Változások a vállalati fenntarthatósági jelentésekben

De mit is jelent ez pontosan a vállalatokra nézve? Mik azok a változások, melyekre fel kell készülniük a következő években?

A nem-pénzügyi jelentésekről

Az EU elsőként az NFRD (Non-Financial Reporting Directive) révén vezetett be évenkénti fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséget a kijelölt nagyvállalatok számára. Ennek a fókuszában egy olyan kettős lényegességi megközelítés áll, mely előírja egyrészt, hogy a vállalatok jelentsenek arról, hogy a fenntarthatósági problémák miként hatnak üzleti tevékenységükre, másrészt arról, hogy tevékenységük miként hat a környezetre és a társadalomra.

Mostanra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalatok által szolgáltatott információ a legtöbb esetben nem elégséges. Jelentéseikből rendre hiányoznak azok az adatok, melyeket a felelős befektetők fontosnak ítélnek meg, ráadásul a jelentések nehezen összehasonlíthatók egymással. Már pedig az EU-nak az a célja, hogy egyre nagyobb összegek áramoljanak zöld befektetések irányába. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a befektetők megbízható, összehasonlítható és releváns információkat kapnak a befektetési lehetőségekről.

Corporate Sustainability Reporting Directive

Erre a problémára kíván megoldást nyújtani az előterjesztett CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Míg az NFRD hatálya alá azok a közérdeklődésre számot adó nagyvállalatok tartoznak csak, melyek több mint 500 főt foglalkoztatnak, az új direktíva munkavállalói létszámtól és közérdeklődéstől függetlenül tenné kötelezővé a fenntarthatósági jelentéstételt a nagyvállalatok számára. Sőt, a Bizottság tervei között szerepel, hogy később a KKV-k egy részére is kiterjeszti majd a CSRD hatályát. Ez nem csak terhet róna a kis-és középvállalkozásokra, hanem egyben a fejlődésüket is segítené. Hiszen, ha az elkövetkező években egy KKV nem oszt meg magáról releváns fenntarthatósági információkat, az könnyen elveszítheti majd a befektetők érdeklődését.

Új szabványrendszer a fenntarthatósági jelentéstételben

Az EFRAG (European Financial Reporting Advisory Group) a Bizottság felkérésére jelenleg egy olyan szabványrendszeren dolgozik, mely egyfelől alkalmas lenne releváns információk megosztására, másfelől egységessé tenné a fenntarthatósági jelentéseket. Az EFRS (Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványok) vázlata 2022 közepére fog elkészülni, a vállalatok jelentéseiben pedig várhatóan 2024-től (a 2023-as pénzügyi évre vonatkozóan) kell majd szerepelnie a szabványoknak. Az EFRS fontos részét képezi a Zöld Megállapodásnak – melynek egyik fő célkitűzése, hogy 2030-ig 55%-kal csökkentse a szén-dioxid kibocsátást a kontinensen -, így meg fog felelni a Taxonómia, az SFDR (Sustainable Finance Disclosure Regulation) és a CSRD elvárásainak is.

A készülő szabványrendszer alapvetően hat fő koncepció mentén fog felépülni.

Közjó. A szabványok meg fognak felelni mind a globális, mind az európai uniós szintű fenntarthatósági szabályozásoknak, céloknak és egyezményeknek. (ILO, ENSZ, OECD, Párizsi Megállapodás)
Az információ minősége. A riportált információnak relevánsnak, megbízhatónak, összehasonlíthatónak, érthetőnek és tanúsíthatónak kell lenni.
Az információ legyen retrospektív és előremutató. A vállalatok célkitűzései akkor válnak nyomon követhetővé, ha megjelenik a bázisév, a cél eléréséhez kitűzött teljes időtartam, és az, hogy a cél tudományos alapokon nyugszik-e.
A jelentés hatásköre. Mivel a vállalat környezeti és társadalmi hatásai túlnyúlnak a vállalat saját tevékenységein, ezért a jelentésnek az értékláncot is le kell fednie.
Kettős lényegesség. A fenntarthatósági problémáknak (pl. extrém időjárás nyomán keletkező károk) milyen pénzügyi hatása van a vállalatra nézve, másrészt arról, hogy a vállalat saját tevékenysége miként hat (akár negatív, akár pozitív módon) a környezetre és a társadalomra.
Kapcsolódás. A vállalati jelentés valamennyi dimenziójának kapcsolódnia kell egymáshoz, egyfajta integrált megközelítést tükrözve. A fenntarthatósági és pénzügyi jelentések között kapcsolódási pontokat kell létrehozni. A két jelentés így nem egymástól külön, hanem egymást kiegészítve tud majd létezni.

A szabványrendszer szempontjai a ma már megszokott módon, az ESG (Környezet, Társadalom, Vállalatirányítás) dimenziók mentén épülnek majd fel. Témakörönként a vonatkozó stratégiáról, annak megvalósításáról és a teljesítménymérésről kell majd infomációkat közölni. Így például a környezeti dimenzión belül a vállalat számot adhat többek közt a klímastratégiájáról, arról, hogy a riportált időszak alatt milyen eredményeket ért el a stratégia mentén és hogyan méri ezeket az eredményeket.

Mindez persze nem jelent nagy különbséget a már megszokott szabványrendszerhez, a GRI-hez képest sem. Ennek az az oka, hogy az EFRAG alapvetően azon dolgozik, hogy az új szabványrendszer illeszkedjen a már meglévőkhöz, mint amilyen a GRI, a SASB vagy az IFRS. De együttműködésre törekszik a TCFD-vel és a CDP-vel is. Az EFRAG kétoldalú tárgyalásokat folytat az említett nemzetközi fenntarthatósági kezdeményezésekkel, hogy a készülő szabványrendszer hozzájárulhasson globális szinten is a jelentéstétel szabványosításához.

Az új szabványrendszer költségvonzata

Azoknak a vállalatoknak, melyek a CSRD hatálya alá tartoznak és eddig nem tettek közzé jelentést fenntarthatósági tevékenységükről, mindenképpen kezdeti költségnövekedéssel kell számolniuk. (A befektetők fenntarthatósághoz kapcsolódó növekvő információigénye a fenntarthatósági jelentéstételt előbb vagy utóbb a direktíva nélkül is elkerülhetetlenné tenné.) Közép- és hosszútávon viszont költségcsökkenést eredményezhet az új szabványrendszer bevezetése a jelentéstétel terén, mivel a szerteágazó, egymást átfedő közzétételi kötelezettségek és keretrendszerek között vágna egyenes utat. Segítségével a stakeholderek (főként befektetők és szabályozók) által keresett információk és a vállalat által közölt információk könnyebben egymásra találhatnak majd.

Amennyiben az Ön cége is fenntarthatósági jelentés kiadását tervezi, a Planet Fanatics’ Network csapata szakmai támogatást nyújt az előkészületekben, az adatgyűjtésben, szerkezeti és tartalmi felépítésben, illetve végig kíséri Önt és munkatársait a teljes jelentéskészítési folyamaton.