Föld Gazdaság Nem kategorizált

Fenntarthatósági szabvány, éghajlatváltozási terv, vállalati átvilágítás avagy röviden a CSRD és a CSDD szabályozásról

Szerző admin

Ahogyan egy korábbi cikkünkben írtuk, idén év elején lépett hatályba a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), amely olyan fenntarthatósági jelentés elkészítését írja elő a vállalatok számára 2025-től, amelynek „összehasonlíthatónak, megbízhatónak és a felhasználók számára digitális technológiák segítségével könnyen megtalálhatónak és használhatónak kell lennie”.

Éppen az összehasonlíthatóság és a hitelesség miatt a jelentés elkészítéséhez egy általános uniós szabványt kell majd alkalmazni (ESRS, European Sustainability Reporting Standards), amit várhatóan e hónap végéig fogad el az Európai Bizottság. A kkv-kra és az EU-n kívüli vállalatokra vonatkozó, valamint a szektorspecifikus jelentéstételi szabványok jövő év júniusában lépnek érvénybe. A CSRD hatálya 2025-től minden olyan közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatra kiterjed, amely korábban az NFRD hatálya alá tartozott, továbbá 2026-tól  minden olyan vállalatra is érvényes lesz, amelynél az alábbi kritériumok közül legalább kettő teljesül: Az éves nettó árbevétel 40 millió EUR felett van, a mérlegfőösszeg 20 millió EUR felett van, a munkavállalók átlagos létszáma 250 fő felett van.

A CSRD-t és a taxonómia rendeletet kiegészítendő az Európai Parlament június elsején megszavazta a CSDD-t (Corporate Sustainability Due Diligence Directive), azaz a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvet. A CSDD megköveteli a vállalatoktól, hogy azok azonosítsák, és szükség esetén megelőzzék, megszüntessék vagy enyhítsék tevékenységüknek az emberi jogokra – például a gyermekmunkára és a munkavállalók kizsákmányolására -, valamint a környezetre – például a környezetszennyezésre és a biológiai sokféleség csökkenésére – gyakorolt káros hatásait.

További lényeges eleme, hogy nem csupán a vállalat saját tevékenységére, de a leányvállalatokra és értékláncokra (közvetlen és közvetett kialakult üzleti kapcsolatok) is vonatkozik majd. A rendelet hatálya alá tartozó vállalatok köre is különbözik a CSRD-tól: 

  • A nagy hatású ágazatok (ide tartozik többek között a textílipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a bányászat) esetén a több mint 250 munkavállalót foglalkoztató világszinten 40 millió eurót meghaladó nettó árbevétellel rendelkező vállalatok,
  • A több mint 500 munkavállallót foglalkoztatót és világszinten 150 millió eurót meghaladó nettó árbevétellel rendelkező vállalatok a gazdasági ágazatoktól függetlenül,
  • Az EU-ban tevékenykedő, az EU-ban a fenti küszöbértékeket meghaladó forgalmat bonyolító nem uniós vállalatok,
  • A kis- és középvállalkozások (kkv-k) nem tartoznak közvetlenül e javaslat hatálya alá.

A társaságoknak rendszeres időközönként értékelniük kell saját működésüket, leányvállalataikat és értékláncaikat a megfelelés és a hatékonyság ellenőrzése érdekében. Ezeket az értékeléseket legalább évente egyszer el kell végezni, valamint minden olyan esetben, amikor új kockázatok azonosíthatók. Ezen túlmenően a vállalatoknak az értékelések eredményei alapján aktualizálniuk kell átvilágítási politikájukat.

Az irányelv hatálya alá tartozó vállalatoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a tényleges és potenciális kedvezőtlen emberi jogi hatások és kedvezőtlen környezeti hatások azonosítására, amely folyamat részeként a vállalatoknak adott esetben konzultációt kell folytatniuk a potenciálisan érintett érdekelt felekkel. Amennyiben negatív hatásokat tárnak fel, szükséges megelőzési cselekvési terv kidolgozása és a megfelelő intézkedések végrehajtása. 

A több mint 500 munkavállalót foglalkoztató és világszinten 150 millió eurót meghaladó nettó árbevétellel rendelkező vállalatoknak tervvel kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy üzleti stratégiájuk összeegyeztethető legyen a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával a Párizsi Megállapodással összhangban. A tervben azt kell azonosítani, hogy az éghajlatváltozás milyen mértékben jelent kockázatot, illetve milyen hatással van a vállalat működésére, valamint kibocsátáscsökkentési célokat is be kell építenie a tervébe.

Amennyiben a vállalat az igazgatók javadalmazását ESG szempontokhoz köti, a terv megvalósítását is figyelembe kell venni az értékelés során. Az igazgatóknak figyelembe kell venniük üzleti döntéseik fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt következményeit, beleértve adott esetben az emberi jogokat, az éghajlatváltozást és a környezeti következményeket rövid, közép- és hosszú távon

A javaslat olyan kísérő intézkedéseket is tartalmaz, amelyek más, a kötelezettségek hatály alá nem tartozó vállalatokat támogatnak, beleértve a kkv-kat is. Az intézkedések közé tartozik az egyénileg vagy közösen kialakítandó weboldalak, platformok vagy portálok fejlesztése, valamint a kkv-knak nyújtott pénzügyi támogatások. 


A szerzőről

admin

Leave a Comment