Tombol a nyár. Ilyenkor jól esik a hőség elől elmenekülni a tengerpartra vagy éppen a hegyekbe. Nézegetjük a repülőjegyek árát és a szállásokat. Az utazás azonban máshogy is lehetséges!
Az utazás árnyoldala
A hagyományos tömegturizmus könnyen válhat gazdaságilag és kulturálisan is rombolóvá a befogadó közösség számára.
Egy olyan országban vagy településen, aminek gazdasága a vendéglátásra épül, könnyen jelentkezik lakhatási válság. Az ingatlanok nagyrészét rövidtávú szállások létesítésére használják fel, a megmaradó magánlakások ára pedig az egekbe szökik. Így azonban a helyi fiatalok fokozatosan kiszorulnak az ingatlanpiacról.
A turizmus egy másik vonzata a megélhetési költségek emelkedése. Budapesten is hallani, hogy egy-egy üzlet árszínvonala a külföldi turisták pénztárcájára van szabva. Ha a célközönség fizetőképessége (és hajlandósága) magasabb a helyi lakosságénál, az valóban megemelheti az átlagos árszínvonalat.
A helyi érdekek és értékek könnyen háttérbe szorulnak a látogatók igényeivel szemben. Szintén alárendelődhetnek a kulturális sajátosságok is. Például ha a célcsoport elsősorban gyorséttermekben eszik, a helyi különlegességeket kínáló vendéglők nehezen élnek meg.
A gyorsan növekvő vendéglátó ipar pedig gyorsan felszívja a helyi szabad munkaerő-állományt, a további növekedéshez pedig a szintén helyi kisebb (akár küszködő) vállalatoktól kell elcsábítani a humán tőkét vagy kívülről biztosítani azt. Ez utóbbi viszont a lakhatási nehézségeket is tetézi. A gyors növekedés szintén könnyen túlterheli az arra felkészületlen út- és közműhálózatot is.
A turizmus terjeszkedése gyakran jelent környezeti károkat is. Például az építkezések elpusztítják a természetes környezetet és élőhelyeket. A felkészületlen utakon összetorlódó autóforgalom jelentős kibocsátással jár. De a vendégek szabadidős tevékenységei is okozhatnak károkat. Egy addig nyugodt halászfalu vízi élővilágát nagyban megzavarhatja a hirtelen megnövekedő szabadidős hajóforgalom.
Felelős turizmus
A felelős turizmus fogalma 2002-ben született meg a Fokvárosi Nyilatkozat formájában. Ez az utazás egy olyan formája, ami
- minimalizálja a negatív gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat
- gazdaságilag hasznot hoz a befogadó közösségnek és javítja az ő jóllétüket, munkakörülményeiket
- bevonja a helyieket azokba a döntésekbe, ami az ő életükre lesz hatással
- pozitívan járul hozzá a természeti és kulturális örökség megőrzéséhez és támogatja a világ sokszínűségét
- a turistákat a helyiekhez való mély kapcsolódás által juttatja különleges élményekhez
- a hátrányos helyzetű emberek számára is elérhető
- tiszteletet teremt a helyi és a turista között, egy egészséges nemzeti büszkeséget épít.
Hogyan valósul meg?
Dánia fővárosa, Koppenhága már sokszor előkerült cikkeink során. A település a világ élvonalában jár a fenntarthatóságban. CopenPay nevű programja bizonyos viselkedésmintákat jutalmakkal ösztönöz a látogatóknál. Például aki egy közösségi kertben önkénteskedik, ingyen múzeumi tárlatvezetést kap cserébe. Ebben az évben a program 9 hétig tart 100 résztvevő intézménnyel. Szemétszedésért cserébe olcsóbb ebéd, repülőgép helyett vonattal érkezésért ingyenes kerékpárbérlet jár.
Dánia azonban nem az egyetlen hely, ami arra ösztönzi a látogatókat, hogy pozitív nyomot hagyjanak maguk után. Svájc Swisstainable programja az általa minősített fenntartható szálláshelyekre biztosít kedvezményt, valamint a tömegközlekedés használatára ösztönöz.
A Berlinbe látogatók vásárolhatnak egy úgynevezett üdvözlőkártyát (welcome card), aminek segítségével korlátlanul használhatják a városi tömegközlekedési hálózatot, és kedvezményeket kapnak különböző látványosságoknál és éttermekben. Hasonló rendszer itthon, Miskolcon is működik Miskolc Pass néven.
Ezek a kezdeményezések a pozitív megerősítés pszichológiai alapjaira építenek, hogy ösztönözzék a felelősségteljes viselkedést. A CopenPay program pedig lehetőséget ad arra, hogy a látogatók valamit „visszaadjanak” a városnak. Ez utóbbi a Booking.com kutatása alapján egyre relevánsabb a turisták számára.
Pozitív nyomot hagyni
Erre a növekvő igényre válaszul a Fidzsi-szigeteken indult el a Loloma Hour program. A loloma fogalom jelentése nagylelkűen, szeretetből cselekedni. A program arra invitálja a szigetország látogatóit, hogy nyaralásukból egy órát jótékony célra fordítsanak. 21 parnterintézmény több, mint 40 tevékenységet kínál. Ilyenek például a mangrove fák ültetése, halászkunyhók építése vagy fidzsi nyelvórákon való részvétel. Ez a kezdeményezés megfordítja a klasszikus turizmus értékajánlatát. Nem csak a befogadó ország ad a látogatónak, hanem egy kölcsönös interakció.
A jövő
Az előbbiekben bemutatott programok egy olyan új irányvonalat mutatnak, ahol a fókusz nem a minél nagyobb embertömeg bevonzásán van, hanem azon, hogy a látogatók valódi élményekkel gazdagodjanak és vele egyidejűleg a helyi közösség is kapjon valamit cserébe.
Felmerül azonban az az aggály is, hogy ezzel arra tanítják a turistákat, hogy jutalmat várjanak a helyes viselkedésért, ne pedig önszántukból tegyék azt meg. Ezen felül például a Loloma Hour esetében az is fontos, hogy tudomást szerezzenek a programról és abban önként részt akarjanak venni.
A jelenlegi kihívás, hogy a helyes viselkedések ne csak a program erejéig maradjanak a turistákkal, hanem ivódjon bele egy-egy hely vagy ideális esetben az egész emberiség kultúrájába.