Föld

Az SDG-k helyzete – SDG 13: Fellépés az éghajlatváltozás ellen

Szerző Hanna

Cikksorozatunk következő részében az ENSZ 13. Fenntartható Fejlődési Célját – „Fellépés az éghajlatváltozás ellen” – és a kapcsolódó alcélok teljesülését vizsgáljuk meg.

Jelentősen felgyorsult az éghajlatváltozás. 2024 volt a valaha mért legmelegebb év a történelemben, 1,55 °C-ot emelkedett a globális átlaghőmérséklet. Az egyre hevesebbé váló, szélsőséges időjárási események súlyos kitelepítési hullámokat okoznak, rontják az élelmezésbiztonságot és növelik a gazdasági veszteségeket és instabilitást.

Erdőtűz pusztít Los Angeles Palisades külvárosában, Kaliforniában.

Kép forrása

A 13. Fenntartható Fejlődési Cél alcéljai

13.1 Minden országban megerősítjük az éghajlatváltozás okozta veszélyekkel és a természeti csapásokkal szembeni ellenállásra és alkalmazkodásra való képességet.

13.2 A nemzeti irányelvekbe, stratégiákba és tervekbe belefoglaljuk az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket.

13.3 Fejlesztjük és bővítjük egyéni és intézményi képességeinket az éghajlatváltozás enyhítésével, az alkalmazkodással és a korai előrejelzéssel kapcsolatos oktatás és tájékoztatás területén.

13.a Valóra váltjuk a fejlett országoknak az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében tett azon vállalását, hogy 2020-ra közösen, minden lehetséges forrásból évi 100 milliárd dollárt gyűjtenek a fejlődő államok szükségleteinek fedezésére, érdemi éghajlatváltozás-mérséklő intézkedések átlátható finanszírozására, továbbá, hogy a lehető leggyorsabban feltőkésítik és működésbe hozzák a Zöld Éghajlatváltozási Alapot.

13.b Támogatjuk azokat a szervezeti-módszertani megoldásokat, amelyek segítségével a legkevésbé fejlett országokban és a fejlődő kis szigetállamokban növelhető az éghajlatváltozással kapcsolatos hatékony tervezésre és irányításra képesített szakértők száma, kiemelt figyelmet fordítva a nőkre, fiatalokra helyi és marginalizált közösségekre.

Az éghajlatváltozás hatásai

Kép forrása

Egyetlen év nem jelenti a a Párizsi Megállapodás megszegését, azonban határozott üzenet arra vonatkozóan, hogy sürgősen változtatnunk kell a jövőnk érdekében. A jelenlegi globális erőfeszítéseink messze elmaradnak a szükségestől, főleg ha 2050-ig a nettó zéró kibocsátás a cél.

A rekordmagas kibocsátások hangsúlyozzák a 2025-ös klímavállalások sürgősségét

Teljes üvegházhatású gázkibocsátás, szektor szerint, 2023 (százalék)

Kép forrása

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2024-es Kibocsátási Rés Jelentése szerint, (amiről már írtunk korábbi cikkünkben) a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2023-ban rekordmagas, 57,1 gigatonna szén-dioxid-egyenértéket ért el, ami 1,3%-os növekedés 2022-höz képest, és több, mint 1,6-szorosa a 2010–2019 közötti évi 0,8%-os átlagos növekedési ütemnek. Az energiatermelés a legnagyobb kibocsátó (26%), ezt követően a közlekedés (15%), valamint a mezőgazdaság és az ipar (egyenként 11%).

A kibocsátásokat évente 7,5%-kal kellene csökkenteni 2035-ig, hogy a globális felmelegedés 1,5 °C-ra korlátozódjon, vagy évi 4%-kal, ha a cél a 2 °C-os határ. A jelenlegi klímapolitikák alapján azonban a globális hőmérséklet akár 3,1 °C-kal is emelkedhet, ami súlyos következményekkel járna az emberekre, a bolygóra és a gazdaságra nézve.

Az átlaghőmérséklet riasztó szintekre emelkedett

Globális éves átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintekhez képest (1850-1900 átlagos), 1850-2024 (Celsius fok)

Kép forrása

A globális átlaghőmérséklet 2024-ben 1,55°C-kal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél. Ez volt az elmúlt 175 év legmelegebb éve, lezárva egy rekordokat döntögető évtizedet (2015–2024). Már most visszafordíthatatlan éghajlati hatásokkal néz szembe a bolygó. Minden további tizedfoknyi felmelegedés egyre gyakoribb és intenzívebb extrém időjárási eseményekhez vezet.

Az éghajlatváltozás hatása a természeti katasztrófákra

Extrém hőmérséklet, földrengések, árvizek, viharok és aszályok – ez az öt katasztrófatípus felelős az elmúlt két évtized szinte minden jelentett közvetlen veszteségéért. A katasztrófák által érintett emberek száma meredeken nőtt, évente átlagosan 124 millió embert érintve. A különleges helyzetű országok, mint a legkevésbé fejlett országok (LDC), a kis szigetállamok (SIDS) és a szárazföldi, belső országok (LLDC) a globális átlag több mint kétszeresével szenvednek a katasztrófák hatásaitól.

A klímaváltozás hatása az emberi egészségre

A klímaválság hatása az emberi egészségre

Kép forrása

A klímaváltozás már most hatással van az emberi egészségre. A különböző élethelyzetű, földrajzi elhelyezkedésű, biológiai faktorú (pl. életkor, nem), egészségügyi státuszú emberek különböző módon vannak kitéve ennek nehézségeinek. A klímaválság okozta legnagyobb problémák a hőhullámok, az extrém időjárás okozta események, a levegőminőség, valamint a vízminőség-és mennyiség. Az egészségügyi intézményeknek és rendszernek fel kell készülnie a jelenlegi és a jövőbeli problémák kezelésére. Az éghajlatváltozás következtében például az alábbi egészségügyi problémák súlyosbodtak: extrém időjárási esemény miatt bekövetkező halálozás-és sérülések, hőhullám okozta megbetegedések, légúti megbetegedések, víz által terjedő betegségek, állatról emberre terjedő betegségek, mentális betegségek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 3 fő célkitűzése a problémára:

  • Ösztönözzünk olyan intézkedéseket, amelyek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást és javítják az egészséget.
  • Építsünk jobb, az éghajlatváltozáshoz jobban alkalmazkodó és környezetileg fenntartható egészségügyi rendszereket.
  • Védjük az egészséget az éghajlatváltozás széles körű hatásaitól.

Magyarország erőfeszítései a klímaváltozás ellen

  • 2030-ra 40%-kal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest (az uniós vállalás részeként)
  • 2050-re klímasemleges ország szeretne lenni, vagyis nem bocsátana ki több szén-dioxidot, mint amennyit az erdői el tudnak nyelni (az uniós vállalás részeként)
  • a Mátrai Erőmű lignit blokkjait fokozatosan kivezetik, és környezetbarátabb működésre állnak rá
  • egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló energiaforrások.

Magyarország és az EU helyzete

Magyarországon a legnagyobb probléma az importokban megtestesülő üvegházhatású gáz kibocsátások növekedése. Fontos probléma még a CO₂-kibocsátás mértéke a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből és a cementgyártásból. Az exportált fosszilis tüzelőanyagokban megtestesülő CO₂-kibocsátás minimalizálását sikerült elérni.

Az Unióban jelentős romlást tapasztaltak a következő kategóriákban:

  • Üvegházhatású gázok eltávolítása a földhasználat és az erdőgazdálkodás révén
  • Éghajlattal összefüggő gazdasági veszteségek növekedése

Mérsékelt javulás következett be ezekben a kategóriákban.

  • Nettó üvegházhatású gázkibocsátás
  • Megújuló energia
  • Új személygépkocsik átlagos CO₂-kibocsátása

Jelentős javulás történt a zöld kötvényekkel és az éghajlattal összefüggő kiadások tekintetében.

Az éghajlatváltozás az egész világunkat érintő probléma. A jelenlegi erőfeszítések nem elegendőek ahhoz, hogy megmeneküljünk a klímaválság okozta katasztrófáktól. Sajnos ez egy globális szintű probléma, aminek megoldásához nem elég egyéni szinten cselekedni, ezért van szükség a nagyfokú összefogásra a jelenben és a jövőben.

Az SDG-k helyzete sorozat eddig megjelent cikkei:

A szerzőről

Hanna

Leave a Comment