Az Európai Uniónak foglalkoznia kell a napenergia-potenciált pazarló korlátozásokkal és a projektek bevételeit sújtó negatív árakkal – közölte az Európai Bizottsággal a napenergia és a megújuló energiaforrások szövetségeinek egy csoportja. (A vállalatok és az energiaválság kapcsolatáról korábban írtunk).
A napenergia ipar gyorsan növekszik Európában: 2022-ben 40 gigawattot (GW) telepítettek, ami közel 50%-kal több, mint 2021-ben.
“Bár 2023 valószínűleg újabb rekordnyarat hoz a napenergiatermelés terén” – írják a szövetségek Kadri Simson energiaügyi biztosnak címzett levelükben, figyelmeztetnek arra, hogy a villamosenergia-hálózatokkal kapcsolatos problémák, a rendszer rugalmasságának hiánya és az ingadozó árak negatívan hatnak a projektekre.
“Az energia- és az éghajlati válság megköveteli, hogy soha nem látott mértékben növeljük a napenergia kiépítési arányát. Minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy lépéseket tegyünk a napenergia növekedésének felgyorsítása és az energiapazarlás mérséklése érdekében” – írja a 19 szövetség, amelyek közül 16 képviseli az iparágat az uniós országokban. A többi aláíró az EU egészét, valamint Norvégiát és Svájcot képviseli.
Korlátozás és negatív árak
Az iparágban komoly aggodalomra ad okot, hogy a napenergiát alacsony kereslet idején egyre gyakrabban kapcsolják le a hálózatról, esetenként az erősen környezetszennyező szénalapú energiatermelés javára. Idén az EU országaiban, különösen Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban csökkentették a napenergiatermelést, mivel a váratlanul alacsonyabb kereslet miatt le kellett kapcsolni a napenergiát, miközben a szénerőművek folytatták a termelést.
“Az úgynevezett “alapterheléstől” való függés és a tiszta rendszer rugalmasságának hiánya miatt nagy kibocsátású szenet égetnek el – és tiszta, alacsony költségű napenergiát pazarolnak el” – áll a közös levélben.
Ezzel párhuzamosan az iparág arra figyelmeztet, hogy a nem kezelt volatilis energiaárak és a “túl gyakori” negatív árak veszélyeztetik az új napenergia eszközökbe történő beruházásokat. “Az árak nagyobb volatilitása, amelyet ma az árkiugrások vagy a negatív árak példáznak, lesz az új normális állapot” – írják a szövetségek, és azzal érvelnek, hogy ez nagyobb bizonytalanságot és potenciális bevételkiesést jelent a megújuló energiaforrások számára.
A hálózatoknak fel kell készülniük a megújuló energiaforrások növelésére
A megújulóenergia-termelés fellendítését célzó, 2018-ban elfogadott uniós jogszabályban már számos megoldást javasoltak ezekre a kérdésekre. Ezt azonban sok uniós országban nem hajtották végre megfelelően.
A problémák megoldása érdekében a szövetségek felszólítják az uniós országokat, hogy javítsák a hálózatok felkészültségét, és gyorsítsák fel a hálózati infrastruktúra engedélyezését és kiépítését.
Az egész villamosenergia rendszerben rugalmasságot kell bevezetni, a hálózatok kiigazításától kezdve a háztartásoknak az árjelzésekre való fokozott reagálásáig. Ezzel párhuzamosan Európának további tárolókapacitásra és a villamosenergia-felhasználás ösztönzésére van szüksége, amikor a kereslet és így az árak is alacsonyak, például éjszakánként.
A szövetségek a szabályozási szűk keresztmetszetek és a kettős díjak felszámolását is szorgalmazzák a hibrid projektek esetében, ahol a napenergia-termelést tárolással vagy más termelési forrással, például szélenergiával kombinálják.
Ezzel együtt a befektetőknek megfelelő jelzést kell kapniuk, és tudniuk kell, hogy a napenergia-befektetések hosszú távon stabilak – állítják a szervezetek.
Ezt a megújuló energiaforrások számára garantált bevételt biztosító különbözeti szerződésekkel lehet elérni, amit az Európai Bizottság az ingadozó energiaárak stabilizálására javasolt a 2023 márciusában kiadott villamosenergia-piaci reform keretében.
Ugyanakkor óva intenek a reform egy másik lehetséges elemétől, az energiatermelésre vonatkozó vitatott bevételi plafon meghosszabbításától, mondván, ez azzal a kockázattal jár, hogy “túlságosan lefölözik a kereskedelmi napenergia-eszközök extraprofitját, amely kompenzálja az alacsony bevételi időszakokat”.
A napenergia várhatóan tovább növekszik Európában ebben az évtizedben. Az EU célul tűzte ki, hogy 2030-ig eléri a 600 GW-os termelést, ami segíthet a fosszilis energiahordozókból származó energiatermelés kiváltásában, mivel Európa a karbonsemlegességre törekszik, és igyekszik eltávolodni az orosz energiától való függőségétől.
Az írás alapjául az alábbi cikk szolgált: https://www.euractiv.com/section/energy/news/eu-must-address-wasted-green-energy-and-negative-prices-says-solar-industry/
