A luxusdivat és a fenntarthatóság sokáig egymással ellentétes fogalmaknak tűntek. Az örök klasszikusok, a kézzel varrott bőrtáskák és a szezonális kifutóbemutatók világa nehezen volt összeegyeztethető a karbonlábnyom-csökkentéssel vagy a körkörös gazdasággal. Mégis, az elmúlt évtizedben a Kering-csoport – és azon belül különösen a Gucci és a Bottega Veneta – komoly erőfeszítéseket tett, hogy bizonyítsa: a minőség és a felelősség nem zárják ki egymást. A következőkben három dimenzión keresztül – környezet, társadalom és gazdaság – vesszük górcső alá, mit is jelent valójában ez a vállalás a számok és a gyakorlat szintjén.
Gucci: az Equilibrium-platform és a rendszerszintű gondolkodás
A Gucci 2018-ban hozta létre az Equilibrium platformot, amely azóta a márka fenntarthatósági kommunikációjának és mérésének gerincét alkotja. Éves Impact Reportjain keresztül a vállalat nem csupán célokat kommunikál, de konkrét adatokkal számol be az előrehaladásról is – ez az átláthatósági igény önmagában is figyelemre méltó a luxusdivat iparágában. Az összes tevékenység két pillér köré szerveződik: az emberek (People) és a bolygó (Planet) köré.
A net zero felé, de az offszet árnyékában
A Gucci egyik legambiciózusabb vállalása az éghajlatvédelemhez kötődik. A márka 2050-re nettó nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátást tűzött ki célul, ennél rövidebb távon pedig – tudományos alapú célok (Science Based Targets) keretében – 2030-ra 50%-os csökkentést vállalt Scope 1 és Scope 2 kibocsátásokra, és 42%-osat a Scope 3 kibocsátásokra vonatkozóan.
A 2024-es Impact Report szerint a Gucci összesítve 32%-os abszolút üvegházhatásúgáz-csökkentést ért el a 2022-es alapévhez képest. A nyersanyag-előállítás és -feldolgozás – amely a vállalat kibocsátásainak 64%-át tette ki – az előző évhez képest 22%-kal csökkent. 2022-ben a márka elérte a 100%-os megújuló energiafelhasználást az összes közvetlen üzemeltetési helyszínén, a RE100 kezdeményezés irányelveivel összhangban. Jelenleg a márka 152 LEED-tanúsított helyszínnel rendelkezik, és üzleteinek 93%-ában LED-világítást alkalmaz.
Fontos kontextus azonban, hogy a Gucci 2018 óta karbonsemlegesnek vallja magát – ezt részben karbonkiegyenlítési programokon (carbon offsetting) keresztül valósítja meg. Perui erdőket véd, mianmari mangrovekat telepít, és gyapjú- és bőrtenyésztő farmokon regeneratív mezőgazdasági projekteket finanszíroz. Ezt a megközelítést azonban a Greenpeace, a The Guardian és az ENSZ is érdemben bírálta, mondván az ültetett fák növekedési üteme nem elegendő ahhoz, hogy napjaink kibocsátásait ellensúlyozza. A Gucci maga is elismeri ezt a feszültséget, és hangsúlyozza, hogy az offszet nem helyettesíti, hanem párhuzamosan kíséri a forrásnál való kibocsátáscsökkentést.
Az inkluzivitástól a kézműves örökségig
A Gucci fenntarthatósági törekvései nem állnak meg a környezeti dimenzióban. A társadalmi pillér alatt a márka olyan kezdeményezéseket vezet, amelyek a szervezeten belüli és kívüli közösségekre egyaránt hatással vannak.
Olaszországban a Gucci volt az első divatház, amely megszerezte a nemek közötti egyenlőség tanúsítványát (Certification for Gender Equality). Észak-Amerikában negyedik egymást követő évben nyerte el a Disability Equality Index ‘Best Places to Work for Disability Inclusion’ elismerését, ahol az USA, Kanada és Brazília esetében is 100%-os pontszámot ért el. A Gucci Changemakers program lehetővé teszi, hogy a világ minden táján dolgozó alkalmazottak fizetett szabadságot fordítsanak közösségi szolgálatra. De a „kisszines” vagy „love projekt” kategóriába tartozó akciókra is mindig van kapacitás. 2024-ben a márka cruise-bemutatójának díszletéből több mint 10 000 növényt adományozott londoni közösségi projekteknek.
A körforgásos modell és anyaginnovációk
A Gucci elkötelezettsége leginkább az anyaghasználatban és a körforgásos gazdálkodás felé tett lépésekben érhető tetten.
A felelős alapanyagbeszerzés terén 2024-re a márka elérte, hogy nemesfémei 100%-ban felelősen bányászott forrásból származzanak, pamutjának 75%-a organikus vagy újrahasznosított legyen, a felhasznált viszkóz 89%-a újrahasznosított vagy felelősen kezelt forrásból kerül ki, és gyapjú-kasmír alapanyagainak 83%-a organikus, újrahasznosított vagy felelősen forrásból származik.
A regeneratív mezőgazdaság területén a Gucci a Chargeurs Luxury Fibers kollektívával együttműködve éves szinten 50 tonna regeneratív gyapjú vásárlására kötelezte el magát – ez a hagyományos gyapjú 19%-át váltja ki. Minden ilyen anyagból készült termékhez digitális nyomkövető NFC tag jár, amely az eredeti farmig visszakövethető átláthatóságot biztosít.
A Gucci Denim Project – amely regeneratív pamutot és újrahasznosított szálakat integrál – a 2023-as CNMI Sustainable Fashion Awards díjat is elnyerte az Ellen MacArthur Alapítványtól a körforgásos gazdaság terén nyújtott teljesítményéért.
De még ezt megelőzően, a körforgásos gazdaság irányába tett egyik legmerészebb lépés az volt, amikor a Gucci 2020-ban partnerséget kötött a TheRealReal másodkézből-értékesítő platformmal – ez akkor a luxusdivat iparágában precedens értékű döntésnek számított.
Az elismertség oldalán a Gucci a Fashion Revolution ‘What Fuels Fashion?’ jelentésében 250 vizsgált márka között a 2. helyen végzett, és a luxusmárkák között az első lett. A 2024-es Vogue Business Index ESG-kategóriájában szintén első helyezést szerzett.
Bottega Veneta: a csend luxusa és a kézműves öröklét
A Bottega Veneta egy alapvetően más kommunikációs filozófiát követ, mint a Gucci. A márka 2021-ben kivonult a közösségi médiából, és fenntarthatósági üzenetei is jóval visszafogottabbak, kevésbé számokra épülők. Önálló fenntarthatósági riportot nem publikál – a legfontosabb célkitűzések és adatok a Kering anyavállalat keretrendszeréből következnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a márka tétlen. Egyes kezdeményezései az iparágban valóban egyedülállónak számítanak.
Kering-szintű célok és anyaginnovációk a kifutón
A Kering-csoport egészére érvényes klímavállalások a Bottega Venetát is kötik: a 2025-ös célév a teljes környezeti hatás 40%-os csökkentését és 50%-os üvegházhatásúgáz-csökkentést irányoz elő. A márka – a csoporthoz hasonlóan – REDD+ projekteken keresztül igyekszik karbonsemleges maradni, vagyis erdővédelmi és erdőgazdálkodási programokon keresztül kompenzálja a fennmaradó kibocsátásokat.
Ami különösen figyelemreméltó, az a termékszintű anyaginnovációk sora. A 2020-as őszi kollekcióban bemutatott Puddle Boot – az azóta ikonikus esőcipő – biológiailag lebomló polimerből készült: a kávéból és cukornádból előállított alapanyag automatikusan lebomlik, amint hulladékleadó helyre kerül. Ez nemcsak marketing-fogás volt, az anyagot a márka és szállítói közötti szoros fejlesztési együttműködés eredményezte, és az eljárás a következő kollekciókon is folytatódott. A Wardrobe 02 kollekció újrahasznosított TPU (termoplasztikus poliuretán) anyagot alkalmazott, amelynek feldolgozása során korábban eldobott alapanyagok nyernek új életet.
Az anyagösszetétel más területein is mérhető előrelépés történt, hiszen a Bottega Veneta 82%-ban organikus pamutot használ, csomagolásában 100%-ban GOTS-tanúsított (Global Organic Textile Standard) flanel kerül felhasználásra. A Montebello-i új műhelyhez LEED 2009 NC minősítést igényeltek, és az SA8000 munkaetikai tanúsítvány megújítása is folyamatban van.
Kézművesség, mint örökség és felelősség
A Bottega Veneta fenntarthatósági szemléletének talán legemberibb és leginkább márkaidentitásba épített eleme a kézművesség védelme és intergenerációs átadása. A márka mottója – „Care, Collaborate, Create” – a fenntarthatóságot kulturális értékként, nem csupán üzleti kötelezettségként értelmezi.
Az ellátási lánc szociális dimenziójában a Kering-csoporton belüli SA8000 tanúsítási rendszer biztosítja, hogy a gyártási folyamatok megfeleljenek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) konvencióinak és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának. A márka termékeinek döntő többségét Olaszországban gyártják – ez önmagában is alacsonyabb munkaügyi kockázatot jelent –, és rendszeres auditok keretében ellenőrzik a szállítói lánc megfelelőségét.
Certificate of Craft és az öröklét, mint a fenntarthatóság záloga
A Bottega Veneta talán legjelentősebb és iparági szinten is legmesszebbre mutató kezdeményezése gazdasági természetű. A 2022-ben bevezetett Certificate of Craft program. Lényege egyszerű, de a luxusdivat logikájával szembemenő: a márka élethosszig tartó garanciát vállal ikonikus táskáira, korlátlan javítási és felújítási szolgáltatást kínálva.
„Fókuszunk a felelős növekedésen van. Célunk, hogy a termékek tovább maradjanak használatban, csökkentve a cseretermékek szükségességét” – fogalmazott Leo Rongone vezérigazgató a program bejelentésekor. A fizikai kártya, amely a táska sorozatszámához kötődik, egyszerre hitelesítési eszköz és fenntarthatósági vállalás: azt üzeni, hogy egy Bottega Veneta táska nem egyszer vásárolt, majd lecserélt tárgy, hanem generációkon átívelő értéktárgy.
Ez a megközelítés a körforgásos gazdálkodás egyik legtisztább megvalósítása, hiszen nem a gyártási folyamaton, hanem a termék használati ciklusának meghosszabbításán keresztül csökkenti a környezeti hatást. Hasonló szellemben készültek a 100%-ban újrahasznosított, FSC-tanúsított kartonpapírból készült táskakollekció darabjai, amely a márka klasszikus szövött designját egészen más anyagi kontextusba helyezte.
Záró gondolatok, avagy két megközelítés, egy anyavállalat, közös kihívások
A Gucci és a Bottega Veneta fenntarthatósági útja alapvetően eltér egymástól – mind kommunikációban, mind eszközrendszerben. A Gucci rendszerszintű, adatgazdag, platform-alapú megközelítést választott, ennek eredményeként évente megméri magát, célokat tűz ki, és azokról nyilvánosan beszámol. A Bottega Veneta csendesebb, de egyes területeken – különösen a termékélettartam meghosszabbítása és az anyaginnováció terén – iparági szinten is előremutató megoldásokat kínál.
Ami viszont összeköti ezt a két márkát, az anyavállalaton kívül, hogy mindkét márka esetében érdemes kritikusan nézni a karbonsemlegességi állításokat: a carbon offsetting önmagában nem elegendő, és a független szervezetek is egyre nagyobb nyomást helyeznek a valós forrásnál való csökkentésre. Az állati eredetű anyagok – bőr, gyapjú, selyem – kérdése mindkét márkánál napjainkban is nyitott feszültségpont.
Ugyanakkor a Kering-csoport keretrendszere – az Environmental Profit & Loss számviteli módszer, a Science Based Targets vállalások, a Regenerative Fund for Nature – olyan infrastruktúrát teremt, amely a luxus divatipar egészére nézve is viszonyítási ponttá válhat. A kérdés nem az, hogy a Gucci és a Bottega Veneta jó úton halad-e. A kérdés az, hogy milyen sebességgel haladnak az úton, illetve, hogy a „korai” bejelentésekkel mennyire hiteles az, amit kommunikálnak.
Cikksorozatunk eddig megjelent cikkei itt elérhetők.
