Ajánló

GEO: Fókuszban az egészség és a gazdasági növekedés

Szerző Vida Melinda

Az idén a GEO magazin egyes számaiban bemutatjuk az ENSZ egyes fenntartható fejlődési céljait és a problémákat, amelyek megoldására ezek irányulnak, gyakorlati lehetőségekkel és érdekességekkel kiegészítve.

A 193 ország által egyhangúlag elfogadott 2030-ig elérendő 17 Fenntartható Fejlődési Cél (Sustainable Development Goals, röviden SDG-k) közül az idén már részletesen bemutattuk a Béke, igazság és erős intézmények (SDG 16), a Partnerség a célok eléréséért (SDG 17), a Fenntartható városok és közösségek (SDG 11), valamint a Felelős fogyasztás és termelés (SDG 12) célokat.
Az áprilisi GEO cikk letölthető innen.

3. CÉL: EGÉSZSÉG ÉS JÓLLÉT

Sajnos napjainkban az egyik legaktuálisabb kérdés az egészség. A harmadik cél szerint biztosítani kell az egészséges élethez és a jólléthez a megfelelő eszközöket minden korosztály számára. A Covid–19-járvány megmutatta, hogy az egészségügyi rendszerek egy ilyen méretű járvány hatására súlyosan leterhelődnek. A legtöbb országban, különösen a szegényebb régiókban az egészségügyi létesítmények munkaerő, orvosi felszerelések hiányával küzdenek. Az ENSZ számításai szerint ahhoz, hogy 2030-ig elérjük az egyetemes egészségügyi lefedettséget, világszerte további 18 millió egészségügyi dolgozóra lenne szükség, főként az alacsony és közepes jövedelmű országokban. A jelenkor kihívásaihoz hozzátartozik azonban az is, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az állatról emberre terjedő betegségekre, az antibiotikumoknak ellenálló baktériumokra és a nem fertőző betegségekre, mint például a rákra vagy az Alzheimerkórra. Az ENSZ ezek alapján állította össze kilenc pontból álló alcéljait.

2030-ig elérendő célkitűzések és indokoltságuk

3.1: Csökkenteni kell az anyák halálozási arányát kevesebb mint 70 főre 100 000 élveszületésenként.
3.2: Véget kell vetni az újszülöttek és az öt év alatti gyermekek megelőzhető halálának, illetve minden országnak arra kell törekednie, hogy az újszülöttek halálozását legalább 15-re csökkentsék 1000 főnként, valamint az öt év alattiak halálozását legalább 25 főre 1000 élveszületés után.
3.3: Véget kell vetni az AIDS, a tuberkulózis, a malária és az elhanyagolt trópusi betegségek járványainak, valamint fel kell venni a küzdelmet a hepatitis, a víz által terjedő és más fertőző betegségek ellen.
3.4: Legalább egyharmadával kell csökkenteni a nem fertőző betegségek által okozott korai halálozást prevenció és kezelések révén, valamint kiemelt figyelmet kell fordítani az emberek mentális egészségére és jóllétére.
3.5: Meg kell erősíteni a tudatmódosító szerek használatának megelőzését és kezelését, ideértve a kábítószerekkel való visszaélést és az alkohol káros használatát.
3.6: 2020-ig világszerte felére kell csökkenteni a közúti balesetekből származó haláleseteket és sérüléseket.
3.7: Biztosítani kell a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való általános hozzáférést, ideértve a családtervezést és az oktatást, valamint integrálni kell a reprodukciós egészség kérdését a nemzeti stratégiákba és programokba.
3.8: El kell érni az egyetemes egészségügyi lefedettséget, ideértve a pénzügyi kockázatok védelmét, az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint biztosítani kell mindenki számára a biztonságos, hatékony, minőségi és megfizethető alapvető gyógyszerekhez és oltásokhoz való hozzáférést.
3.9: Jelentősen csökkenteni kell a veszélyes vegyi anyagok okozta halálozások és megbetegedések számát, valamint a levegő, a víz és a talaj szennyezését.

Tények és adatok

  • 690 000 ember halt meg AIDS-hez köthető megbetegedések miatt 2019-ben.
  • A szubszaharai Afrikában élő öt évnél fiatalabb gyermekek több mint tizenötször nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint a magas jövedelmű országokban élők.
  • Az összes ország több mint 40 százalékának kevesebb mint 10 orvosa van 10 000 emberre, illetve az országok több mint 55 százalékában kevesebb mint 40 fő ápoló és szülésznő jut 10 ezer emberre.
  • Az anyai halálozás 94 százaléka alacsony és alacsonyabb jövedelmű országokban fordul elő.
  • 2000 és 2015 között több mint 6,2 millió maláriás halálesetet sikerült elkerülni, elsősorban a szubszaharai Afrikában élő öt évnél fiatalabb gyermekek körében. Globálisan a malária előfordulásának aránya becslések szerint 37, halálozási aránya pedig 58 százalékkal csökkent.

2020-as fejlődés

2019 végéig több egészséggel és jólléttel kapcsolatos indikátor is javulást mutatott, azonban a Covid–19-járvány ezt a fejlődést megszakította. A pandémia több helyen is megmutatta, hogy az egészségügyi intézmények sokszor magas áron, az alapvető egészségügyi szolgáltatások és a szükségszerű beavatkozások elnapolásával, illetve jelentős átcsoportosításokkal képesek csak helytállni. Az emberek a vírustól félve gyakran késleltetik a szűrővizsgálatokat, az oltások beadatását vagy néha a sürgősségi ellátások felkeresését. Ezek mind hosszú, mind rövid távon súlyos következményeket vonhatnak maguk után, így az ENSZ előrejelzései szerint újabb problémák kerülnek majd még
felszínre a célok elérése közben. Lássuk a 2020-as jelentés eredményeit!
A Covid–19 megfordíthatja az anyák és gyermekek halálozásának csökkentésében elért eredményeket.
2020-ban több százezer öt év alatti gyermek- és több tízezer anyai halálozást prognosztizáltak. Egy nemrég készült tanulmány szerint, ha a rutinszerű egészségügyi ellátás megszakad, és csökken az élelmiszerekhez való hozzáférés, a gyermek- és anyai elhalálozások növekedése pusztító lehet: hat hónap alatt 118 alacsony és közepes jövedelmű országban 9,8–44,8 százalékos növekedést tapasztalhatnak az öt évnél fiatalabb gyermekek halálozásában, míg az anyai halálozások 8,3–36,6 százalékos emelkedést mutathatnak havonta.
A Covid–19-válság világszerte megszakította a gyerekkori immunizálási törekvéseket, ami potenciálisan halálos következményekkel jár.
2020 márciusa óta a gyerekkori immunizálási szolgáltatások olyan mértékben megszakadtak, amilyenre az 1970-es évek óta nem volt példa. A rendelkezésre álló adatok szerint 129 ország több mint fele (53 százaléka) közepes-súlyos zavarokról vagy az oltási szolgáltatások teljes felfüggesztéséről számolt be 2020. március és április folyamán.
A nem fertőző betegségben szenvedők gondozása még fontosabb a Covid–19 idején. Tapasztalatok alapján a krónikus betegségben szenvedők nagyobb mértékben vannak kitéve a koronavírus súlyos, esetenként halálos kimenetelének. Főként az alacsony jövedelmű országokban a krónikus betegségek prevenciós és kezelési szolgáltatásai a járvány kezdete óta azonban megszakadtak. Sokan nem kapják meg a szükséges egészségügyi szolgáltatásokat, ideértve az akut, életveszélyes állapotok alapvető ellátását, valamint gyógyszereket, ezért az ENSZ szerint sürgős intézkedésekre van szükség a helyzet javulásának érdekében.
A Covid–19-válság velejárója lehet a más fertőző betegségek által okozott halálesetek emelkedése.
A járvány egyik súlyos velejárója lehet a különböző fertőző betegségek elhanyagolása, amelyek potenciális növekedésnek indulhatnak a közeljövőben. A kezelések, illetve a prevenciós programok elmaradása legalább 10 százalékkal megnövelheti az AIDS, a tuberkulózis, a trópusi betegségek és a malária okozta halálozások számát a szubszaharai Afrikában és más, szegényebb régiókban.

Magyar eredmények

Tekintsünk el egy kicsit a hazai járványhelyzettől. A 3. cél által kitűzött feladatok nagy részét tekintve jó úton haladunk, vagy akár a teljesítésükhöz is közel állunk. Néhány, már teljesített cél például, hogy megfelelő mértékre csökkent a szakadék a régiók közötti várható élettartamban, a tuberkulózissal diagnosztizált esetek és a közúti balesetekben meghalt emberek számában, illetve az öt éven aluli gyermekek halálozási arányában.
Mindezek mellett növekedett az összlakosságon belül az egészségügyről pozitívan vélekedők aránya, és csökkent a dohányzók száma (de a statisztika nem tartalmazza az egyéb dohánytermékek, például az elektromos cigaretta használatát).
Negatív tendenciát mutat viszont az alap- és magánegészségügyi biztosítással rendelkező lakosság százalékos aránya, így az előző évekhez képest kevesebb ember fér hozzá megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

Zoonózisos betegségek

Zoonózisos betegségeknek hívjuk az állati eredetű fertőző betegségeket, melyek manapság a járványok 75 százalékáért felelnek. A zika, az ebola, a SARS vagy éppen a madárinfluenza mind állatról emberre terjedt át, és képes lett emberről emberre szaporodni. A mai modern világban egyre több ilyen fertőző betegséggel találkozhatunk, ami végső soron az emberi tevékenység következménye. Az intenzív mezőgazdasági termelés, az állati fehérje iránti megnövekedett kereslet vagy a klímaváltozás hatására a természetes élőhelyek elpusztulnak, és az új területek és fajok felfedezésének az a vége, hogy az állati és az emberi betegségek közelebb kerülnek egymáshoz. Kutatások szerint úgy lehetünk képesek ezt a kitettséget mérsékelni, ha az emberek, az állatok és a bolygónk egészségét nem választjuk szét, hanem egy rendszerként kezeljük. Ehhez véget kell vetnünk a vadon élő állatok és a természet erőforrásainak túlzott kiaknázásának, át kell állnunk a fenntartható gazdálkodásra, és nagyobb figyelmet kell fordítanunk az ökoszisztéma egészségének védelmére.

Tippek, amelyeket egyéni szinten tehetsz a fenntartható az egészség és jóllét érdekében

  • Étkezz egészségesen és fogyassz sok vizet!
  • Az AIDS-nek még nincs vége. Védekezz! Teszteltesd le magad, ha szükséges!
  • Szánj időt magadra és a barátaidra!
  • Legyél aktív! Menj el sétálni ebédidőben, vagy kerékpározz a munkahelyedre!

8. CÉL: TISZTESSÉGES MUNKA ÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS

Ahogy egyre több Fenntartható Fejlődési Célt veszünk górcső alá, szembetűnő lehet, hogy mekkora társadalmi és gazdasági erőfeszítések megtételére lennénk képesek a jelenben is meglévő erőforrásokkal. A 8. cél szerint ösztönözni kell a tartós, befogadó, fenntartható gazdasági gyarapodást, a teljes és eredményes foglalkoztatást és a tisztességes munkát mindenki számára. Hogy ez miért is fontos? A világjárványhoz kapcsolódó gazdasági és pénzügyi megrázkódtatások – mint az ipari termelés akadozása, a pénzügyi piacok ingadozása és a növekvő bizonytalanság – globálisan a bruttó hazai össztermék (GDP) 4,36 százalékos csökkenéséhez vezetett. Ennek pontos pénzügyi hatásai még mindig nem mutatkoztak meg teljesen, de a gazdasági visszaesések különösen érintettek olyan szektorokat, mint a turizmus és a vendéglátás, ahol elbocsátások, sok esetben ideiglenes vagy teljes bezárások is történtek. Az ENSZ által kidolgozott célok megmutatják, milyen változásokra van szükség ahhoz, hogy tartós, mindenki számára elérhető és fenntartható fejlődés szemtanúi legyünk.

2030-ig elérendő célkitűzések és indokoltságuk

8.1: Az egy főre eső gazdasági növekedés fenntartása a nemzeti körülményeknek megfelelően, különösen a legkevésbé fejlett országokban, ahol a bruttó hazai termék évente legalább 7 százalékos növekedése a cél.
8.2: Magasabb szintű gazdasági termelékenység elérése diverzifikáció, technológiai korszerűsítés és innováció, valamint többek között a magas hozzáadott értéket képviselő és a munkaigényes ágazatokra való összpontosítás révén.
8.3: Fejlesztésorientált politikák bevezetése, amelyek támogatják a produktív tevékenységeket, a tisztességes munkahelyteremtést, a vállalkozói szemléletet, a kreativitást és az innovációt, valamint ösztönzik a mikro-, kis- és középvállalkozások alapítását és növekedését, többek között a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés révén.
8.4: Fokozatosan javítani kell a globális erőforrás-hatékonyságot a fogyasztás és a termelés terén, illetve törekedni kell a gazdasági növekedés és a környezetkárosító tevékenységek szétválasztására, a fenntartható fogyasztásra és termelésre irányuló programok tízéves keretrendszerével összhangban, a fejlett országok vezetésével.
8.5: Teljes körű és produktív foglalkoztatás, illetve a tisztességes munka elérése minden nő és férfi számára, a fiatalok és a fogyatékossággal élő személyek körében is. Azonos értékű munkáért azonos mértékű fizetés kell biztosítani mindenkinek.
8.6: 2020-ig jelentősen csökkenteni kell a foglalkoztatásban, az oktatásban és a képzésben nem részesülő fiatalok arányát.
8.7: Azonnali és hatékony intézkedéseket kell hozni a kényszermunka felszámolására, a modern kori rabszolgaság és emberkereskedelem megszüntetésére, a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltására és felszámolására, ideértve a gyermekkatonák toborzását és alkalmazását, sőt 2025-re a gyermekmunka minden formáját meg kell szüntetni.
8.8: Meg kell védeni a munkajogokat, és előrelépést kell tenni a munkavállalók biztonságos munkakörnyezete érdekében. Kiemelt figyelmet kell fordítani a bevándorló nőkre és a bizonytalan helyzetben lévő munkavállalókra.
8.9: Terveket kell kidolgozni a fenntartható turizmus kialakítására, amely munkahelyeket teremt és népszerűsíti a helyi kultúrát és termékeket.
8.10: Meg kell védeni a munkajogokat, és előrelépést kell tenni a munkavállalók biztonságos munkakörnyezete érdekében. Kiemelt figyelmet kell fordítani a bevándorló nőkre és a bizonytalan helyzetben lévő munkavállalókra.

Tények és adatok

  • Az adatok szerint 45 országból 40-ben a férfiak 12,5 százalékkal többet keresnek, mint a nők.
  • A globális munkanélküliségi-ráta 2019-ben 5,37 százalék volt, ez 2020-ban 6,47 százalékra emelkedett.
  • Annak ellenére, hogy növekszik a nők közéletben való részvétele, továbbra is 2,6-szor több fizetetlen gondozási és háztartási munkát végeznek, mint a férfiak.
  • A nemek közötti bérszakadék globálisan 23 százalék, és határozott fellépés nélkül további 68 évre lesz szükség az egyenlő fizetés eléréséhez.
  • A nők munkaerőpiaci részvételének aránya 63, míg a férfiaké 94 százalék.

2020-as fejlődés

Már 2019-ben lassult a globális gazdasági növekedés – a 2008–2009-es gazdasági krízis óta a legalacsonyabb értékeket hozva –, azonban a koronavírus-járvány hatására azóta ez csak fokozódott.
A válság komoly veszélyt jelent a munkavállalók munkahelyi biztonságára és egészségére, valamint növelheti a gyermekmunka kockázatát. Egyre fontosabbá válik a még meglévő munkahelyek megőrzése, a súlyosan érintett szektorok támogatása és az új, tisztességes munkahelyek létrehozása.
A turizmus soha nem látott kihívásokkal néz szembe.
2008 és 2018 között 70-ből 43 országban nőtt a turizmus hozzájárulása a GDP-hez. Ehhez képest 2020-ban globálisan körülbelül 60–80 százalékkal csökkent az utazások száma. A járvány megjelenésével, a határok lezárásával és az utazások megtiltásával ez a válság által egyik legjobban érintett szektor, ami nemcsak a bevételek csökkenésével járt, hanem sokszor azok részleges vagy teljes megszűnésével is. Habár a járvány végét követően a turizmus fellendülésére számítanak a szakértők, annak növekvő gazdasági szerepe miatt szükséges a szektort befogadóbbá és fenntarthatóvá tenni.
A biztonság és egészségvédelem a munkahelyek újbóli megnyitásakor még nagyobb kihívássá válik.
A Covid–19-járvány alatt a munkahelyi biztonság és munka alapvető eleme, minden eddiginél fontosabb. A 2010 óta rendelkezésre álló adatok szerint 71 országból 9 esetében több mint 10, munkával összefüggő halálesetet jelentettek 100 000 munkavállalóra vetítve. Ugyanezek az adatok azt mutatták, hogy a bevándorlók több munkahelyi kockázatnak vannak kitéve, mint a helyi munkavállalók. A megfelelő egészségügyi és biztonsági intézkedések végrehajtása, valamint a támogató munkakörnyezet mára alapvető fontosságúvá vált a munkavállalók biztonságának és védelmének érdekében.
Még a világjárvány előtt a legkevésbé fejlett országok gazdasági növekedése nem tudta elérni a 7 százalékos célt.
2018-ban a globális egy főre jutó reál GDPnövekedés 2 százalék volt, ami a 2000 és 2018 közötti időszak alapján átlagosnak számított. Az egy főre eső tartós emelkedést ekkor főként a Kelet- és Délkelet-Ázsiában, valamint a Közép- és Dél-Ázsiában tapasztalt erőteljes fejlődés eredményezte. A koronavírus-járvány hatására a globális reál GDP-csökkenés magával hozta a legkevésbé fejlett országok gazdasági visszaesését is, amivel az évi 7 százalékos növekedési cél még messzebb került. A legoptimistább forgatókönyvek szerint is ezek az országok körülbelül 4,6 százalékos bővülésre számíthatnak 2021-ben.

Magyar eredmények

Az elmúlt évek során jelentős előrelépést sikerült elérni a munkával rendelkezők és a munkanélküliek arányában, megközelítve a végső, 2030-as hosszú távú célt. A munkaerőpiaci mutatókhoz
tartozik még, hogy csökkent azon fiataloknak a száma, akik nem rendelkeznek munkaviszonnyal, vagy nincs lehetőségük az oktatásban vagy képzésben való részvételre. Emellett mérséklődött a munkahelyi balesetben elhunytak, illetve az importált árukkal összefüggő halálos halálesetek száma. Növekvő tendenciát mutat az alapvető munkajog védelme, és egyre több magas szegénységi kockázatú munkavállaló talál magának állást. Egy fontos makroökonómia mutatószám is növekedésnek indult, és ez nem más, mint a hazai szereplők összes rendelkezésre álló jövedelme, azaz a GNDI (Gross National Disposable Income). Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy ezek a statisztikák a koronavírus-járvány hatásait Magyarországon alig, maximum csak részben tartalmazzák.

Nemek közötti bérszakadék a holywoodi sztárok világában

Képzeljünk el egy holywoodi romantikus filmet, melyben egy nő és egy férfi kiteljesedő szerelmét láthatjuk. Tegyük fel, hogy a film kasszasiker, rengeteg nézőt vonz a mozikba, és világszerte díjeső övezi. Ha azonban megnézzük a szereplők fizetési listáját és a profitból való részesedésüket, kiderül, hogy a férfi főszereplő akár egymillió dollárral is többet keresett, mint színésznő társa…
Egy nemrég megjelent kutatás szerint 1980 és 2015 között a férfi színészek körülbelül 1,1 millió dollárral kaptak többet, mint a hasonló népszerűségnek örvendő színésznők. A kutatás során különböző, a filmiparban jártas szolgáltatók (például az IMDB) adataira támaszkodva több száz filmszínész pályafutását elemezték. Figyelembe vették a pályafutásuk során elnyert díjakat, a nézők körében élvezett népszerűségüket és a mozik által elkönyvelt bevételeket. Az eredmények azt mutatták, hogy az egy kategóriába sorolt színésznők 56 százalékkal kevesebb juttatást kapnak a velük egy kategóriában lévő férfi kollégáikkal szemben. A bérszakadékot a kezdő színészeken át a már befutott filmsztárok bérezésében is megtalálhatjuk.
A nemek közötti bérszakadék ellen vezető színésznők álltak ki, akik az iparágat hibáztatják. Patricia Arquette 2015-ben az Oscar-díjátadón elhangzott beszédében béregyenlőséget követelt, egyszer s mindenkorra. Az A listások, mint Maryl Streep, Charlize Theron, Jennifer Lawrence és Natalie Portman szintén követelték az „egyenlő bért az egyenlő munkáért”.

Tippek, amelyeket egyéni szinten tehetsz a tisztességes munka és gazdasági növekedés érdekében

  • Ha vállalkozásod van, biztosíts több munkalehetőséget a fiatalok számára!
  • Biztosíts/várj el biztonságos munkakörnyezetet!
  • Nézz utána, hogy a leendő/meglévő munkahelyed mit tesz a nemek közötti esélyegyenlőség érdekében!



A szerzőről

Vida Melinda

Leave a Comment