Fenntartható Fejlődési Jelentés 2025

2016 óta a Fenntartható Fejlődési Jelentés (SDR) nyújtja a legfrissebb adatokat az ENSZ csatlakozott tagállamainak a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) terén nyújtott teljesítményéről. Összesen több mint 200 000 egyedi adatpont felhasználásával készül el több mint 200 országos és regionális SDG-profil.

Az idei kiadást az SDSN (Sustainable Development Solutions Network) kezdeményezésére létrejött SDG Átalakulási Központ (SDG Transformation Center) független szakértői csoportja készítette. A mostani Fenntartható Fejlődési Jelentés a következő nyolc kulcsfontosságú üzenetet hangsúlyozza:

1. Az SDG-k iránti globális elkötelezettség erős: Egy évtizeddel a 2030-as célkitűzések és az SDG-k elfogadása után 193 ENSZ-tagállamból 190 vett részt az Önkéntes Nemzeti Jelentések (VNR – Voluntary National Report) folyamatában, bemutatva SDG-végrehajtási terveiket és fenntartható fejlődési prioritásaikat a nemzetközi közösségnek. Az Európai Unió és Palesztina szintén mutatott be VNR-t. A legtöbb ENSZ-tagállam már két vagy több ilyen dokumentumot is benyújtott és 39 ország önként vállalta, hogy 2025-ben is bemutat egyet. Csupán három ENSZ-tagállam nem vett részt a VNR-folyamatban: Haiti, Mianmar és az Amerikai Egyesült Államok. Emellett egyre több regionális és helyi vezető készített Önkéntes Helyi Jelentést (VLR – Voluntary Local Report) az SDG-k lokális szintű megvalósításáról. 2025. márciusáig 249 VLR szerepelt a dedikált ENSZ-weboldalon.

2. Kelet- és Dél-Ázsia 2015 óta minden más régiónál jobban teljesített az SDG-k terén: Az idei jelentés bemutat egy egyszerűsített SDG Indexet (SDGi), amely 17 kiemelt mutató segítségével követi nyomon az SDG-k általános előrehaladását. Átlagosan Kelet- és Dél-Ázsia mutatta a leggyorsabb fejlődést az SDG-k terén 2015 óta, amit különösen a társadalmi-gazdasági célok gyors megvalósítása hajtott.
3. Más, társaiknál gyorsabban haladó országok: Benin (Szubszaharai Afrika), Nepál (Kelet- és Dél-Ázsia), Peru (Latin-Amerika és a Karib-térség), az Egyesült Arab Emírségek (Közel-Kelet és Észak-Afrika), Üzbegisztán (Kelet-Európa és Közép-Ázsia), Costa Rica (OECD) és Szaúd-Arábia (G20).
4. Az európai országok továbbra is az SDG Index élén állnak: Idén Finnország az első, és a legjobb 20 országból 19 Európában található. Azonban még ezek az országok is jelentős kihívásokkal néznek szembe legalább két cél elérésében, beleértve az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatosakat. Az idei SDG Indexben Kína (49. hely) és India (99. hely) bekerült a legjobb 50, illetve a legjobb 100 közé.

5. Globális átlagban az SDG-k teljesülése messze elmarad: Globális szinten a 17 cél közül jelenleg egyik sem látszik megvalósulni 2030-ig a jelenlegi tendenciák szerint. A konfliktusok, a strukturális hiányosságok és a korlátozott pénzügyi mozgástér a világ számos részén akadályozzák az SDG-k előrehaladását. Bár a céloknak csupán 17%-a van jó úton világszerte, a legtöbb ENSZ-tagállam jelentős előrelépést tett az alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáféréssel kapcsolatos célok terén, beleértve a mobil széles sávú internet használatát (SDG 9), az elektromos áramhoz való hozzáférést (SDG 7), az internethasználatot (SDG 9), az 5 év alatti gyermekhalandóságot (SDG 3) és az újszülöttkori halandóságot (SDG 3).

6. Barbados az első, az Amerikai Egyesült Államok az utolsó az ENSZ-multilateralizmus terén: Barbados kiemelkedik mint az ENSZ-multilateralizmus iránt leginkább elkötelezett ország, míg az Amerikai Egyesült Államok az utolsó helyen áll az idei indexben (UN-Mi). 2025 elején az Egyesült Államok bejelentette kilépését a Párizsi Klímaegyezményből és az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), valamint hivatalosan is kinyilvánította szembenállását az SDG-kkel és a 2030-as célokkal. A G20-országok közül Brazília a legelkötelezettebb az ENSZ-multilateralizmus mellett, míg az OECD-országok közül Chile vezet.
7. Sok fejlődő ország számára a pénzügyi mozgástér hiánya a fő akadálya az SDG-k előrehaladásának: A világ népességének nagyjából fele olyan országban él, amely az adósságterhek és a megfizethető, hosszútávú tőkéhez való hozzáférés hiánya miatt nem tud megfelelően befektetni a fenntartható fejlődésbe. A globális közjavak finanszírozása rendkívül alacsony. Az ENSZ-tagállamoknak, amelyek a 4. Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Konferencián (FfD4) gyűlnek össze Sevillában, Spanyolországban (2025. június 30. – július 3.), óriási felelősségük van, nemcsak saját polgáraik, hanem az egész emberiség felé.
8. A fenntartható fejlődés magas hozamot kínál: a tőkének kedvezőbb feltételekkel kell áramlania a feltörekvő és fejlődő országokba. A Globális Pénzügyi Architektúra (GFA – Global Financial Architecture) megbukott. A pénz könnyen áramlik a gazdag országokba, de nem a feltörekvő és fejlődő gazdaságokba (EMDEs – Emerging and Developing Economies), amelyek magasabb növekedési potenciált és megtérülési rátát kínálnak. Az FfD4 napirendjének élén a GFA reformjának szükségessége áll, hogy a tőke sokkal nagyobb összegekben áramoljon az EMDE-országokba.

Magyarország SDG-értékelése: A jelentésből az állapítható meg, hogy Magyarország 80.4-es pontszáma valamivel a régiós átlag (78,1) felett helyezkedik el. Nemzetközi szinten 167-ből a 21. helyet érte el ugyan, de csupán egy célt sikerült elérni és az is nehézségekbe ütközik. Azon felül a legjobb eredmény a javuló tendencia, de sok helyen figyelhető meg jelentős kihívás. A világelső Finnország ehhez képest valamivel jobb eredményt mutat, bár még az is messze van az ideálistól. Mindössze három célt ért el vagy van hozzá közel.

A cikk az ENSZ Fenntartható Fejlődési Jelentésének vezetői összefoglalója és a teljes tanulmány szövege alapján készült.

További cikkeket hasonló témában itt olvashatsz!