2025 nyarán országos online kutatást indítottunk, hogy átfogó képet kapjunk a társadalom toleranciaszintjéről, a sokszínűséghez való viszonyáról és a társadalmi elfogadás alakulásáról. A kutatás időtartama alatt 1003 fő rögzítette válaszait, anonim módon.
DEMOGRÁFIA
2025 második felében online kutatásunkat 752 nő (75%), 238 férfi (24%), 1 nem bináris személy, valamint 12 fő (1%) töltötte ki, akik nem szerették volna rögzíteni a nemüket.
A korcsoporti megoszlásban a 18 év alattiak 1%-ot tesznek ki, a 18-65 év közöttiek összesen 85%-ot, míg a 65 év feletti korcsoport 14%-ot.
Lakóhely szerinti megoszlást tekintve a válaszadók 47%-a budapesti, 17% egyéb vármegyeszékhelyen vagy nagyvárosban él, 21% magyarországi kisvárosban, további 12% pedig hazai községben él. A válaszadók között 2% a külföldön élő magyar állampolgár.
Végül tekintsük át a kitöltők legmagasabb iskolai végzettségét: 1% esetében 8 általános, 1% esetében szakiskolai, 7% esetében szakközépiskola a legmagasabb iskolai végzettség. 11% gimnáziumot végzett, 22% főiskolát, 54% egyetemet, míg 3% doktori fokozattal rendelkezik.
A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a válaszadók vonatkozásában erős a női túlsúly, a diplomások extrém túlsúlyban vannak, illetve a budapestiek dominálnak, ami mind azt vetíti előre, hogy a kutatás általános eredményei magasabb elfogadást és nagyobb mértékű toleranciát mutatnak majd. Ezt erősíti még a munkahelyi megoszlás is.
A válaszadók 27%-a úgy nyilatkozott, hogy multinacionális nagyvállalatban dolgozik, további 6% hazai nagyvállalatnál, 8% civil szervezetnél, 7% állami intézményben, és csak 18% KKV szektorba tartozó cég munkavállalója, ami azt jelenti, hogy a válaszadóink esetében a „fehérgalléros” munkavállalók, valamint a civil szférához tartozók felülreprezentáltak.
Ezért fontosnak tartjuk, hogy az egyes kérdések mentén ne csak az átlagokat vizsgáljuk meg (1. rész), hanem az egyes eltéréseket és súlyozott eredményeket a különböző válaszadói csoportok fényében. (2. rész)
MEGÉLÉS
A kutatás első szakaszában a kérdések arra irányultak, hogy megismerjük a kitöltők hátterét, vagyis, hogy a válaszadók tapasztaltak-e negatív megkülönböztetést, esetleg kirekesztést.
Ehhez fontos volt felmérni a válaszadók érintettségét is.
A kitöltők 77%-a nyilatkozta, hogy nem tartozik egy kisebbségi csoporthoz sem.
A többi válaszadó megoszlása az alábbiak szerint alakult:
- etnikai kisebbséghez tartozók: 8%
- nemzetiségi / nyelvi kisebbséghez tartozók: 13%
- vallási kisebbséghez tartozók: 18%
- LMBTQ+ közösséghez tartozók: 22%
- fogyatékossággal élők: 18%
- külföldi származású háttérrel rendelkezők: 16%
- egyéb: neurodivergens válaszadók: 4%
- egyéb: nők: 2%
Amikor viszont arra kértük a válaszadókat, hogy bizonyos tulajdonságok közül válasszák ki azt, vagy azokat, amelyekben leginkább magukra ismernek, az alábbi arányok alakultak ki:
- családcentrikus: 68%
- vallásos: 13%
- nők jogai iránt elkötelezett: 51%
- konzervatív: 17%
- liberális: 53%
- környezettudatos: 64%
- magyar: 86%
- etnikai kisebbséghez tartozó: 1%
- nemzetiségi / nyelvi kisebbséghez tartozó: 3%
- fogyatékossággal élő: 5%
- LMBTQ+ közösséghez tartozó: 6%
- fiatal: 31%
- idős: 15%
- egyéb: 7%
Az „egyéb” kategóriába olyan tulajdonságokat írtak fel a kitöltők, amelyek világnézethez, politikához vagy értékrendhez köthetők; személyiségjegyekhez kapcsolódók; családi állapottal kapcsolatosak, illetve származáshoz kapcsolódók.
A válaszadók 80%-a jelezte, hogy érezte már valaha, hogy mások negatívan állnak hozzá. 10% nemmel felelt, a maradék 10% pedig azt válaszolta, hogy nem tudja, illetve nem emlékszik ilyen eseményre. Ez alapján feltételeztük, hogy a megkülönböztetés hátterében nem a kisebbséghez való kapcsolódás áll majd.
Az érintettek harmada nem tudta pontosan behatárolni, hogy mi lehetett az a vélt vagy valós, külső vagy belső tulajdonsága, amiből fakadt mások negatív érzése. Akik megtudták határozni, ott a politikai nézet (42%) volt a vezető ok, majd a gyermektelenség (17%), az autóval való közlekedés (14%), a kutyatartás (10%), a kerékpáros közlekedés (10%), bizonyos személyiségjegyek (introvertált, extrovertált stb.) (9%), a családi állapot (8%), a nem vagy kor (8%), illetve a külső megjelenés (testsúly, magasság, tetoválás stb.) (7%) volt a kiváltó ok.
Ennél kisebb azok aránya, akik kirekesztést vagy negatív megkülönböztetést éltek meg, de még ez is 54%. Ami viszont lényeges, hogy míg a negatív érzés esetében az érintettek egyharmada nem tudta, hogy mi válthatta ki ezt, addig a kirekesztés esetében csak 15% nem tudta meghatározni az okát. A kiváltó okok között a nem szerinti megkülönböztetés (22%), a kor szerinti megkülönböztetés (18%), a származás szerinti megkülönböztetés (9%), a külső megjelenés miatti (9%), illetve a valláshoz kapcsolódó megkülönböztetés (7%) voltak a leggyakoribb válaszok.
[A nemek közötti megkülönböztetés magas aránya kapcsolódik ahhoz, hogy a válaszadók között a nők felülreprezentáltak.]
GLOBÁLIS ELFOGADÁS VS. SAJÁT TAPASZTALAT
Amikor arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mennyire értenek egyet a kitöltők az alábbi állítással: „Globálisan az emberek általában elfogadják, ha valaki más, mint a többség.”, csupán a válaszadók 2%-a válaszolta, hogy teljes mértékben egyetért ezzel az állítással. A kitöltők 31%-a az „inkább egyetértek” opciót választotta, 51% az „inkább nem értek egyet” opciót, míg 13% egyáltalán nem ért egyet az állítással.
Megvizsgáltuk azt is, hogy a válaszadók szerint Magyarországon általánosságban milyen mértékű a tolerancia a különböző társadalmi csoportok iránt.
A válaszadók 26%-a vélte úgy, hogy nagyon alacsony a tolerancia mértéke hazánkban általánosságban, további 45% mondta azt, hogy alacsony, 26% közepes mértékűnek értékelte, míg mindösszesen 2% gondolta azt, hogy nagyfokú a tolerancia mértéke a különböző társadalmi csoportok iránt Magyarországon.
Ezt követően azt kérdeztük meg, hogy mennyire jellemző a kitöltők közvetlen környezetére*, hogy elfogadó másokkal szemben.
A válaszadók 15%-a véli úgy, hogy közvetlen környezetük teljes mértékben elfogadó, 74% pedig az „inkább igen” opciót választotta. Csupán 1% mondta, hogy a közvetlen környezete egyáltalán nem elfogadó másokkal szemben (9% az „inkább nem” opciót választotta).
*Közvetlen környezet: család, barátok, munkatárak, közeli ismerősök.
Ezzel szemben, amikor a kérdés arra vonatkozott, hogy a magyar társadalom az ő irányukba mennyire befogadó, akkor a válaszadók 19%-a jelölte meg azt az opciót, hogy az ő irányába a magyar társadalom teljes mértékben befogadó, 57% „inkább befogadó”-ként értékelte a magyar társadalmat, 16% „inkább nem befogadó” opciót választota, míg 5% úgy nyilatkozott, hogy irányába a magyar társadalom egyáltalán nem befogadó.
A kérdőív első felében arra kértük a válaszadókat, hogy azokat a tulajdonságokat jelöljék be, amelyek esetében leginkább önmagukra ismernek. A kutatás későbbi szakaszában pedig arra kértük őket, hogy válasszák ki azokat a jelzőket, amelyek szerintük leggyakrabban vezetnek előítéletes viselkedéshez, kirekesztéshez.
A kitöltők 80%-a gondolta úgy, hogy a transzneműség vezet a leggyakrabban kirekesztéshez, de nagyon magas arányban került kiválasztásra az etnikai kisebbséghez való tartozás (74%), a homoszexualitás (74%), a muszlim háttér (72%), ha valaki bevándorló (70%) vagy ha mentális problémával él (61%).
LÁTHATÓSÁG
A kutatás kitért röviden arra is, hogy milyen az egyes kisebbségi csoportok láthatósága. A válaszadókat arra kértük, hogy nyilatkozzanak arról, ismernek-e olyan személyt a közvetlen környezetükben, aki egyes kisebbségi csoportokhoz tartozik.
A válaszok alapján a kitöltők 95%-a ismer személyesen olyan embert, aki más vallású, 89% ismer etnikai kisebbséghez tartozó személyt, 85% ismer LMBTQ+ közösséghez tartozót, 82% ismer fogyatékossággal élő személyt, valamint 77% ismer bevándorlót.
Ezt követően arra kértük a válaszadókat, hogy egy 0-6 skálán értékeljék az alábbi állításokat, ahol az 1 = egyáltalán nem értek egyet, 6 = teljes mértékben egyetértek, a 0 = nem tudom megítélni.
Aki dolgozik és adót fizet, az mindegy, honnan jött, tisztelni kell.
- 5% egyáltalán nem ért egyet
- 3% többségében nem ért egyet
- 7% inkább nem ért egyet
- 9% inkább egyetért
- 16% többségében egyetért
- 55% teljes mértékben egyetért
- 5% nem tudja megítélni
A melegeknek ugyanolyan jogokat kellene biztosítani, mint más állampolgároknak.
- 5% egyáltalán nem ért egyet
- 0% többségében nem ért egyet
- 3% inkább nem ért egyet
- 5% inkább egyetért
- 12% többségében egyetért
- 75% teljes mértékben egyetért
- 2% nem tudja megítélni
Elfogadnám, ha a gyerekem más vallású emberrel házasodna.
- 0% egyáltalán nem ért egyet
- 1% többségében nem ért egyet
- 3% inkább nem ért egyet
- 6% inkább egyetért
- 18% többségében egyetért
- 68% teljes mértékben egyetért
- 3% nem tudja megítélni
A különbözőség gazdagítja a társadalmat.
- 2% egyáltalán nem ért egyet
- 2% többségében nem ért egyet
- 7% inkább nem ért egyet
- 11% inkább egyetért
- 23% többségében egyetért
- 55% teljes mértékben egyetért
- 2% nem tudja megítélni
A fogyatékossággal élő embereket aktívan segíteni kell a beilleszkedésben.
- 0% egyáltalán nem ért egyet
- 0% többségében nem ért egyet
- 1% inkább nem ért egyet
- 4% inkább egyetért
- 9% többségében egyetért
- 83% teljes mértékben egyetért
- 1% nem tudja megítélni
Zavar, ha valaki nem beszél magyarul az utcán.
- 68% egyáltalán nem ért egyet
- 11% többségében nem ért egyet
- 4% inkább nem ért egyet
- 5% inkább egyetért
- 2% többségében egyetért
- 3% teljes mértékben egyetért
- 5% nem tudja megítélni
A romákkal szembeni előítélet gyakran jogos.
- 12% egyáltalán nem ért egyet
- 16% többségében nem ért egyet
- 22% inkább nem ért egyet
- 20% inkább egyetért
- 15% többségében egyetért
- 10% teljes mértékben egyetért
- 4% nem tudja megítélni
A bevándorlók növelik az ország problémáit.
- 12% egyáltalán nem ért egyet
- 23% többségében nem ért egyet
- 18% inkább nem ért egyet
- 20% inkább egyetért
- 10% többségében egyetért
- 9% teljes mértékben egyetért
- 8% nem tudja megítélni
Mindenkinek joga van az identitásához, amíg másokat nem korlátoz.
- 1% egyáltalán nem ért egyet
- 1% többségében nem ért egyet
- 1% inkább nem ért egyet
- 4% inkább egyetért
- 12% többségében egyetért
- 79% teljes mértékben egyetért
- 2% nem tudja megítélni
VÁLTOZÁS 2020 VS 2025
Az online kérdőív harmadik szakasza arra tért ki, hogy a válaszadók értékeljék, vajon változott-e a saját, illetve a magyar lakosság tolerancia szintje 2020-hoz viszonyítva, és amennyiben változott, mi állhat a pozitív vagy negatív változás hátterében.
A kitöltők 56%-a nyilatkozott úgy, hogy a saját tolerancia szintjük stagnált az elmúlt 5 évben, azaz sem pozitív, sem negatív irányban nem változott. 5% válaszolt úgy, hogy sokat javult a tolerancia szintje, tovább 26% szintén pozitív változásról számolt be. A válaszadók 11%-a vélekedett úgy, hogy a saját tolerancia szintje romlott, sőt 2% azt gondolja, hogy sokat romlott 2020-2025 között.
Míg a pozitív irányú változás esetében a legtöbben a személyes élményt jelölték, amely megváltoztatta a hozzáállásukat, valamint társadalmi események hatásához kötik, esetleg családi vagy baráti környezet hatását azonosították, mint kiváltó tényező, addig a negatív irányú változás esetében a politikai vagy közéleti kommunikáció, a nehezedő életkörülmények, valamint a túlterheltség, növekvő stressz került kiválasztásra.
Másképpen látják a kitöltők viszont a hazai társadalom tolerancia szintjének változását. Mindösszesen 3 ember (kevesebb mint 1%) gondolta úgy, hogy sokat javult a magyarok tolerancia szintje az elmúlt 5 évben, és csupán 9% jelzett pozitív irányú változást. A válaszadók 25%-a vélte úgy, hogy a hazai társadalom tolerancia szintje nem változott az évek alatt, míg 53% úgy gondolta, hogy romlott, sőt 13% azt válaszolta, hogy sokat romlott ez az érték.
Arról, hogy mi állhat ennek hátterében, hasonlóan vélekedtek, mint saját tolerancia szintjük esetében. A legtöbben a negatív irányú változást a politikai vagy közéleti kommunikációval, a nehezedő életkörülményekkel, valamint közösségi média tartalmakkal magyarázták.
MÉDIAFOGYASZTÁS
A kutatás záró része a válaszadók médiafogyasztási szokásait vizsgálta. Mivel a kutatást a hazai internetező társadalom körében végeztük, így számítottunk rá, hogy a kitöltők között magas lesz az aránya az online hírportáloknak (78%), valamint a közösségi médiának (74%). Ezen csatornák mellett a válaszadók televízióból (30%), rádióból (20%), nyomtatott sajtóból (6%), podcast adásokból (30%), valamint tematikus youtube tartalmakból (42%) tájékozódnak leginkább.
A válaszadók által megnevezett, legtöbbet olvasott/nézett/hallgatott csatornák pedig a következők:
- Telex: 34%
- Facebook: 30%
- YouTube: 18%
- 444: 16%
- Instagram: 14%
- RTL: 12%
- HVG: 11%
- ATV: 10%
- 24.hu: 9%
- Index: 7%
- Partizán: 6%
- Tiktok: 5%
- egyéb online hírportálok: 5%
ELFOADÁS BUBORÉK
A Tolerancia-Index 2025 első eredményei egy kettős társadalmi valóságot tükröznek. A kutatásban résztvevők – akik jellemzően magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, városi lakosok – saját mikrokörnyezetüket (család, barátok, munkahely) döntően befogadónak és toleránsnak élik meg. Ezzel éles ellentétben áll a magyar társadalom egészéről alkotott kép, hiszen a kitöltők elsöprő többsége szerint az országos tolerancia szintje alacsony, és az elmúlt öt évben jelentősen romlott.
A kutatás legfontosabb megállapításai:
A láthatatlan falak: A negatív megkülönböztetés legfőbb forrása ma Magyarországon a politikai véleménykülönbség, de a nemi és kor szerinti diszkrimináció is jelen van a mindennapokban.
Értékek és előítéletek: Miközben az olyan alapértékekben, mint a fogyatékossággal élők segítése vagy az emberi méltóság tisztelete, nagy az egyetértés, a romákkal vagy a bevándorlókkal szembeni előítéletek még a nyitottabbnak számító csoportoknál is markánsan megjelennek.
Pesszimista jövőkép: A válaszadók a társadalmi feszültségek fokozódását elsősorban a politikai vagy közéleti kommunikációnak és a nehezedő megélhetési körülményeknek tulajdonítják.
Ez az első elemzés jól mutatja, hogy bár az egyéni attitűdök szintjén jelen van a nyitottság, a társadalmi párbeszéd hiánya és a megosztottság mély nyomokat hagyott a közérzetünkön.
A kutatás 2. részében részletesebben megvizsgáljuk az egyes válaszadói csoportok közötti eltéréseket, és súlyozott adatok segítségével keressük a választ a tolerancia mélyebb összefüggéseire.
