Történelmi gyökerek
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a második világháború borzalmai után fogadták el Párizsban, 48 ország részvételével, hogy soha többé ne ismétlődjenek meg a holokauszt és más népirtások jogfosztó gyakorlatai. A 30 cikkelyben lefektetett jogok – élethez, szabadsághoz, szólásszabadsághoz, diszkriminációmentességhez való jog – ma is az összes nemzetközi emberi jogi egyezmény alapja.
Aktualitás 2025-ben
Miközben a háborúk civileket sújtanak, a digitális megfigyelés és a demokrácia gyengülése új kihívásokat hoz. Ideje észrevennünk, hogy egy nap az évben nem elegendő, hogy felhívjuk a figyelmet az egyenlőtlenségekre és jogi problémákra, ahogy az sem, hogy csupán civil aktivisták, nemzetközi bíróságok és mozgalmak viszik tovább a nyilatkozat szellemét.
2025-ben a legfontosabb emberi jogi problémák a gyermekjogok sérülése, a fegyveres konfliktusok civil áldozatai, a demokratikus intézmények és jogállamiság gyengülése, a migráció és menekültjog válsága, a diszkrimináció különböző formái, valamint a technológia és mesterséges intelligencia jogsértő használata köré rendeződnek. Sajnálatosan ezek nem különálló problémák, általában együtt, egymást erősítve vannak jelen az érintett országokban.
Háborúk és humanitárius katasztrófák
A világjelentések központi üzenete, hogy a fegyveres konfliktusok – többek között Ukrajnában, Gázában, Szudánban, Szíriában, Mianmarban és a Száhel‑övezetben – súlyos, rendszerszintű jogsértésekkel járnak, civilek elleni támadásokkal, etnikai tisztogatással, kényszerű lakóhelyelhagyással. A humanitárius jog semmibevétele, a blokádok és a büntetlenség érzete aláássa az egész, háborús bűnök megelőzésére épített nemzetközi rendszert.
A demokrácia és a civil tér visszaszorulása
Az elmúlt években tovább erősödtek az autoriter mintázatok. Egyre több kormány használja a „nemzetbiztonságot”, a „terrorizmust” vagy a „dezinformációt” ürügyként a tüntetések, civil szervezetek és független média korlátozására. A nemzetközi jelentések kiemelik a tiltott megfigyelést, az önkényes letartóztatásokat, illetve a kritikus hangokat érő fizikai támadásokat, amelyek sok országban rendszerszintűvé váltak. Erről számol be többek között az Amnesty jelentése is.
Diszkrimináció és identitásalapú támadások
Szinte minden régióban erősödik a menekültek, migránsok, nők és lányok, LMBTQI+ emberek, valamint etnikai és vallási kisebbségek elleni kirekesztés és gyűlöletpolitika. A beszámolók szerint egyre több állam nemcsak tűri, hanem jogszabályokkal és politikai retorikával támogatja a jogszűkítéseket (pl. menedékjog korlátozása, reproduktív jogok csorbítása, „anti‑LMBTQI+” törvények).
Gazdasági és klíma‑igazságtalanság
Az éves globális jelentések a „jogok leszorításának” strukturális motorjaként írják le az egyenlőtlenségeket, az adósságválságot és az éghajlatváltozás elégtelen kezelését. A szegényebb, marginalizált közösségek – köztük gyermekek, nők, őslakosok – aránytalanul viselik a klímaválság, az infláció és a megszorító politikák terheit, ami az egészséghez, lakhatáshoz, vízhez és élelmiszerhez való jogot is érinti és negatívan befolyásolja.
Technológia, mesterséges intelligencia vs. emberi jogok
2025 egyik új hangsúlya a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia emberi jogi kockázata. A technológiai fejlődés hihetetlen üteme mellett a jogi és etikai oldal kiépítése és betartatása is óriási feladat, arról nem is beszélve, hogy részben ezek használatával, részben párhuzamosan ezek mellett a tömeges megfigyelés, a biometrikus rendszerek és prediktív algoritmusok demokratikus kontroll, átláthatóság és hatékony jogorvoslat nélkül terjednek. Az ENSZ külön is kiemeli, hogy az új Globális Digitális Megállapodás végrehajtásába be kell építeni az emberi jogi garanciákat, mert ellenkező esetben a digitális átmenet tovább mélyíti a meglévő egyenlőtlenségeket.
Gyermekvédelem 2025-ben
2025-ben az EU gyermekjogi politikája nem új stratégiákról, hanem a már elfogadott keretek (Gyermekjogi Stratégia, Európai Gyermekgarancia) végrehajtásának elmélyítéséről, a gyermekszegénység, az erőszak és a digitális kockázatok célzott kezeléséről szól. A hangsúly a végrehajtás mérésén, az egyenlőtlenségek láthatóvá tételén és a gyerekek részvételének, online védelmének erősítésén van.
Az EU Gyermekjogi Stratégiája hat fő területre épül:
- gyermekek részvétele a politikai és demokratikus életben,
- társadalmi-gazdasági befogadás, egészségügy és oktatás),
- gyermekek elleni erőszak elleni küzdelem és a gyermekvédelem biztosítása,
- gyermekbarát igazságszolgáltatás,
- digitális biztonság
- és a gyerekek globális támogatása.
A Bizottság 2025-ben is ezt használja ernyőként, és kiemeli, hogy a stratégiát több mint 10 000 gyermek bevonásával alakították ki, így a végrehajtásban is erősíteni kell a gyerekek beleszólását.
Európai Gyermekgarancia: szegénység és szolgáltatások
A Gyermekgarancia célja, hogy minden rászoruló gyerek ténylegesen hozzáférjen a kulcsfontosságú szociális szolgáltatásokhoz, legyen szó korai nevelésről, oktatásról, egészségügyről, megfelelő étkeztetésről vagy lakhatásról. 2025-ben frissült a végrehajtás monitorozási kerete:
Új indikátorok jelentek meg az oktatáshoz, egészségügyhöz és egészséges táplálkozáshoz való hozzáférés mérésére, miközben az adatok szerint az EU-ban továbbra is nagyjából minden negyedik gyerek szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
Gyermekszegénység elleni uniós fellépés
Az Európai Parlament 2025-ben napirendre tűzte az EU hozzájárulását a gyermekszegénység felszámolásához, és 2035-re szóló átfogó uniós szegénység‑ellenes stratégiát sürgetett, amelyben a gyerekek kiemelt célcsoport. A szakértői anyagok hangsúlyozzák, hogy bár egyes mutatókban van előrelépés (pl. rászoruló gyerekek korai nevelésben való részvétele kismértékben nő), az oktatási egyenlőtlenségek nőttek, és a gyermekszegénység szintje összességében továbbra is magas maradt.
Gyermekek jogai a digitális térben
2025-ben az Európai Parlament külön határozatban erősítette meg elköteleződését a gyermekek online jogai mellett, különösen az AI‑rendszerekkel kapcsolatos biztonság és magánszféra védelme terén. A cél, hogy az uniós digitális és AI‑szabályozás (pl. online platformokra, játékokra, AI‑alkalmazásokra vonatkozó előírások) következetesen gyermekjogi szemüvegen keresztül készüljön, beleértve a korhatár‑ellenőrzést, az adathasználat korlátait és a kockázatértékelést.
„Az Európai Parlament egyértelművé tette elköteleződését a gyermekek online jogai iránt, beleértve a biztonsághoz és a magánélethez való jogaikat az MI-rendszerekkel kapcsolatban. Most azt várjuk, hogy mindezt tettekre is váltsák, különösen a Digital Omnibus kapcsán. Ez az egyszerűsítési kezdeményezés nem járhat a gyermekek kárára.” mondta Manon Letouche, a 5Rights EU-ügyi vezetője.
Mi történik a gyermekek elleni erőszak területén?
A gyermekjogi stratégia végrehajtása során továbbra is kiemelt terület a minden formájú erőszak (fizikai, szexuális, online bántalmazás, zaklatás) megelőzése és az áldozatok támogatása, amit különböző jogalkotási és finanszírozási eszközökkel igyekeznek erősíteni az Európai Unióban.
Ezzel szemben a 2025-ös jelentések közös üzenete, hogy a gyermekeket érő szexuális visszaélések, emberkereskedelem és háborús jogsértések nem elszigetelt „botrányok”, hanem egy, a szegénység, háború, technológia és büntetlenség által hajtott globális gyermekvédelmi válság tünetei.
Világszerte több mint 610 millió gyermek (a gyermekek több mint egynegyede) él olyan anyával, aki fizikai, érzelmi vagy szexuális erőszakot szenvedett el, ami közvetlenül növeli a saját kockázataikat. A szexuális erőszakkal kapcsolatos becslések szerint 370 millió lány és kb. 240-310 millió fiú szenvedett el nemi erőszakot vagy szexuális támadást gyermekkorában (azaz minden nyolcadik lány és tizenegyedik fiú érintett), további 40 millió gyermeket online éri a bántalmazás, zaklatás.
Az emberkereskedelem áldozatainak regisztrált gyermekaránya 2024-ben 31%-kal nőtt 2019-hez képest, ebből a lányoké 38%-kal, melynek célja gyakran szexuális kizsákmányolás vagy kényszermunka.
A háborús konfliktusokban 2024-ben rekord 41 370 súlyos jogsértést rögzítettek 22 495 érintett gyermek ellen, ebből 11 967 gyilkosság vagy csonkítás, 7906 humanitárius hozzáférés megtagadása, 7402 fegyveres toborzás, valamint jelentős szexuális erőszak.
Záró gondolatok
2025-ben, 77 évvel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata után, a cikkben felvázolt egyenlőtlenségek – legyen szó háborús jogsértésekről, gyermekek elleni erőszakról vagy digitális megfigyelésről – világosan mutatják: a jogok védelme ma sürgetőbb, mint valaha.
Az Emberi jogok világnapja nem csupán visszatekintés, hanem cselekvésre buzdítás: egyéni szinten a diszkrimináció elutasításával, közösségi szinten a civil mozgalmak támogatásával, politikai szinten pedig a jogállamiság és gyermekjogi garanciák érvényesítésével mindannyian hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az egyetemes jogok ne csak papíron létezzenek.
