Gazdaság

Az ENSZ Global Compact 2026–2030 Stratégiája

Szerző Zöld Mihály

Az ENSZ Globális Megállapodás (UN Global Compact)

A Globális Megállapodás 2000-es alapítása óta jelentős evolúción ment keresztül, amely tükrözi a vállalati felelősségvállalás átalakulását a mélyebb ESG integráció irányába.

Sanda Ojiambo vezérigazgató víziója szerint a 2026–2030-as ciklusban a szervezet már nem elégszik meg azzal, hogy a vállalatok „aláírják” az elveket; a stratégia célja, hogy „felszerelje” és „mozgósítsa” őket a cselekvésre.

„One Global Compact”

A 2026–2030-as stratégia egy integrált keretrendszert kínál, amely a „One Global Compact” elvére épül. Ez azt jelenti, hogy a globális titkárság (New York), az öt regionális központ és a több mint 60 országos hálózat szoros szinkronban működik, biztosítva, hogy a globális célok lokális cselekvéssé alakuljanak.

Vízió

A stratégia központi víziója: „Mozgósítani az üzleti szférát, hogy a fenntartható üzleti ambíciókat a világ által megkövetelt léptékű cselekvéssé alakítsa át.”

Ebből a mondatból két kulcselem tűnik ki:

  1. Mozgósítás: Nem passzív tagság, hanem aktív részvétel koalíciókban és érdekvédelmi csoportokban.
  2. Lépték: A megoldásoknak globálisan skálázhatónak kell lenniük, hogy érdemi hatást gyakoroljanak a klímára és a társadalomra.

A stratégia három, egymást kölcsönösen erősítő fókuszterületre épül: Equip (Felkészítés), Catalyze (Katalizálás) és Advance (Előmozdítás).

Felkészítés

A stratégia egyik legfontosabb újítása a személyre szabott tanulás kiépítése. A korábbi PDF-útmutatók helyett a UNGC egy dinamikus platformot (UNGC Academy) kínál, amely a vállalat profilja (szektor, méret, régió) alapján ajánl tartalmakat. A rendszer a Communication on Progress (CoP) adatait használja fel a hiányosságok azonosítására és a releváns képzések ajánlására.

A stratégia kitér a KKV-k szerepére a fenntarthatóságban. Ezek a cégek a világ vállalkozásainak 90%-át és a foglalkoztatás 50%-át adják. A nagyvállalatok Scope 3 kibocsátásainak csökkentése lehetetlen a beszállító KKV-k dekarbonizációja nélkül.

Katalizálás

A stratégia operatív motorja a Forward Faster kampány, amely öt kulcsterületen tűz ki célokat.

  • Nemek Közötti Egyenlőség: Egyenlő képviselet, részvétel és vezetés a vezetés minden szintjén és egyenlő bért egyenlő értékű munkáért 2030-ra.
  • Klímaváltozás: A vállalatok Science Based Targets célokat tűzzenek ki azzal a céllal, hogy legkésőbb 2050-re elérjék a nettó zéró kibocsátást. Járuljanak hozzá az átálláshoz olyan konkrét intézkedésekkel, amelyek az éghajlatváltozás mérséklésére és az alkalmazkodásra irányuló lépések társadalmi hatásait kezelik olyan szereplőkkel együtt, mint a munkavállalók, a szakszervezetek, a közösségek és a beszállítók.
  • Megélhetési Bér (Living Wage): 2030-ra az alkalmazottak 100% kapjon megélhetési bért.
  • Vízreziliencia: 2030-ra legalább 100 kiemelten sérülékeny vízgyűjtő területen pozitív hatás elérése.
  • Fenntartható Finanszírozás: A vállalati befektetéseket összhangba kell hozni az SDG-kkel. Finanszírozási stratégiát kell kidolgozni, amely az SDG befektetésekhez és teljesítményhez kapcsolódik, és be kell számolni az ilyen SDG-finanszírozás összegéről és arányairól.

Előmozdítás

Az „Advance” pillér feladata, hogy adatokkal és kutatásokkal bizonyítsa: a fenntarthatóság nem zárja ki a profitabilitást hosszú távon.

A UNGC a Principles for Responsible Management Education (PRME) kezdeményezésen keresztül mozgósítja az akadémiai szférát.

  • Kutatási területek: Milyen hatással van a sokszínű vezetőség a részvényárfolyamra? Hogyan csökkenti a körforgásos modell az anyagköltségeket?
  • Oktatás: A PRME célja, hogy a jövő menedzserei már az egyetemen elsajátítsák a felelős vezetés alapelveit, így a munkaerőpiacra lépve már „ESG-kompatibilisek” legyenek.

Fókuszterületek

A stratégia négy specifikus területet jelöl meg, ahol az üzleti szféra a legnagyobb hatást érheti el.

Klíma és Természet

A „Nature-Positive” (természet-pozitív) megközelítés integrálása a karbonsemlegességi célokba.

  • A céloknak a Science Based Targets Network (SBTN) iránymutatásain kell alapulniuk, amely nemcsak a CO2-t, hanem a vizet, a földhasználatot és a biodiverzitást is méri.
  • Az átállás nem hagyhat senkit hátra. A fosszilis iparágakban dolgozók átképzése és a helyi közösségek támogatása alapkövetelmény.

Tisztességes Munka és Megélhetési Bér

Ez a terület radikális elmozdulást jelent a minimálbér fogalmától a megélhetési bér (living wage) felé. A megélhetési bér az az összeg, amely elegendő a munkavállaló és családja alapvető szükségleteinek (étel, lakhatás, egészségügy, oktatás, tartalék) fedezésére.

  • A UNGC együttműködik az International Labour Organization (ILO) szervezetével és más partnerekkel a hiteles számítási módszertanok elterjesztésében.

Nemek Közötti Egyenlőség

A Women’s Empowerment Principles (WEPs) Gender Gap Analysis Tool egy eszköz, amellyel a cégek felmérhetik a saját teljesítményüket ezen a területen. Külön fókusz kerül a nők által vezetett vállalkozások finanszírozásán és a nők bevonásán a STEM (tudomány, technológia, mérnöki) területekre.

Fenntartható Finanszírozás

A pénz a változás motorja. A UNGC CFO Coalition for the SDGs kezdeményezése a vállalati pénzügyi vezetőket tömöríti, hogy integrálják az SDG-ket a vállalati kötvénykibocsátásokba és beruházási döntésekbe.

Regionális Stratégiák

Európa

Európa esetében a stratégia kiemeli, hogy a kontinens élen jár a kötelező fenntarthatósági szabványok bevezetésében.

  • Az olyan keretrendszerek, mint az EU vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve (CSRD) és a fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD), valamint az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal), alapjaiban formálják át a vállalatirányítást.
  • Bár a régió vezető szerepet tölt be az SDG-k megvalósításában, a klímavédelmi intézkedések és az egyenlőtlenségek kezelése továbbra is kritikus pont. A stratégia célja, hogy segítse az európai vállalatokat a megfelelésben, a szakpolitikai párbeszédben és abban, hogy a szabályozói nyomást versenyelőnnyé kovácsolják.   

Afrika

Afrika a világ 20 leggyorsabban növekvő gazdaságából 12-nek ad otthont, de az SDG-k terén jelentős lemaradásban van.

  • Stratégiai fókusz: A demográfiai osztalék („Generation Alpha”) kiaknázása oktatás és digitális készségek révén.
  • Kiemelt témák: Kritikus ásványkincsek (a globális készlet 30%-a), zöld átmenet és az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség (AfCFTA) nyújtotta kereskedelmi lehetőségek.
  • Eszközök: Az Africa Business Leaders Coalition (ABLC) és a Global Africa Business Initiative (GABI) révén a szervezet célja az Afrika top 500 vállalatának elérése. A stratégia hangsúlyozza a nigériai (Abuja) regionális központ megerősítését és a jelenlét fokozását olyan kulcspiacokon, mint Dél-Afrika, Kenya, Egyiptom, Elefántcsontpart és Angola.

Ázsia és Óceánia

A régió 2050-re a globális GDP 40%-át fogja termelni. A területet a kettősség jellemzi: Kelet-Ázsia elöregedő, de technológiailag fejlett társadalmai és Dél/Délkelet-Ázsia fiatal, növekvő népessége.

  • Stratégiai fókusz: Az „igazságos átmenet” (Just Transition) biztosítása, különösen a szénfüggő közép-ázsiai gazdaságokban.
  • Eszközök: A bangkoki központ koordinálásával a C-szintű vezetők bevonása a fenntartható pénzügyekbe (a zöld kötvények 1/3-a innen származik) és az ellátási láncok átalakítása. A cél a töredezett szabályozási környezet áthidalása és a KKV-k bevonása.

Észak-Amerika

Az USA és Kanada gazdasági ereje és innovációs kapacitása globális jelentőségű, de a régiót politikai polarizáció és szabályozási töredezettség (állami vs. szövetségi szint) jellemzi.

  • Stratégiai fókusz: A régió, mint a világ legnagyobb beszerzőinek otthona, kulcsszerepet játszik a globális ellátási láncok fenntarthatóságában.
  • Eszközök: A vállalatvezetők (corporate buyers) összekapcsolása a kisebb szereplőkkel a beszállítói láncokban. Az „anti-ESG” hangulat ellensúlyozása az üzleti érték hangsúlyozásával.

Latin-Amerika és a Karib-térség

A régió globális nagyhatalom a biodiverzitás (40%) és a megújuló energia (69%) terén, de súlyos klímakockázatokkal és magas informalitással küzd.

  • Stratégiai fókusz: Tematikus finanszírozási utak (pl. természet alapú megoldások) megnyitása és a KKV-k (a vállalkozások 99,5%-a) intézményi támogatása.
  • Eszközök: A panamai központ együttműködése olyan kereskedelmi blokkokkal, mint a MERCOSUR vagy a BRICS, a rendszerszintű változások lokalizálása érdekében. Kiemelt szerep jut az emberi jogi átvilágításnak a konfliktus utáni zónákban.

Közel-Kelet

Az Öböl-menti országok (Szaúd-Arábia, UAE, Katar) gazdasági diverzifikációja és technológiai ambíciói (AI, megújulók) új lehetőségeket teremtenek.

  • Stratégiai fókusz: A kormányzati és magánszektorbeli együttműködések (PPP) előmozdítása.
  • Eszközök: A dubaji központ a fenntartható pénzügyekre és az innovációra koncentrál, kihasználva a régió növekvő globális befolyását és a szuverén vagyonalapok erejét.

Elszámoltathatóság és Mérés

A 2026–2030-as ciklusban az átláthatóság kulcsszerepet kap. A megújult „Communication on Progress” (CoP) rendszer digitális platformja strukturált adatgyűjtést tesz lehetővé, segítve a vállalatokat a teljesítményük nyomonkövetésében és az iparági összehasonlításban (benchmarking). A Forward Faster kezdeményezés pedig konkrét, időhöz kötött célok vállalására ösztönzi a cégeket. 

Következtetés

 A stratégia legfontosabb üzenete, hogy az üzleti felelősségvállalás többé nem választható opció, hanem a hosszútávú túlélés és siker feltétele.

Sanda Ojiambo, az UNGC vezérigazgatója szerint: „Amikor a vállalatok integritással és ambícióval vezetnek a fenntartható üzleti gyakorlatokban, a valódi változás nemcsak lehetséges, hanem elkerülhetetlenné válik.”

A szerzőről

Zöld Mihály

„Mindig is hittem az olyan célokban, amik túlmutatnak az egyéni érdekeken.”

Leave a Comment