A hidrogénben rejlő lehetőségek
A periódusos rendszer első eleme, bár jelentős mennyiségben van jelen bolygónkon, túlnyomórészt kötött állapotban találkozhatunk vele (pl. víz), más anyagokból vonható csak ki. A tiszta hidrogén megújuló energiaforrás, így kulcsszerep juthat neki az energiaátmenetben. A nap- és szélenergiától eltérően azonban előállítása is energiát igényel, ráadásul, mivel erősen gyúlékony, kis méretű gázmolekuláról beszélünk, szállítása és felhasználása is sokkal gondosabb előkészületeket igényel. A hidrogént legegyszerűbben a víz elektrolízisével lehet előállítani: ilyenkor a vízmolekulát bontják oxigén és hidrogén atomokra. Mivel planetáris viszonylatban a víz jó formán korlátlanul áll rendelkezésünkre, a hidrogénben igen nagy potenciál rejlik. (Itt természetesen nem a tartós aszály sújtotta területek fogyatkozó édesvíz-készletére kell gondolni, hanem az óceánokban jelen lévő víztömegre.)
Azonban korántsem mindegy, hogy milyen módszerrel állítják elő a hidrogént: amennyiben fosszilis energiát használnak hozzá, úgy az előállított hidrogén nem tekinthető fenntarthatónak. Ennek alapján megkülönböztetünk zöld-, kék- és szürke hidrogént. A zöld értelemszerűen megújuló energiaforrás felhasználásával kerül előállításra. A szürke hidrogén esetében metánt használnak, így légköri szennyezéssel jár előállítása. A kék hidrogén esetében szintén fosszilis tüzelőanyag szolgáltatja az energiát, azonban üvegházhatású gázok ilyenkor nem kerülnek a légkörbe.
Az Európai Unió újragondolt hidrogénstratégiája
Jelenleg a világon megközelítőleg 90 millió tonna hidrogént állítanak elő – elsősorban metánból. Az uniós hidrogénstratégia fő célja a szürke hidrogén-felhasználás csökkentése, elmozdítva az arányokat a megújuló alapon termelt hidrogén felé a nehéziparban. Ezzel párhuzamosan pedig a megújulón alapuló villamosenergia rugalmasságát is növelné, ezzel is csökkentve az orosz energiafüggőséget. A Bizottság a stratégia révén 10 millió tonnára növelné az EU határain belül előállított hidrogént, és további 10 millió tonnát importálna. A 10 millió tonnás termeléshez az elektrolízis révén előállított hidrogén jelentős mértékű felskálázására lesz szükség. (A jelenlegi éves 15 330 GWh teljesítményt 788 400 GWh-ra kellene növelni.)
Ehhez gazdasági nehézségek sorát is le kell előbb küzdeni, melyek közé a zöld hidrogén kiaknázására vonatkozó nem megfelelő szabályozói keretrendszer, a bizonytalan kereslet ellenére szükséges óriási beruházások, valamint a beszállítói láncokon végig gyűrűző nyersanyaghiány sorolható elsődlegesen. A megállapodás ezekre a problémákra igyekszik megoldást nyújtani. A megújuló energiaprojektek engedélyezésének felgyorsítása, a jelenleg futó hidrogénprojektek állapotfelmérése, valamint a szükséges nyersanyagok beszerzését segítő partneri kapcsolatok kiépítése más országokkal is részét képezi a megállapodásnak. Az iparági szereplők részéről is történt vállalás: az EU klímacéljaival összhangban kezdik meg új projektjeiket.
