, technológiai és technikai segítség nyújtása az afrikai országoknak, legkevésbé fejlett országoknak, tengerparttal nem rendelkező fejlődő országoknak és fejlődő kis szigetállamoknak a fenntartható és állóképes infrastruktúra fejlesztésének elősegítése érdekében
- A hazai technológiafejlesztés, kutatás és innováció támogatása a fejlődő országokban
- Az információ- és kommunikációtechnológiához való hozzáférés jelentős növelése, valamint arra való törekvés, hogy 2020-ra a legkevésbé fejlett országokban mindenki számára hozzáférhető és megfizethető legyen az internet szolgáltatás.
Globális helyzet
A 2025-ben kiadott ENSZ jelentés lehangoló képet fest a fenntartható fejlődési célok eddigi alakulásáról. A kilencedik cél sem sokkal különb az eddig általunk bemutatottaktól, azonban egyes alcélok esetében beszélhetünk pozitív fejleményekről.
Az egy főre jutó feldolgozóipari hozzáadott érték 2015-höz képest globálisan 17,3 %-kal nőtt, és a koronavírus-járvány okozta 2020-as 2,1 %-os kiesés óta a növekedés újraindult. Megállapítható, hogy míg egyes térségekben – mint Dél-Ázsia és a legkevésbé fejlett országok – hatalmas volt az egy főre jutó feldolgozóipari hozzáadott érték növekedése, addig szubszaharai Afrikában, Latin-Amerikában, a Karib-térségben és Óceániában visszaesés volt megfigyelhető a 2015-2024-es időszakban. 2023-ban és 2024-ben is a teljes GDP 16,5 %-át tette ki a feldolgozóipar hozzáadott értéke, ez azonban még elmarad attól az alcéltól, amely az ipar részesedésének jelentős növelésére irányul.
A tengeri szállítmányozás esetében nagy átalakulás volt megfigyelhető az utóbbi években. 2000-hez képest 2023-ra a mértéke majdnem megduplázódott, 6,2 milliárdról 11,6 milliárd tonnára nőtt.
A tengeri árufuvarozás szerkezete átrendeződött, mivel 2023-ra a fejlődő országok már a globális forgalom 54%-át adták, ezzel háttérbe szorítva a fejlett gazdaságokat. Fontos megjegyezni, hogy a fejlődő országok ma már nem csupán nyersanyagok exportőrei, hanem egyre több félkész és késztermék importőrei és exportőrei is. Az országok részesedésének átalakulása betudható az európai gazdaság stagnálásának, valamint a kínai gazdaság robbanásszerű növekedésének.
Továbbra is digitális szakadékok tapasztalhatók
Az 5G mobilhálózat öt évvel a bevezetése után már a népesség 51 százaléka számára elérhetővé vált 2024-ben. Ez nagyszerű teljesítmény annak tudatában, hogy az előző generációs hálózatok bevezetése és elterjedése sokkal lassabb volt. A regionális egyenlőtlenségek azonban az infokommunikációban is jelen vannak. Míg a magas jövedelmű országok 5G lefedettsége 84 %-os, addig a alacsony jövedelmű térségekben mindössze 4 % ez az arány.
A probléma nem feltétlenül az 5G lefedettség hiányával van, hanem azzal, hogy az óceániai térségben (Ausztráliát és Új-Zélandot nem számítva) 24 %, a legkevésbé fejlett országoknál 15 %, míg a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok esetében 14 % a lakosság azon része, amely egyáltalán nem rendelkezik szélessávú internet-hozzáféréssel, tehát az alapvető digitális infrastruktúra kiépítettsége is hiányos.
Növekvő különbségek kutatás-fejlesztésben
Az egymillió főre jutó kutatói létszám világszinten 4,3 %-kal nőtt 2015-höz képest, így 2022-ben ez a szám már 1420 kutatót jelentett. Létszám terén Észak-Amerika és Európa továbbra is kiemelkedik, 2022-ben majdnem háromszorosa volt a kutatói sűrűség a világátlagnak ezeken a területeken. Kelet- és Délkelet-Ázsia növelte legnagyobb mértékben a GDP-arányos K+F ráfordításait, amely egyben azt is eredményezte, hogy a kutatók létszáma 5,3 %-kal nőtt ezekben a térségekben.
Ezzel ellentétben Közép- és Dél-Ázsiában, szubszaharai Afrikában, Ausztráliában és Új-Zélandon, valamint Latin-Amerikában és a Karib-térségben csökkent a GDP-arányos K+F befektetés. A ráfordításokban érzékelhető szakadékok azért is jelentenek nagy problémát, mert ezek a területi egyenlőtlenségek fokozódásához vezetnek. Emiatt fontos lenne a fejlődő országok kutatási hálózatainak bővítése és fejlesztéseinek támogatása.
Kisvállalkozások pénzügyi támogatás szűkében
Globális szinten a feldolgozóipar kisvállalkozások mindössze 31%-a fért hozzá hitelhez, amely a bizonytalan gazdasági környezetben különösen sebezhetővé teszi ezeket, valamint jelentős akadályt jelent a növekedésük szempontjából.
Finanszírozás terén is megfigyelhetőek területi különbségek, hisz amíg Latin-Amerikában és a Karib-térségben a kisvállalatok 46 %-a jut kölcsönhöz, addig ez az arány szubszaharai Afrikában mindössze 18 %. A finanszírozáshoz való hozzáférés kiterjesztése kulcsfontosságú az inkluzív, fenntartható gazdasági fejlődéshez.
Egekben a CO₂-kibocsátás
2024-ben a globális CO₂-kibocsátás rekord szintre emelkedett, elérve a 37,6 gigatonnát (37.600.000.000 metrikus tonnát), ami 8,3 százalékos növekedést jelent 2015 óta. Igaz, hogy az ipari folyamatok kibocsátása csökkent, azonban az üzemanyag-felhasználás növekedése miatt emelkedett a szén-dioxid-kibocsátás, amelyet az extrém hőmérsékletek miatti megemelkedett hűtési és fűtési igények, valamint a gyors népességnövekedés tovább fokozott.
A tiszta energiatermelés jelentősen mérsékelte a CO₂-kibocsátás növekedését. A 2019 és 2024 között megvalósult tiszta energiatechnológiai projektek évente 2,6 gigatonna CO₂-kibocsátást akadályoztak meg. Összességében azonban a világ még mindig messze van attól, hogy csökkentse a karbonlábnyomát.
Magyarország és az EU helyzete vegyes képet mutat
A fenti képet látva elmondható, hogy a legtöbb alcél tekintetében fejlődés mutatkozik EU-s szinten, azonban vannak olyanok is, amelyekben jelentős a lemaradás.
Kevés pénzügyi ráfordítás, de töretlen fejlődés
A K+F szektorban alkalmazottak száma 2018 és 2023 között évente 2,7 %-kal emelkedett annak ellenére, hogy az ágazatra fordított teljes bruttó hazai kiadás ugyanezen időszak alatt mindössze 0,6 %-os éves növekedést mutatott. Ezek mellett a szabadalmi bejelentések száma a 2019-2024-es időszakban évi 0,6 %-kal nőtt.
Az EU 2023-ban átlagosan a GDP 2,26 %-át fordította kutatás-fejlesztésre, míg ez az arány Magyarországon csak 1,38 % volt. Az alábbi ábrán látható, hogy 2013 és 2023 között a kutatás-fejlesztésre itthon érdemben nem növekedett a GDP arányos pénzügyi ráfordítás.
Magyarországon átlagosan 1000 foglalkoztatottra 9,6 kutató jutott 2022-ben, ami azt jelenti, hogy az erre vonatkozó alcélt hazánk már teljesítette, azonban szabadalmak terén még szükséges lenne fejlődnie, annak érdekében, hogy gazdaságunk versenyképesebbé váljon.
Csökken a kibocsátási intenzitás
Az Európai Unióban 2008 és 2022 között évente 4,2 %-kal csökkent az ipar légköri kibocsátási intenzitása, így elérve 2022-ben a 0,06 gramm/eurót. Magyarország esetében ez a szám 2022-ben 0,07 gramm/euró volt. Biztató fejlemény továbbá, hogy az EU ÜHG-kibocsátása 2018 és 2023 között 18 %-kal csökkent, míg Magyarország kibocsátása 19 %-kal mérséklődött.
Javul a digitális hozzáférés
Magyarországon 2024-ben a háztartások 94,78 %-a rendelkezett otthoni internet-hozzáféréssel, amely a 11. legjobb volt az EU tagországai között. A Sustainable Development Report azonban rámutatott arra, hogy a legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmi negyedbe tartozó háztartások internet-hozzáférésében 2020-ban még 38,34%-os különbség volt, ami jelentős egyenlőtlenségekre utal, ugyanakkor az adatok a korábbi évekhez képest fokozatos javulást mutattak.
Jelentős infrastrukturális kihívások
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez, ezért fontos lenne a személyszállításban a buszok és vonatok, valamint az árufuvarozásban a vasút és a belvízi közlekedés részesedésének növelése.
EU-s szinten 2022-ben Magyarországon volt a legnagyobb a buszok és vonatok részesedése a belföldi személyszállításban 23,8 %-os adattal, azonban áruszállítás tekintetében hazánk a középmezőnyben helyezkedett el a 2023-as statisztika alapján.
A jelenlegi legfrissebb kimutatások szerint az utóbbi két évtizedben inkább csökkent az említett közlekedési módok aránya a személyszállításban és a szállítmányozásban egyaránt. Ez az aggasztó tendencia veszélyezteti az SDG 9 célkitűzéseit EU-s és hazai szinten is, ezért kiemelt jelentőségű a negatív folyamat visszafordítása.
Mit mutatnak az adatok?
Az SDG 9 területén elért eredmények világszinten, az EU-n belül és Magyarországon is vegyes képet mutatnak. Jelentős előrelépések történtek a digitális infrastruktúra bővítésében, a feldolgozóipari hozzáadott érték és a tengeri szállítmányozás növekedésében.
Azonban még így is maradtak lényeges kihívások. A szén-dioxid-kibocsátás rekordszinten van és egyelőre a tiszta energiát használó technológiák nem képesek teljesen ellensúlyozni a növekvő energiaigényt. Ipar, innováció és infrastruktúra területén is jelentős regionális egyenlőtlenségek mutatkoznak, amelyek gátolják egyes térségek gazdasági fejlődését és csökkentik a versenyképességüket.
Magyarországon és az Európai Unióban is magas szintű digitális infrastruktúra került kiépítésre. Kiemelten fontos azonban, hogy a GDP arányos K+F kiadások is emelkedjenek, hiszen ez erősítené az európai gazdaság versenyképességét, amely végső soron pozitív hatást gyakorolna az infrastruktúrára és az iparra is.
Az SDG-k helyzete sorozat eddig megjelent cikkei:
- Az SDG-k helyzete – SDG 1: A szegénység felszámolása
- Az SDG-k helyzete – SDG 2: Az Éhezés Megszüntetése
- Az SDG-k helyzete – SDG 3: Egészség és jóllét
- Az SDG-k helyzete – SDG 4: Minőségi oktatás
- Az SDG-k helyzete – SDG 5: Nemek közötti egyenlőség
- Az SDG-k helyzete – SDG 6: Tiszta víz és alapvető köztisztaság
- Az SDG-k helyzete – SDG 7: Megfizethető és tiszta energia
- Az SDG-k helyzete – SDG 8: Tisztességes munka és gazdasági növekedés
