Az SDG 16 célkitűzései nem csupán távolinak tűnnek, hanem bizonyos indikátorok esetében kifejezetten visszalépés tapasztalható a 2015-ös bázisévhez képest. A „béke” nem pusztán a háború hiányát takarja, hanem az intézményi stabilitást és a társadalmi bizalom meglétét is.
Fegyveres konfliktusok és a civil áldozatok
A 2024-es adatok szerint a fegyveres konfliktusok következtében globálisan 48 384 ember vesztette életét. Ez 40%-os növekedést jelent az előző évhez képest és a harmadik egymást követő év, amikor a konfliktusok halálos áldozatainak száma emelkedett. A statisztika nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy 2024-ben minden 12. percben kioltottak egy emberéletet fegyveres konfliktusban.
A hadviselő felek egyre kevésbé tesznek különbséget katonai és polgári célpontok között, amit a sűrűn lakott területeken bevetett robbanófegyverek növekvő használata is bizonyít.
Civilek célkeresztben
Az erőszak demográfiai eloszlása drámai eltolódást mutat. Míg a történelmi konfliktusokban a harcoló felek (többnyire férfiak) tették ki az áldozatok többségét, a jelenlegi háborúkban a civil lakosság, különösen a nők és gyermekek szenvedik el a legnagyobb veszteségeket.
- A dokumentált halálesetek száma a gyermekek körében 337%-kal növekedett az előző periódushoz képest.
- A nők esetében 258%-os növekedést regisztráltak.
- Az adatok mélyreható elemzése kimutatja, hogy ezen halálesetek döntő többsége egyetlen konfliktuszónához köthető: a gyermekhalálesetek 80%-a és a női áldozatok 70%-a a Gázai övezetben történt.
Globális mintázatok
A fegyveres konfliktusokon kívüli erőszakos halálesetek (szándékos emberölés) terén a kép vegyes. Bár a globális ráta a 2015-ös 100 000 főre jutó 5,9-ről 2023-ra 5,2-re csökkent, ez a javulás lassú és egyenetlen. A jelenlegi trendek kivetítése alapján 2030-ig mindössze 25%-os csökkenés várható, ami messze elmarad az SDG 16.1 által kitűzött „jelentős csökkentés” (50%) céljától.
- Az emberölések áldozatainak 80%-a férfi, ami elsősorban a szervezett bűnözéshez és bandaháborúkhoz köthető, különösen Latin-Amerikában és a Karib-térségben.
- A nők esetében az otthon a legveszélyesebb hely: az áldozatok 60%-át partnereik vagy családtagjaik ölik meg. 2023-ban ez 51 000 nő halálát jelentette. Míg a férfiak elleni gyilkosságok csökkenése gyorsabb (14%), a nők elleni erőszak mérséklődése stagnál (5%), jelezve, hogy a családon belüli erőszak elleni küzdelem strukturális akadályokba ütközik.
Az igazságszolgáltatás és a jogállamiság
A jogállamiság egyik mérőszáma az előzetes letartóztatásban lévők aránya a teljes börtönnépességen belül. Ha ez az arány magas, az azt jelzi, hogy az igazságszolgáltatás lassú, a nyomozati szakasz elhúzódik, vagy a büntetőpolitika a szabadságelvonást preferálja az ártatlanság vélelmével szemben.
- 2023-ban a világ börtönnépességének (11,7 millió fő) 31%-a, azaz 3,7 millió ember volt rács mögött jogerős ítélet nélkül. Ez enyhe növekedést jelent a 2015-ös 29%-hoz képest.
- Míg Latin-Amerikában sikerült csökkenteni ezt az arányt (41%-ról 30%-ra), addig Közép- és Dél-Ázsiában drasztikus romlás következett be (50%-ról 60%-ra nőtt). Óceánia szintén negatív tendenciát mutat (27%-ról 37%-ra növekedés).
- A nők helyzete az igazságszolgáltatási rendszerekben is hátrányosabb. Bár a fogvatartottak 94%-a férfi, a nők esetében arányaiban gyakoribb az ítélet nélküli fogvatartás bizonyos régiókban. Különösen Szubszaharai Afrikában riasztó a helyzet, ahol a bebörtönzött nők 50%-a vár ítéletre (szemben a férfiak 41%-ával). Ez arra utal, hogy a nők jogi képviselethez való hozzáférése korlátozottabb, vagy a velük szembeni eljárások lassabban haladnak.
Emberkereskedelem és kizsákmányolás
- 2022-ben a felderített áldozatok száma 25%-kal haladta meg a pandémia előtti szintet, és 43%-kal a 2020-as mélypontot. Ez részben a hatékonyabb felderítésnek is betudható, de a trend egyértelműen a probléma súlyosbodását jelzi.
- A legaggasztóbb fejlemény a gyermekáldozatok arányának robbanásszerű növekedése. Míg 2004-ben az azonosított áldozatok mindössze 13%-a volt gyermek, 2022-re ez az arány 38%-ra emelkedett. Ez a 31%-os növekedés 2019 óta rámutat arra, hogy a bűnszervezetek egyre inkább a legvédtelenebbeket célozzák meg.
- A nemi alapú különbségek itt is élesen kirajzolódnak. A lányokat elsősorban szexuális kizsákmányolás céljából (60%) kereskedik, míg a fiúk esetében a kényszermunka (45%) és egyéb kizsákmányolási formák (koldultatás, bűnözésre kényszerítés) dominálnak. Szubszaharai Afrikában és Észak-Afrikában az áldozatok mintegy 60%-a gyermek, ami a régió demográfiai sajátosságaival és a konfliktusok okozta instabilitással is összefügg.
Intézményi gyengeség
- Egy 83 országra kiterjedő felmérés szerint a lakosságnak mindössze 44%-a hiszi azt, hogy a politikai rendszer fogékony az igényeire, és hogy van beleszólása a döntéshozatalba. Ez a politikai hatékonyságba vetett hit paradox módon a gazdagabb országokban sokszor alacsonyabb.
- A kormányzatok legitimitását nagyban befolyásolja a közszolgáltatások minősége. Globálisan az adminisztratív szolgáltatásokkal a legelégedettebbek az emberek (64%), ezt követi az oktatás (58%) és az egészségügy (57%). Az egészségügy megítélése mutatja a legnagyobb szórást (9% és 93% között).
Információs szabadság
- 2024-ben legalább 502 jogvédőt és újságírót öltek meg, és 123 eltűnést regisztráltak. Az újságírógyilkosságok száma 11%-kal nőtt (82 haláleset), és ezek több mint 60%-a konfliktuszónákban történt, ami az elmúlt évtized legmagasabb aránya.
- Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia vált a legveszélyesebb régióvá az újságírók számára, míg Latin-Amerika továbbra is a jogvédők számára jelent halálos fenyegetést.
Magyarország helyzete
Magyarország SDG 16 teljesítménye 2025-ben egy mélyen polarizált képet mutat. A statisztikai adatok egy biztonságos ország (alacsony erőszakos bűnözés) képét sugallják, miközben a kormányzás minőségét, a korrupciót és a jogállamiságot mérő indexek egy autoriter irányba sodródó állam képét rajzolják meg.
Jogállamisági és EU-s kapcsolatok
Az Európai Parlament 2025-ben elfogadta második időközi jelentését a Magyarországgal szembeni 7. cikkely szerinti eljárás keretében. A dokumentum hangneme rendkívül éles: Magyarországot nem teljes értékű demokráciaként, hanem a „választási autokrácia hibrid rezsimjeként” definiálja.
Példaként említik a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) gyakorlatát, amely felülvizsgálja az Európai Bíróság ítéleteit azok hazai alkalmazása előtt, ami ellentétes az uniós jog elsőbbségének elvével.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal
A Szuverenitásvédelmi Törvény alapján létrehozott hivatal rendkívül széles jogkörökkel rendelkezik. Bármely szervezetet vagy magánszemélyt vizsgálat alá vonhatja, ha felmerül a gyanú, hogy tevékenysége sérti Magyarország szuverenitását, különösen, ha külföldi támogatásban részesül. A törvény kritikusai szerint a „szuverenitás” fogalmának homályos definíciója lehetővé teszi, hogy a hivatalt a politikai ellenvélemények elhallgattatására használják. A hivatal eljárásaival szemben nincs helye rendes jogorvoslatnak, és vizsgálati jelentései nem közigazgatási határozatok, mégis súlyos reputációs és működési károkat okozhatnak.
Korrupció
- A Transparency International 2024-es Korrupció Érzékelési Indexén Magyarország 41 pontot ért el. Ezzel az eredménnyel az ország a 180 vizsgált állam közül a 82. helyen áll, és az EU-n belül az utolsó helyet foglalja el, Bulgáriát (43 pont) és Romániát (46 pont) követve.
- Az adatok nem az „utcai” vesztegetések elterjedtségét, hanem a rendszerszintű korrupciót emelik ki. Az üzleti szektor szereplőinek 83%-a véli úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt probléma Magyarországon, ami drasztikusan magasabb az EU 63%-os átlagánál.
Sajtószabadság
- A vidéki lakosság jelentős része kizárólag a kormányzati narratívát közvetítő forrásokhoz fér hozzá. Az állami hirdetések piactorzító hatása továbbra is fennáll, finanszírozva a kormányközeli médiumokat és kivéreztetve a függetleneket.
- A Pegasus-ügy utóélete 2025-ben is kísért. A jelentések szerint a magyar hatóságok nem implementáltak megfelelő garanciákat az újságírók és közszereplők illegális megfigyelésének megakadályozására. A titkos információgyűjtés szabályozása továbbra sem felel meg az Emberi Jogok Európai Bírósága követelményeinek, ami állandó fenyegetettséget jelent az oknyomozó újságírók számára.
- A kormányzati kommunikációhoz köthető csatornák összehangoltan terjesztenek olyan AI és deepfake tartalmakat, amelyek célja az ellenzék lejáratása és a választók megtévesztése.
A börtönrendszer
- Magyarország börtönei Európa legzsúfoltabbjai közé tartoznak. A fogvatartotti ráta rendkívül magas (kb. 195 fő / 100 000 lakos), és a férőhely-kihasználtság meghaladja a 111%-ot, egyes intézményekben pedig ennél is rosszabb a helyzet.
- A túlzsúfoltság nem a bűnözés növekedésének, hanem a szigorú büntetőpolitikának a következménye. A „három csapás” törvény, a feltételes szabadságra bocsátás szigorítása és az alternatív szankciók (pl. házi őrizet, közmunka) alulreprezentáltsága duzzasztja fel a börtönnépességet.
- A Kínzásmegelőző Bizottság (CPT) 2023-as látogatása alapján készült, 2024-2025-ben releváns jelentés hiteles bizonyítékokat talált a fogvatartottak bántalmazására. Különösen a tiszalöki börtönben tártak fel rendszerszintű fizikai erőszakot az őrök részéről (ütések, rúgások), valamint a fogvatartottak közötti erőszak tolerálását. Ez sérti az embertelen bánásmód tilalmát és az emberi jogi normákat.
Jövőkép
A konfliktusok számának és brutalitásának növekedése aláássa az elmúlt évtizedek fejlesztési eredményeit. A nemzetközi közösség képtelennek tűnik a béketeremtésre és a civil lakosság védelmére, miközben az intézményekbe vetett bizalom erodálódik.
Magyarországon a helyzetet egy sajátos paradoxon jellemzi. Míg a fizikai biztonság megvan, az intézményi biztonság és a jogállamiság erősen megkérdőjelezett.
Ez azt jelenti, hogy az SDG 16 célkitűzései 2030-ra várhatóan nem fognak teljesülni, sőt, a távolság a célok és a valóság között növekedni fog.
Az SDG-k helyzete sorozat eddig megjelent cikkei:
- SDG 1: A szegénység felszámolása
- SDG 2: Az éhezés megszüntetése
- SDG 3: Egészség és jóllét
- SDG 4: Minőségi oktatás
- SDG 5: Nemek közötti egyenlőség
- SDG 6: Tiszta víz és alapvető köztisztaság
- SDG 7: Megfizethető és tiszta energia
- SDG 8: Tisztességes munka és gazdasági növekedés
- SDG 9: Ipar, Innováció és Infrastruktúra
- SDG 10: Egyenlőtlenségek csökkentése
- SDG 11: Fenntartható városok és közösségek
- SDG 12: Felelős fogyasztás és termelés
- SDG 13: Fellépés az éghajlatváltozás ellen
- SDG 14: Élet a víz alatt
- SDG 15: Szárazföldi élet
