Az FC Barcelona a 21. század egyik legsikeresebb futballcsapata, mely nagy riválisa, a Real Madrid CF után a második legnagyobb követőbázissal rendelkezik világszerte. Meccsnapokon rajongók tízmilliói tapadnak a képernyőkre, hogy kedvenc játékosaikat láthassák, a stadiont és környékét hetente több tízezren keresik fel, az FCB logóval ellátott sportfelszerelések pedig százezer számra fogynak az üzletekből.
A mondás úgy tartja: „Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci.” A gránátvörös-kékek pedig kétséget kizáróan nagyban játszanak. A futball a világ egyik legjövedelmezőbb üzlete, különösen akkor, ha a termékeket az FC Barcelona logója díszíti. De vajon mennyire van jelen a jól menő üzlet mögött a fenntarthatóság, és egyáltalán miként jelenhet meg az ESG három pillére egy futballklub életében?
Ássunk a mélyére: mennyire állja meg szakmailag a helyét az FC Barcelona jelentése?
Az élsportban, különösképpen a futballban általában hátra sorolódnak a fenntarthatósági szempontok: gondoljunk csak a 2022. decemberében megrendezett katari futball világbajnokságra. A VB-n a már-már arcátlan zöldre festéstől kezdve az emberi jogok súlyos megsértésén át a sivatag közepére felépített légkondicionált stadionokig minden előfordult, ami nem fenntartható. Ezért is örömteli látni, hogy egy FC Barcelona méretű klub komolyabban is elkezdett foglalkozni a fenntarthatósággal.
Habár az FC Barcelona koránt sem az első professzionális futballklub, amely fenntarthatósági jelentést tesz közzé, hiszen a Juventus már a 2013/2014-es szezonról is adott ki jelentést, puszta méretei, szurkolótábora és a sporttörténelemben elfoglalt helye okán mégis jelentős mérföldkőnek tekinthető ez. De lássuk is magát a jelentést!
A harmadik fél által nem auditált jelentés határai nem tisztázottak: nincs definiálva, hogy a riport pontosan mely létesítményeket, sportcsapatokat, akadémiákat fedi le, és melyek azok, amelyek nem képezik a jelentés hatályát. Mivel a klub tulajdonába számos épület tartozik a stadionon és a sportkomplexumon kívül is (pl.: futballakadémiák 34 országban, márkaüzletek, irodaház), valamint a labdarúgáson kívül professzionális kézilabda- , kosárlabda- és futsalcsapat is működik az FCB-logó ernyője alatt, így a határok tisztázásának elmulasztása komolyan aláássa a transzparenciát.
Bár a jelentésben megemlítésre kerül, hogy a struktúra kialakítása során a GRI és a SASB alapelveit is figyelembe vették, maga a riport szakmailag egyik szabványrendszernek sem feleltethető meg. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz (SDG) való hozzájárulás ellenben szépen kirajzolódik az egyes fejezetekben bemutatott akciókon és kampányokon keresztül.
A jelentés időhorizontját a futballszezon jelöli ki, ennél fogva a „tárgyéve” a 2021/22-es szezon, de sok helyen megadták a 2020/21-es adatokat is referenciaértékként. Ez azért érdekes, mivel a pénzügyi év Spanyolországban is 01.01-től 12.31-ig tart, miközben a futballszezon kezdő és záródátuma minden évben más (emiatt adatszinten nem is lehet pontosan összehasonlítani), ráadásul a laikus számára nehezen behatárolható.
A jelentésben számos adatszintű közzététel található, amelyek többsége egyébként a GRI egyes indikátorait is lefedi. Ugyanakkor fájóan hiányoznak olyan alapvető adatok, mint a teljes munkavállalói létszám, a gender pay gap, vagy éppen a karbonlábnyomról közzétett bárminemű információ (Még a Scope 1-2 kibocsátások sem jelennek meg.). Ezek hiánya szintén visszavezethető akár a riport határainak és időhorizontjának bizonytalanságára.
Érdekesség még, hogy a fenntarthatóságot és a társadalmi hozzájárulást két külön pillérként kezelik a stratégiában. A bevett vállalati gyakorlatban a társadalmi hozzájárulás a fenntarthatóság részét képezi szinte minden esetben. A klub a fenntarthatóságra az épületfejlesztések, az energia- és vízgazdálkodás, a biodiverzitás védelme, valamint a városi infrastruktúra-fejlesztések együtteseként tekint. A különválasztást indokolja, hogy az FC Barcelona, ahogyan azt a mottója is tanúsítja („Több, mint egy klub”), leginkább a társadalmi hatására büszke.
Energiafelhasználás, szén-dioxid kibocsátás
A klub a felhasznált energiát 100%-ban megújuló forrásból szerzi be. (Az sajnos nem derül ki, hogy honnan és milyen formában.) Az on-site (tehát a saját rendszerek révén előállított) megújuló energia aránya egyelőre alacsony (0,14%), ám a stratégiai vállalások között szerepel a saját termelésű megújuló energia arányának növelése. A Spotify Camp Nou stadion – mint legnagyobb fogyasztó a klub létesítményei közül – éves energiafelhasználása 6 535 MWh volt (Viszonyításképpen: ennyi energiával 261 millió csésze kávét lehetne lefőzni egy elektromos kávéfőzővel.).
Az ikonikus stadion jelenleg átépítés alatt áll, az új építmény várhatóan 2024-ben kerül átadásra. Érdekes lesz majd összevetni az új épület fogyasztását a mostanival, amelyből egyértelműen megállapítható lesz, hogy a rekonstrukció során mennyire volt fontos szempont a fenntarthatóság.
A klubok gyakran szembesülnek azzal a kritikával, hogy a nemzetközi meccsekre, sőt, gyakran az országon belül is (magán)repülővel utaznak, amely hatalmas karbonlábnyommal jár. Az FC Barcelona profi csapatainak utaztatása 21,6%-ban vonattal, 33,1%-ban busszal és 45,3%-ban repülővel történt a tavalyi szezonban. Ugyanakkor az ezekkel az utazásokkal járó CO2-kibocsátásról egyelőre nem tudtak adatot közölni, pedig az sokatmondó lenne.
Sajnálatos módon nem jelenik meg a Scope 1-2 kibocsátás sem, amelyek közzététele minimálisan elvárható lenne egy fenntarthatósági jelentésben.
A márkatermékek környezeti terhelése
A sportfelszerelések 90%-át újrahasznosított anyagokból gyártották, 18 százalékuk pedig megfelelt a szigorúbb öko-design irányelveknek is. (Kisebb környezeti hatású anyagok használata, kevésbé erőforrásigényes gyártási eljárás, stb.) Az új beszállítók 100%-a felelt meg a klub által felállított társadalmi és környezeti kritériumoknak, ugyanakkor a márkatermékek beszerzési értékének mindössze 5%-a tekinthető helyi, tehát országon belüli forrásból származónak. Ez a gyártási folyamatok erőteljes kiszervezésére utal. A teljes beszállítói láncot tekintve a beszerzési érték 71,1%-a tekinthető helyinek.
Sokszínűség
43,1% a női munkavállalók aránya a teljes munkaerőt tekintve, ami egy sportklubnál kimondottan jó megoszlásnak tekinthető. A menedzsmentben ez az arány már csak 23,5%, míg az Igazgatótanácsnak mindössze 5,2%-a nő. Az alacsony aránynak nyilvánvalóan kulturális és történelmi okai vannak, hiszen a TOP5 európai profi labdarúgó-bajnokságban szétnézve egyetlen olyan klubot sem találunk, melynek élén nő állna. A férfi-női egyenjogúság tekintetében hiányzik a jelentésből egy fontos mutató: a gender pay gap.
A sokszínűségi és egyenjogúsági kérdésekre mindazonáltal egyre nagyobb hangsúlyt fektet a klub. Ezt mutatja a dedikált DEI (Diversity, Equality, Inclusion)-terület működtetése, a munkavállalóknak tartott képzések sokszínűségi témakörökben (pl.: workshop az inkluzív és nem szexista kommunikációról), valamint az LMBTQ-érzékenyítő kampányok.
A klub jelentős erőfeszítéseket tesz a női futball felvirágoztatása érdekében. Amellett, hogy a gránátvörös-kékeké a világ egyik, ha nem a legerősebb női labdarugócsapata, melynek az aranylabdás Alexia Putellas is tagja, a 2021/22-es szezonban több kampány is futott az ügy érdekében. Ezek közül néhány:
- Immár férfi méretekben is elérhetővé tették női labdarúgók mezeit az üzletekben.
- A férfi csapat számára tradicionálisan megrendezett augusztusi Joan Gamper kupán a női csapat is részt vehetett – és a jövőben is részt fog venni.
- A spanyol ligát és kupát megnyerő női csapat a férfi csapathoz hasonlóan, hatalmas ünnepi felvonulást kapott Barcelona utcáin.
- Rekord számú néző tekintette meg a női csapat Wolfsburg elleni Bajnokok Ligája meccsét: 91 648 néző. Ennyien még soha nem néztek élőben női labdarúgó meccset a világon.
- A klub idegenbeli mezén – mind a férfi, mind a női csapat esetében – a lila szín dominált, ezzel is hangsúlyozva a női egyenjogúság fontosságát.
