Az elmúlt években Európa-szerte a politikai figyelem a biztonságra és a versenyképességre összpontosult, a klímaváltozással és a természeti értékek pusztulásával kapcsolatos hosszabb távú aggályok rovására. A Kelet-Közép Európai régió különböző részein súlyos aszályok, erdőtüzek, valamint árvizek fordultak elő, amelyek jelentős hatással voltak az emberi életekre és a környezetre.
A WWF Közép- és Kelet-Európa
A WWF-CEE a Közép- és Délkelet-Európa hét országában aktív. Jogi személyiséggel rendelkező irodáik öt országban találhatók: Romániában, Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában és Ukrajnában. Ezen kívül a WWF-CEE konzultációk és partner szervezetek révén koordinálja a WWF részvételét a Csehországban és Moldovában. [A cikk mmegjelenésekor Csehországban már országos iroda működik – a szerk.]
A WWF-CEE Igazgatóság a régió helyi szakértőiből és a WWF támogatóiból tevődik össze, köztük van Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network igazgatója.
A WWF stratégiája
Egzisztenciális válsággal nézünk szembe, amelyet a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése okoz. A WWF együttműködés iránti erős elkötelezettsége – amit „together possible”-nek neveznek – alapvetően meghatározza munkájukat.
A WWF szerint társadalomként az alábbi célokat kell elérnünk:
- Megállítani a kulcsfontosságú élőhelyek és fajok pusztulását régiónkban
- Jelentősen csökkenteni társadalmaink ökológiai lábnyomát
E célok eléréséhez fontos, hogy az irányítási és pénzügyi rendszerek természetpozitívak legyenek, vagyis a természettel együtt és a természet érdekében működjenek.
1. CÉL: AZ ÉLŐHELYEK ÉS FAJOK VESZTESÉGÉNEK NULLÁRA CSÖKKENTÉSE
Hozzájárulásuk ehhez a célhoz az élőhelyek és fajok pusztulásának megállítására, illetve helyreállítására összpontosít régiónkban. Ide tartoznak értékes erdők, folyók és vizes élőhelyek, valamint a medvék, farkasok, hiúzok, bölények és tokhalfélék.
Élőhelyek
Előrehaladásuk az erdővédelem terén a Közép-Kelet Európai régióban:
- Romániában 600 000 hektár Magas Természeti Értékű Erdő került javaslatra szigorú védelem alá.
- Bulgáriában két új területet védetté nyilvánítottak és további négy előkészítése zajlik.
- Ukrajnában 14 000 hektár van védett területté kijelölés előtt.
- Szlovákiában és Magyarországon a forest conservation előrehaladása lassabb volt, de így is sikerült előrelépni a közvélemény és az erdőtulajdonosok bevonásában.
Klímareziliencia
A folyók és vizes élőhelyek helyreállítása csökkentheti az árvizek és aszályok hatását, és további javakat és szolgáltatásokat biztosít, például halakat, madarakat, víztisztítást és rekreációt. Jó előrehaladást értek el a folyók és vizes élőhelyek helyreállításának előkészítésében és bemutatásában: Magyarországon a Felső-Tisza Bereg régiójában egy sikeres pilotprojekthez a kormányzat és a releváns hatóságok is erőteljes támogatást adtak: a tesztelárasztás 810 000 m³ vizet tartott meg, 2 200 hektárra biztosítva vízutánpótlást az aszály idején.
Fajok
A régiónk számos országában a humán–vadon élő állat konfliktusok kerültek a középpontba, a WWF valódi megoldásokat mutatott ezen konfliktusok kezelésére. A tokhalfélék esetében a WWF tovább dolgozott a halászokkal az „átfogó halászat” (bycatch) és az orvvadászat megelőzésén.
Európa első úszó viza tenyésztő központja nyílik a Dunán, Bécsben. Célja a tokhalfélék visszaszorulásának megállítása: 2030-ig 1,6 millió fiatal viza nevelése és szabadon engedése az EU által finanszírozott LIFE-Boat4Sturgeon projekt részeként.
Fenntartható használat
A WWF továbbra is támogatja a felelős erdőgazdálkodást. Irodáik népszerűsítették a természetközeli erdőgazdálkodást és az átláthatósági eszközöket, valamint klímabarát erdőgazdálkodási pilotprogramokat indítottak.
CÉL 2 – AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM FELÉRE CSÖKKENTÉSE
Hozzájárulásuk ehhez a célhoz a régiónkban a klímavédelmi intézkedések előmozdítására összpontosít, különösen ott, ahol a klímaváltozás és a természeti értékek pusztulása összefonódik. Másik fókuszuk a közlekedés és egyéb infrastruktúra „zöldítése”.
Klímavédelmi intézkedések
A WWF-CEE olyan eszközöket fejlesztett ki, amelyek segítségével alacsony biodiverzitású területek azonosíthatók megújuló energia létesítmények számára, valamint támogatják a sebezhető háztartásokat az energiaátállásban.
Infrastruktúra
A nem megfelelően tervezett és kivitelezett közlekedési és energiainfrastruktúra súlyos környezeti hatásokkal járhat, például élőhelyek feldarabolódásához és vándorlási útvonalak megszakításához vezethet. Ezért a WWF további erőfeszítéseket tesz a legkárosabb infrastruktúra-projektek megakadályozására vagy mérséklésére.
CÉL 3 – TERMÉSZETBARÁT FINANSZÍROZÁS ÉS IRÁNYÍTÁS
Pénzeszközök
A WWF célja, hogy az EU és más közpénzek felhasználása a környezet védelmét támogassa, ne pedig ártson neki.
Sikereik:
- WWF-Bulgária EU-forrásokat biztosított vízvédelemre,
- WWF-Románia a gyepek védelmére.
- Magyarországon sikerült támogatást szerezni a vízvisszatartásra,
- Szlovákiában pedig javított projektértékelési kritériumokat vezettek be.
CÉL 4 – MILLIÓK AKTIVIZÁLÁSA
A WWF célja az emberek ösztönzése arra, hogy polgárként, fogyasztóként, választóként és üzleti vezetőként cselekedjenek. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan jövőt építsünk, ahol az emberek és a természet együtt virágozzon. Például a Living Danube Partnership továbbra is bizonyítja, hogy a vállalatok, kormányok, szakértők és közösségek együttműködve képesek nagy léptékben helyreállítani a édesvízi ökoszisztémákat.
Szervezet
Az elmúlt év szervezeti fejlesztései:
- Egy átfogó felülvizsgálat alapján a WWF-International Igazgatótanácsa meghosszabbította a WWF-CEE mandátumát a globális WWF-hálózat tagjaként, és jóváhagyta a WWF-Csehország megalapítását 2025 februárjában.
- Elkészült a következő három évre (2026–28) szóló stratégiai tervük.
Erőforrások
Összességében a fundraising előrehaladása megfelelő volt: 11 millió eurót gyűjtöttek (a cél 88%-a), de aggodalmak merültek fel az egyéni adománygyűjtés terén, ami a nehéz körülményekre utal.
A WWF 2025-ös bevételei
A közszféra, különösen az EU-hoz kapcsolódó bevételek alacsonyabbak voltak a tervezettnél, főként azért, mert több projekt nem kapott jóváhagyást Magyarországon és Romániában.
A 101 magánszektorbeli partnerségből származó bevétel 15%-kal alacsonyabb volt a tervezettnél, de erős alapok állnak rendelkezésre a 2026-os pénzügyi év fejlesztéseihez.
Az egyéni adománygyűjtés feltételei azonban továbbra is kihívást jelentettek, a bevételi előrejelzésekhez képest 22%-os elmaradást tapasztaltak az egyéni adományozók részéről. A rendszeres adományozók száma nőtt, de ez nem tudta ellensúlyozni az egyszeri adományozók kiesését.
A 2025-ös évben a legjelentősebb forrás az édesvizek, a klíma és energia, a vadvilág és az erdőségek támogatására lett felhasználva.
Összességében a WWF Közép- és Kelet-Európai régióban végzett munkája jól példázza, hogy a természettel összhangban történő cselekvés nem csupán környezeti, hanem társadalmi és gazdasági előnyökkel is jár. A sikeres pilotprojektek, a helyreállított élőhelyek és a közösségek bevonása azt mutatja, hogy a hosszú távú fenntarthatóság elérhető, ha együttműködésre, innovációra és tudatos irányításra építünk. „Together possible.”
[A teljes jelentés itt érhető el. Az előző évi jelentésről pedig itt számoltunk be.]
