Az ékszerviselés nagyon régre nyúlik vissza – már az ősemberek is hordtak különböző ékszereket. Ezeket csontokból, faragott fákból, kövekből alkották meg. Az ékszerek az emberiséget végig kísérték a történelmen. Az egyiptomiak, a görögök, és egyéb kultúrák mind gazdag ékszerek birtokosai voltak. A mai divat és piac is az emberek ékszerek iránti szeretetét, ennek folyamatos fellendülését tükrözi.
Ékszerpiac
Az elmúlt években az ékszerpiac egyre csak nőtt, és 2026-ban várhatóan újfent rekordot dönt majd. A globális ékszerpiac az elemzők szerint a 2026-ban 254,13 milliárd dollár. Ez a 2030-as évek első felében akár a 387,36 milliárd dollárt is meghaladhatja.
Más becslések szerint az ékszerpiac 2025-ben már elérte a 374,08 milliárd dollárt, és várhatóan 2032-re eléri az 544,35 milliárd dollárt is. Amit a növekvő rendelkezésre álló jövedelem és a prémium ékszerek iránti kereslet fog vezérelni.
Forrás: https://icecartel.com/blogs/news/jewelry-market-size
Etikus vagy fenntartható
Az etikus és fenntartható ékszerek kifejezéseket gyakran felcserélhetően használják, azonban ezek nem azonos fogalmak. A fenntartható ékszerek kifejezés inkább az ékszer gyártásának környezeti hatásait hangsúlyozza, míg az etikus ékszer a beszerzési gyakorlatok és a gyártás során alkalmazott politikákat veszi előtérbe, mint az emberi jog és a munkajog betartása.
Az ékszeripar főbb problémái
Az ékszeripar az egyik legnagyobb problémákkal küzdő iparág a világon. A természeti hatások mellet az emberi jogi problémák szővik át a teljes ellátási láncot. Öt főbb problémát tudunk általánosan kiemelni:
- A drágakövek és nemesfémek kitermelése jelentős környezeti és társadalmi problémákkal jár. A bányászat gyakran okoz súlyos környezeti károkat, például erdőirtást, talajeróziót, biodiverzitás-csökkenést, vagy a vegyi anyagok (higany és cián) okozta szennyezést. Miközben nagy mennyiségű víz felhasználását is igényli, ami tovább terheli a helyi ökoszisztémákat.
- Emellett sok régióban még mindig előfordulnak emberi jogi visszaélések, köztük a gyermekmunka és a nem megfelelő munkakörülmények alacsony bérekkel és minimális munkavédelmi előírásokkal.
- Egy másik probléma az, hogy egyes térségekben a nyersanyagok kitermelése és kereskedelme fegyveres konfliktusokat finanszíroz. Így az úgynevezett konfliktusásványok hozzájárulnak az instabilitáshoz és az erőszak fenntartásához.
- További problémát jelent az ellátási láncok átláthatatlansága. Sok esetben nehéz követni a felhasznált anyagok eredetét, ami megnehezíti annak biztosítását, hogy a termékek etikus és fenntartható körülmények között készüljenek.
- Végül pedig a divatipar szezonális és gyorsan változó trendjei jelentenek gondot. A túlfogyasztást és túltermelést ösztönzik az ékszeriparban is, egyre több fogyasztásra sarkallnak, ami tovább növeli a felhasznált erőforrások mennyiségét. Ezt erősítik a mai internetes és közösségi média trendek.
Bányászat
Több mint 100 millió ember dolgozik az ékszeriparban, többségük harmadik világbeli országokban, gazdaságilag nehéz helyzetben lévő területeken. Ezek az emberek a kézműves, illegális bányászatra támaszkodnak, szemben a 7 millió ipari bányászatra támaszkodó emberrel. Mivel az ellátási lánc összetett, rendkívül könnyű észrevétlennek maradnia az etikátlan gyakorlatoknak.
A gyermekmunka különösen súlyos probléma. Becslések szerint 1 millió gyermek dolgozik bányákban, gyakran extrém kizsákmányolásnak, egészségkárosító poroknak, vagy akár emberkereskedelemnek kitéve. A jelenség különösen elterjedt több afrikai országban, mint például Ghánában, Maliban, és Ugandában.
A bányamunkások általánosságban is veszélyes körülmények között dolgoznak. A toxikus anyagok, a rossz levegőminőség és a megfelelő védőfelszerelés hiánya miatt a halálozási arányuk jóval magasabb az átlagosnál. Ezen felül a helyi embereket elköltöztetik, és fegyveres konfliktusokat finanszírozhat maga a bányászat (azok ellenőrzése alatt áll).
Környezeti hatások a bányászatban
Az ékszeripar alapanyagainak bányászata, mint a nemesfémércek és drágakövek, például a gyémántok bányászata a luxusékszerek előállításához nagy környezeti károkat okoz. Ez többek között pusztító hatással van a bányák körüli helyi ökoszisztémára. A vegyi anyagok szivárgása és levegőbe kerülése mind az ökoszisztémára, mind az emberekre veszélyes. A biológiai sokféleség csökkenése, a talajerózió, a légszennyezés és a vízszennyezés mind a következmények közé sorolható.
Ezen felül az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a víz- és energiafogyasztás is jelentős a bányászatban. Az arany bányászata messze az egyik legszennyezőbb bányászati tevékenység, 36 793 tonna szén-dioxid kibocsátás termelődik 1 tonna arany kibányászásakor.
Ellátási lánc innováció
Az ellátási lánc átláthatósága kiemelt probléma az ékszer piacon.
Erre probált megoldást találni az IBM, aki 2018-ban létrehozott egy pilot programot az úgynevezett TrustChain-t. Ez egy informatikai blockchain megoldás lett volna a rendszerrel összekötött tagok számára az alapanyagok és beszállítók ellenőrzésére és nyomon követésére. Azonban ez a megoldás – még ha a program részeként ki is adtak ékszereket – pilot maradt, nem alkalmazzák a piacon.
Fenntartható és etikus megoldások
Az alapanyagok kitermelése és a gyártás együtt jár a kibocsátásokkal, azonban ezeket lehet csökkenteni.
Ilyen például az újrahasznosított alapanyagok használata, amely ebben a szektorban kifejezetten jó megoldás lehet. Az újrahasznosított fémek használata, mint az újrahasznosított arany, ezüst és platina csökkenti a pusztító hatású bányászat szükségességét. Ugyanez igaz az újrahasznosított vagy visszanyert drágakövekre is.
A Fairmined vagy Fairtrade arany az etikus beszerzés miatt fontos, ezek tanúsított aranyak, amik felelős kisméretű bányákból származnak, és szigorú társadalmi, környezetvédelmi és munkaügyi előírásoknak felelnek meg. Ilyen előírások lehetnek az előállítás során és a drágakőcsiszoláskor a por egészségügyi kockázatának csökkentése a megfelelő ventillálás segítségével.
A konfliktusmentes gyémántok keresésében a Kimberley-folyamat segít. Ennek köszönhetően ellenőrzött, nyomonkövethető ellátási lánccal rendelkező beszállítóktól származó gyémántokat vehetünk.
Ezen felül még etikusan beszerzett, természetes drágakövek is vannak, melyek kisebb banyákból, tisztességes munkakörülmények között, minimális környezeti hatással kerülnek kibányászásra, gyakran kisméretű vagy kézműves bányászatok által.
Az egyik legdominánsabb lépés a piacon a gyémántok és drágakövek laboratóriumi előállítása. Ezek a kövek kémiailag és vizuálisan is megegyeznek a bányászott kövekkel, de kisebb környezeti lábnyommal előállítva, és etikus körülmények között látnak napvilágot. Nem mellesleg legnagyobb vonzereje a piacon az ára, hiszen ezzel a megoldással olcsóbban tud a vevő a drágakőhöz hozzájutni.
Alternatív fenntartható anyagok lehetnek a gyöngyök, fa, kagyló, kerámia vagy más felelősségteljesen beszerzett természetes anyagok, azonban itt is vigyázni kell a halászat és termelési folyamatok során keletkező környezeti hatásokra és emberi jogokra.
Értékelések és minősítések az ékszeriparban
Responsible Jewellery Council: a világ vezető, ékszer- és óragyártásra fókuszáló etikai és fenntarthatósági szabványalkotó szervezete.
2005-ben alapították. Célja az emberi jogok, a munkajog, a környezetvédelem, a terméktisztaság és az átláthatóság biztosítása az ellátási láncban. Tagjai között van a De Beers, Tiffany & Co. és a Cartier mellett több mint 2000 résztvevő. Három sztenderddel rendelkeznek: a Code of Practices (COP), Chain of Custody (COC), és a Laboratory Grown Material Standard (LGMS).
Fairtrade Gold: egy tanúsítás, ami a kisbányászati közösségek élet- és munkakörülményeinek javítására, a méltányos árakra, a gyermekmunka tilalmára, a biztonságos munkavégzésre és a környezetvédelmi előírásokra fókuszál. A bányászok Fairtrade minimumárat és prémiumot kapnak, amelyet közösségi fejlesztésekre fordíthatnak.
Fairmined: a Fairtradehez nagyon hasonló tanúsítvány, minőségbiztosítási cimke, ami olyan kézműves és kisbányászati szervezeteket ismer el, melyek szigorú környezeti, társadalmi és munkavédelmi normákat teljesítenek. Az igazságos fizettség mellet, egy úgynevezett prémiumot biztosít a bányászoknak fejlesztésekre.
Kimberly Process (KPCS): 2003 óta működő nemzetközi tanúsítási rendszer, amelynek célja a konfliktusgyémántok (háborús csoportokat finanszírozó nyers gyémántok) kizárása a világkereskedelemből. Csak a résztvevő országok közötti gyémántkereskedelmet engedélyezi, minden gyémántszállítmány mellé hivatalos bizonyítvány szükséges.
Institute for Responsible Mining Assurance (IRMA): a társadalmilag és környezetileg felelősségteljesebb bányászat iránti globális igényre fókuszáló keretrendszer. Az IRMA valóban független értékelést kínál egy átfogó szabvány alapján minden bányászott anyagra vonatkozóan, amely olyan megoldást biztosít, ami egyben lefed mindent, az ipari méretű bányászat hatásaival kapcsolatos összes kérdést magában foglalva.
Laboratóriumban előállított gyémántokra és drágakövekre vonatkozó tanúsítványok is vannak. Általában azonban csak egy bizonyos karátsúly feletti darabokra adják ki (kb. 0,30 – 0,50 karát).
Fontos azonban észben tartani fenntarthatóság szempontjából, hogy ezek a bizonyítványok és minősítések drágák, így bár a kisebb üzletek is lehetnek transzparensek és felelős beszerzők, ez nem mindig jelenik meg ilyen formában.
Fenntarthatóságra törekvő luxus ékszer- és óra márkák
Ha fenntartható ékszerekre keresünk, gyakran újrahasznosított PET-palack karkötőt és kisebb helyi márkákat talál az ember. Azonban ezek a márkák eltörpülnek az ékszeripar óriásai és luxus márkái mellett. Fontos ezért ránézni, hogy az ipar nagy szereplői mit tesznek az etikus, fenntartható működésükért, hiszen ők uralják az ékszerpiac jelentős részét.
LVMH csoport
Az LVMH divatcsoport tagvállalatai közé tartozik a Tiffany and Co., a Bulgari, a Chaumet, a Fred, a TAG Heuer, a Hublot, a Zenith és a Repossi. A vállalatcsoport 2023-ban 2019-hez képes 28%-os csökkenést ért el az ÜHG kibocsátásai terén, melyek az üzletei és helyszínei energiakibocsátásából fakadtak. Ugyanebben az évben a csoport teljes energiafogyasztásának 63%-át megújuló energiából fedezték. Üvegházhatású gáz-kibocsátásikat Scope 1, 2 és 3- mentén is mérik, és jelentik is éves teljesítményüket.
A Tiffany and Co. élenjáró ezen a téren. Azon túl, hogy a Tiffany and Co. az RJC tagja, a Kimberly Process alkalmazója, és az első luxus ékszerkereskedő, aki (2023-ban) megkapta az SBTi megfelelését a 2040-es klímacéljára.
Stratégiájában az átláthatóság, az alkalmazottak jólléte és a fenntarthatóság is szerepet játszik. Célja, hogy üzleteiben LEED minősítést szerezzen. A kisszállításhoz a UPS révén kizárólag elektromos járműveket használ Amerikában.
A Tiffany-nak két fő környezeti fókusza van még a klímavédelem mellett: a felelős bányászat és a korallzátonyok megóvása. Célja, hogy 2030-ra segítsen megvédeni a világ óceánjainak 30%-át.
Richemont Group
A 2025-ös nem pénzügyi jelentésük alapján a Cartier is tagja a RJC-nek és alkalmazza a Kimberly Process-t is, ahogy a Van Cleef & Arpels, az IWC és a Vacheron Constantin óramárkák is.
A csoport rendelkezik SBTi által validált 2030-as célokkal, amit az a céljuk is támogatott, hogy az áramszükségletüket 2025 végére teljesen megújjuló energiából fedezzék. A vállalatcsoportnál nagy fókusz kerül a felelős beszerzésre, illetve akalmazzák az OECD Due Diligence for Responsible Supply Chains from ConflictAffected and High-Risk Areas politikáját is, más nemzetközi irányelvek mellett.
Fontosnak tartják még a szociális és közösségi hatás mellet a biodiverzitást, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, az energiaracionalizálás, a levegő-, víz- és talajszennyezés csökkentését, az erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság témait az ékszer és óra vállalataik értékláncában.
Chopard
Az ipari óriások mellet a Chopard, egy francia családi vállalkozás is büszkékedhet klímacéljainak SBTi validációjával, amiben rövid távú céljaik is vannak (2024).
Fókuszterületük az újrahasznosított arany és az úttörő Lucent Steel (órák), amit fejlesztettek.
A környezeti témáik között hangsúlyos a klímaadaptáció, az alapanyagok beszerzése, a levegő- és vízszennyezés, valamint az energiafelhasználás az értékláncukban. Társadalmi témáik között az etikus működés mellet szerepel az igazságos munkakörülmények, az emberi jogok betartása, az egészség és biztosnág az ellátási láncban, valamint a munkavállalók fejlesztése.
Alternatív megoldások
A legfenntarthatóbb, ha nem hordunk és nem veszünk ékszert.
Ha pedig mégis, akkor az egyik legkörnyezetbarátabb opció, ha nem vásároljuk az új ékszert, hanem kölcsönözzük azt. Ez történhet barátoktól, családtagtól, vagy olyan szolgáltatóktól, amelyek kifejezetten ékszerkölcsönzéssel foglalkoznak. Emellett a használt, vintage darabok vásárlása vagy újrahasznosítása is jó választás, mert egyedi, minőségi ékszereket kínál anélkül, hogy új bányászatra lenne szükség.
