Gazdaság

ESG tavasz Prágában

Szerző szomkat

Avagy a WOOD ESG: “Prágai tavasz” Szimpóziumának szakmai összesítése

Tavaszodik a régióban is. Még csak a rügyfakadásnál tart ugyan az ESG, mint műfaj, de várhatóan a virágzás se várat magára sokáig, ahogy erre a rendezvény címe is utal. Következzen ebből néhány tapasztalat.

ESG – Environmental, Social, Governance rövidítése, avagy Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási. Az ESG értékelések ezen 3 pillér mentén értékelik a vállalatokat.

A Bloomberg képviselője (Simone Giudici) is kiemelte, hogy az ESG alapú befektetések során a hosszú távra fókuszálnak. Ők a ’90es évek óta használják az ESG indikátorokat. A növekedési ábrájukból pedig szembetűnő volt, hogy 2013-ról 2019-re, 6 év alatt a hétszeresére nőtt az ESG alapjaik nagyságrendje, amiben további növekedés várható, ahogy további ESG fókuszú stratégia is. Ezek többek között köszönhetőek a szabályozói elvárásoknak. A Zöld Megállapodás (EU Green Deal) óta az Európai Unió eddig soha nem tapasztalt ütemben frissíti és gyártja a felelősségvállalást erősítő szabályozásokat. Ez két szempontból hat a befektetőkre: egyrészt őket is szabályozzák, másrészt a cégektől is nagyobb felelősségvállalást várnak el, mint eddig. Az EU szabályozásai pedig várhatóan mindenki (befektető, vállalatok, ügyfelek, stb) viselkedésére hatással lesznek, ami alapján az ESG témakörei könnyen a befektetések fősodrába kerülhetnek. Az egyre több szabályozásnak és az ESG szerepének erősödével prognosztizálható az is, hogy az adatok minősége javulni fog.
A befektetőket közvetlenül is érintő EU szabályozás idén március 10-től alkalmazható. A Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR) célja nagyon egyszerű: elkerülni az EU-n belül a pénzügyi termékek és tanácsok esetén a zöldrefestést azáltal, hogy több fenntarthatósággal kapcsolatos információt nyújtanak.

Bár szabvány nincs az ESG adatokra és az ESG értékelésekre, hiszen ez befektetőnként változó, de ők is rákényszerültek kockázataik csökkentése érdekében az együttműködésre, illetve egymás követésére. Az ENSZ PRI (Principles for Responsible Investment) szervezete mellett a TCFD (Task Force on Climate-related Financial Disclosures) tagjaként arra törekedtek, hogy lássák, a klímaváltozás hogyan hat az érintett (befektetési szempontból kiszemelt) vállalatra. A SASB-ben (Sustainable Accounting Standards Board) pedig kimondottan iparág-specifikus ESG kockázatokra fókuszálnak. Hiába jelent a vállalat teljeskörűen, szépen, színesen a GRI-nek megfelelve, ha abból az adott befektető nem látja a cég iparágára vonatkozó legnagyobb kockázatokat. Ebben tehát csak azt határozták meg, hogy mely adatok számukra a legfontosabbak. Egyfajta lényegességi megközelítés.

Azt eddig csak sejtettem, hogy a befektetők más értékeléseket is ellenőriznek, követnek, “több szem többet lát” alapon. A Bloomberg képviselője azonban konkrétan fel is sorolta, hogy ők, mint harmadik félként veszik figyelembe az MSCI, a Sustainalytics, a S&P (RobacoSAM), a CDP, az ISS értékelését elsősorban, és még sokakat másodsorban.

Az ESG pontozások és súlyozások kapcsán egyelőre az irányítás (G: Governance) adja a legnagyobb súlyt. Ilyen fontos témák az igazgatóság összetétele, függetlensége, szakértelme, stb, a részvényesek jogai, az audit, a juttatások, stb. Minden a vállalat irányításán áll vagy bukik.
Környezeti téren a klímaváltozással kapcsolatos átmenet, a társadalom terén pedig a nemek közötti egyenlőség került kiemelésre. A klímás előrejelzések között arra kíváncsiak, hogy mik egy vállalat emissziós céljai 2030-ra és 2050-re.

Az amszterdami székhelyű APG Asset Management a SASB mellett kiemelte a klímapolitikák fontosságát és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok beépítését. Az ESG alapú befektetések kapcsán hangsúlyozta, hogy ő is úgy látja, hogy ezek fejlődését követni kell, vagy egyre nehezebb lesz felkerülni a listára. Az értékelések során a múltbeli adatok fontos alapot képeznek, de a jövő kihívásaira történő felkészültséget várják a vállalatoktól. Ha valakivel az Igazgatóságból beszélgetnek, mondjuk a CEO-val, akkor nem azt akarja látni, hogy a vezér behívja az ESG-ért felelős kollégát a szobába, hanem a felső szintről akarja hallani, hogy hogyan irányítja ezeket a folyamatokat, milyen stratégiája van a vállalatnak a fenntarthatóságra.
Az East Capital kb 60 témát épített be a kiértékelésébe. A vállalatirányításban a hatékonyságot és a kisebbségi részvényesek jogait emelte ki. Fekete listájuk nincs, amivel céget zárnának ki, de iparágak kizárása létezik, ahogy a red flagek is, melyekből három piros zászló már a kizárást jelenti. Az ESG-értékelést kockázatmenedzsmentként élik meg.
Az NN Investment Partners már több mint 20 éve foglalkozik ESG alapú befektetésekkel. Számukra a bizalom a legfontosabb, ezért itt is a vállalatirányítás dominál. Inkább nem fektetnek be, minthogy alkudozzanak. Alapvetően az üzleti modellre kíváncsiak, és hogy hogy reagál egy cég a társadalmi elvárásokra, a jövő kihívásaira. A “történelmi” adatok (pl. fenntarthatósági jelentésekben) egy alapot adnak, ami fontos, amire lehet építeni.

A rügyfakadás megtörtént a régióban is. Ha a virágzást is látni szeretnénk, akkor a vállalatoknak meg kell alapozniuk a fejlődést. Összesíteni kell az eddigi hatásokat és teljesítményeket (ebben segít a fenntarthatósági jelentés és az ESG értékelés is), és ezek alapján fel kell tudni állítani a célokat.
Ez pedig nem egy lelkes szakmai kolléga feladata a földszintről, hanem a teljes csapaté, élén felsővezetőkkel, akikre a befektetők is kíváncsiak. Enélkül nem lesz változás. A portás is lehet lelkes, de nincs hatása a vállalat folyamataira, nem ő irányítja a vállalatot. Ha pedig nem lesz változás, a befektetők nem fektetnek be, nem áramlik a pénz. Nagyon leegyszerűsítve a képletet, valami ilyesmi várható a jövőben.



A szerzőről

szomkat

Leave a Comment