Föld

Energiaigény a vesztegzár alatt… avagy tényleg az történt, amire számítottunk?

Szerző admin

Megvizsgáltuk, hogyan alakult az energiafogyasztás a COVID-19 sújtotta országokban, valamint globálisan.

Számos helyen olvashattuk, hogy a vesztegzár hatása hogyan alakította át mindennapi életünket és milyen jótékony hatással volt a környezetre és a légszennyezésre. Ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy amint visszaáll az élet, visszaáll a szén-dioxid kibocsátás is a vírus előtti szintre.

A COVID-19 miatti lezárások a Föld lakosságának 54%-át érintette, ők állítják elő a világ GDP-jének 60%-át. Ebből már arra is lehet következtetni, hogy a leálló gazdaságban csökken a felhasznált energia, így közvetve a szén-dioxid-kibocsátás is.

A Nemzetközi Energia Ügynökség legújabb jelentésében áttekintette a világ energiafelhasználásának változását a vírus okozta gazdasági változások fényében. Alább megosztunk pár érdekes megállapítást a jelentésből és kiderül igaz-e a feltételezés.

  • A teljes karantént bevezető országok energiafelhasználása áprilisban (a megelőző év számaihoz képest) 25%-kal, a részleges korlátozottaké 18%-kal csökkent.
  • Globálisan csak 3%-kal csökkent az első negyedévben az energiafelhasználás és többnyire csak márciusban. Emellett a szénfelhasználás is csökkent 8%-kal, köszönhetően az alapvetően szénenergiára épített kínai gazdaságnak.
  • Az olajfelhasználás 5%-kal csökkent a mobilitás csökkenése miatt (áruszállítás és repülések), amelyek a világ olajfelhasználásának 60%-ért felelnek. Ne feledjük a karantén alatt csak a lakossági közlekedési módok mérséklődtek, a kereskedelmi szállítások továbbra is folytak. Érdekes módon a gázfelhasználás csupán 2%-kal lett kevesebb a vizsgált időszakban, ehhez hozzájárult az idei enyhe tél is.
  • Voltak nyertesei is az energiafelhasználásnak. A megújuló energiák tudtak csak növekedést felmutatni. Magyarországon az elmúlt időszakban a napenergia adta a villamosenergia-felhasználás 10%-át.

Természetesen csak a teljes évek összehasonlításával tudunk majd teljeskörű képet adni a vírus okozta energiafelhasználás-csökkenésről, az eddigi tapasztalatok és a gazdaság újraindítása nagyban befolyásolhatja a végső képet. Az Ügynökség szcenáriója szerint közel 6%-kal csökkenhet az energiafelhasználás, ami az elmúlt 70 év legnagyobb csökkenését mutatja, közel hétszerese a 2008. évi gazdasági válság okozta változásnak.

Az energiafelhasználás csökkenése maga után vonja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését is, ez nagyjából 8% lehet 2020-ban, azaz közel 2,6 gigatonna kibocsátástól mentesülhetünk, ami közel hatszoros érték a 2009-es csökkenéshez képest, amit a 2008-as válság okozott.

Sajnos – a korábbi válságok tapasztalatai alapján – a kibocsátások nagyobbak is lehetnek, mint a mostani csökkenés, hacsak a gazdaság újraindítását célzó beruházási hullám nem a tisztább és rugalmas energiainfrastruktúra irányába lép el.

A következő időszak lehet az utolsó, amikor a gazdaságot egy új irányba indíthatjuk, és ehhez a legjobb lenne a green recovery irányelvét figyelembe venni. A következő 10 év meghatározó lesz abban, hogy lesz-e esélyünk arra, hogy megakadályozzuk az éghajlatváltozás legrosszabb eshetőségeit, amelyek nagysága jóval meghaladja a Covid-19 káros hatását. Ha 2030-ra nem csökkentjük felére az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, akkor már visszafordíthatatlan lesz a hatás.

Sok tanulságot vonhatunk le a világjárványból, de a legfontosabb az, hogy a nagy valószínűséggel és nagy hatással járó kockázatokra időben kell reagálni, hiszen a kései reagálás mindig költséges.

(kép forrása: Ingram Pinn/Financial Times)


A szerzőről

admin

Leave a Comment