A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Nemzetközi MBA hallgatói által kezdeményezett projekt célja egy 176 panelből álló napelemes rendszer telepítése és egy energiaközösség létrehozása a Közraktár utcai C épületen. A kezdeményezés nem csupán infrastrukturális beruházás, ennél jóval komplexebb társadalmi vonzata is van. A projekt a Technische Universität Berlin (TU Berlin) hallgatói projektjének mintájára épül.
A projekt keretében tervezett fotovoltaikus (PV) rendszer névleges teljesítménye a tervek szerint megközelíti a 78 kWp-t. Az évi 35-40 ezer eurós megtakarítási potenciál és az oktatási integráció lehetősége mellett a hallgatók előtt álló stratégiai dilemma – önálló jogi személy alapítása vagy csatlakozás egy ernyőszervezethez, mint például a Közösségi Energia Szolgáltató (KESZ) – alapjaiban határozza meg a projekt sikerét és skálázhatóságát a környező IX. kerületi lakóközösségek felé.
Mi a living lab?
A living lab módszertan a valós környezetben történő kísérletezést és a felhasználók aktív bevonását helyezi a középpontba. A Budapesti Corvinus Egyetem MBA hallgatóinak kezdeményezése, amelyet a Business Opportunities tantárgy keretében dolgoztak ki, nem csupán egy elméleti üzleti terv. Hasonlóan a Cornell Egyetem Campus as a Living Laboratory programjához vagy az Adelaide-i Living Lab-hez, a Corvinus projektje is arra törekszik, hogy az egyetemi campus-t az innováció tesztkörnyezetévé alakítsa.
A projekt túllép a puszta technológiai demonstráción. A hallgatói csapat, Daniela Toth, Tala Salman, Tuqa Al-Balushi, Shaima Al-Gabri és Soós Dániel a társadalmi innovációt helyezi előtérbe: hogyan lehet demokratizálni az energiatermelést egy hierarchikus intézményi környezetben? A Corvinus Science Shop és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) bevonása hivatott biztosítani, hogy a projekt a civil szféra tapasztalatait is integrálja és a living lab nem szigetelődik el az akadémiai elefántcsonttoronyban.
Az intézményi energiafelhasználás
A felsőoktatási intézmények hagyományosan nagyfogyasztónak számítanak, energetikai lábnyomuk vetekszik a közepes méretű ipari létesítményekével. A Corvinus C épülete, amely évente 710 átlagos háztartásnak megfelelő energiát fogyaszt, tökéletes példája ennek a kihívásnak. Ez a fogyasztási szint, feltételezve egy átlagos magyar háztartás 2500 kWh-s éves fogyasztását, megközelítőleg évi 1,7-1,8 GWh villamosenergia-igényt jelent.
A „710 háztartás”
A november 26-án tartott projektindító előadáson elhangzott hallgatói elemzés szerint az épület fogyasztása 710 háztartáséval egyenértékű.
- Magyarországon egy átlagos háztartás villamosenergia-fogyasztása kb. 2200-2500 kWh/év.
- 710 x 2500 kWh = 1 775 000 kWh/év (1,775 GWh)
- A gázfogyasztás terén az egyetem már jelentős, közel 50%-os megtakarítást ért el 2022-ben, de a villamosenergia terén a potenciál még kiaknázatlan. A 710 háztartásnyi fogyasztás azt jelzi, hogy még egy 78 kWp-s rendszer is csak a teljes igény töredékét (kb. 5-6%-át) tudja fedezni, így a megtermelt energia 100%-át helyben fel fogják használni. Ez a hálózati betáplálási korlátok szempontjából előnyös, mivel nincs szükség drága akkumulátoros tárolásra a felesleg kezeléséhez.
A berlini minta
A Corvinus projektje explicit módon a Berlini Műszaki Egyetem (TU Berlin) Solar Powers kezdeményezésére hivatkozik. Az előadáson részt vett a német kezdeményezés egyik kulcsszereplője, Andrea Luiz López is részt vett.
A TU Berlin projektje a 2014-es Solar Decathlon versenyből nőtte ki magát. A hallgatók a „Sonne fördert Bildung” (A Nap támogatja az oktatást) szlogennel indítottak kampányt.
- 30 kWp teljesítmény (kb. 120 panel) az egyetemi könyvtár tetején
- A kb. 50 000 eurós költségvetés hibrid forrásból állt össze:
- Közösségi finanszírozás (Crowdfunding): 20 000 EUR.
- Támogatás (Grüner Strom Label): 10 000 EUR.
- Egyetemi/szponzori hozzájárulás.
- A bevételt nem osztják vissza a befektetőknek, hanem oktatási projektekbe forgatják vissza.
Stratégiai opciók
A hallgatók előtt álló legfontosabb döntés a jogi és szervezeti keretrendszer kiválasztása.
Saját energiaközösség létrehozása
Ebben a forgatókönyvben a diákok önálló jogi személyt (valószínűleg Nonprofit Kft.-t vagy Szövetkezetet) alapítanak.
- A terv szerint 335 ember bevonásával, fejenként 70 eurós (kb. 28 000 Ft) hozzájárulással gyűlne össze az alapításhoz szükséges tőke.
- Ez az összeg (kb. 9-10 millió Ft) valószínűleg nem fedezi a teljes 78 kWp-s rendszer költségét, amely piaci áron inkább 50-60 ezer euróra tehető. A hiányzó összeget pályázatokból vagy szponzorációból kell előteremteni.
Csatlakozás meglévő szervezethez
Ebben a szcenárióban a Közösségi Energia Szolgáltató Nonprofit Kft. (KESZ) jelenti a legvalószínűbb partnert, amelyet az MTVSZ alapított. A diákok ebben az esetben nem adományt gyűjtenek, hanem a projekt tőkéjét „bevásárlásra” használják, kvázi részjegyet vagy projekt-specifikus jogot szerezve a KESZ-en belül. Mivel a KESZ már regisztrált energiaközösség, így nem kell megvárni a MEKH engedélyeztetést, ami évekig is eltarthat.
Jövőkép
A projekt tagjai a jövőben túl akarnak lépni az egyetemi kereteken és egy valós energiaközösségbe csatornáznák be a környező épületeket is. Az irodai/oktatási és a lakossági fogyasztási profilok komplementerek.
- Egyetem: Csúcsfogyasztás hétköznap 8:00-18:00 között. Hétvégén és szünetekben (nyár) minimális.
- Lakosság: Csúcsfogyasztás reggel (6:00-8:00) és este (17:00-22:00), valamint hétvégén.
- Szinergia: A nyári szünetben és hétvégéken, amikor az egyetem zárva van, de a napelemek csúcson termelnek, az energiát a környező lakóházaknak lehet értékesíteni.
Hasonló kezdeményezések már zajlanak Budapesten, például a XI. kerületi Bartók Negyedben, ahol a KÉK (Kortárs Építészeti Központ) és az MTVSZ dolgozik közösségi modelleken. A Corvinus projektje a pesti oldalon hozhat létre egy hasonló, de technológiailag fejlettebb (egyetemi háttérrel támogatott) csomópontot, amely a „Smart City” koncepció élő példája lehet.
