A legfontosabb megállapítások
Az amerikai székhelyű MSCI, amely a világ egyik legnagyobb ESG-indexével rendelkező, felelős befektetéseket támogató pénzügyi szervezete, a COP28 előtt kiadott egy átfogó jelentést a tőzsdén jegyzett vállalatok klímacéljairól. A jelentés célja, hogy átfogó képet adjon a nagyvállalatok kibocsátásairól és törekvéseiről a klímacsúcs döntéshozói számára.
Miközben a világ a jelenleg érvényben lévő politikák fényében 2,7°C-os felmelegedés felé tart a század végéig, a legnagyobb globális vállalatok kibocsátásai is tovább növekednek. A tőzsdén jegyzett vállalatok mintegy 12,4 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátanak ki 2023-ban (a rendelkezésre álló adatok alapján becsült érték), ami 11 %-os növekedést jelent 2022-höz képest.
A kibocsátások jelenlegi ütemében a tőzsdei vállalatok 2026 áprilisáig felhasználják a 1,5°C-os klímacél tartásához szükséges karbonköltségvetés rájuk eső részét.
A globális kibocsátások is tovább növekednek 2023-ban: idén összesen mintegy 60,6 milliárd tonna ÜHG-kibocsátás várható, ami 0,3%-os növekedést jelent 2022-höz képest.
A G20 országokban jegyzett nagyvállalatok kibocsátáscsökkentési üteme lehagyta a nemzetállamok kibocsátáscsökkentési tempóját. A cégek Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Brazíliában csökkentik a legnagyobb mértékben kibocsátásaikat.
Minden nagyvállalat klímabajnokként tünteti fel magát, mégis nőnek a kibocsátásaik – hogyan lehetséges ez?
Ma már nehéz olyan nagyvállalatot találni, amelyik nem kötelezte el magát a 2050-es nettó nulla kibocsátási cél mellett – legalábbis papíron. Az SBT adatai alapján a globális GDP 92%-a le van fedve valamilyen formában nettó nulla céllal. Az utóbbi 1,5 évben 40%-kal növekedett a nettó nulla célt kitűző vállalatok száma.
A net-zero célok fontosak és szükségesek. Azonban csak akkor, ha a vállalatok komolyan is veszik őket. Hiszen a távoli jövőbe kitolt, a realitástól távol eső, az ügyfelekben mégis a felelős működés látszatát keltő céloknak nagy „előnye” lehet, hogy elodázzák a valódi cselekvést. Hátrányuk viszont, hogy veszélybe sodorhatják a biztonságos klímajövőt, miközben a stakeholdereket is félrevezethetik.
A tőzsdén jegyzett vállalatok kibocsátásainak számottevő növekedése azért is érdekes, mivel a szabályozói környezet éppen ezeket a vállalatokat vonja a legszigorúbb közzétételi kötelezettségek alá. A legtöbb ilyen vállalat évente fenntarthatósági / ESG jelentést tesz közzé, melyben a karbonlábnyoma mellett a legtöbb esetben a kibocsátáscsökkentési célok (habár az ezekről történő beszámolás csak a CSRD hatályba lépésével lesz kötelező) is megjelennek… Legalábbis az EU és az USA esetében.
De mi a helyzet a világ többi részével? A növekedés oka nem meglepő módon a regionális kibocsátási trendekben mutatkozik meg: a kínai, indiai és indonéz nagyvállalatok Scope 1 kibocsátása jelentősen növekedett 2016 óta, míg az amerikai és európai tőzsdéken jegyzett szereplőké többségében csökkent.
Árulkodó, hogy a tőzsdei vállalatoknak csupán 19%-a rendelkezik tudományos alapon meghatározott kibocsátáscsökkentési céllal (SBT), és a céloknak csupán 22%-a van összhangban a Párizsi Megállapodás 1,5°C-os klímacéljával. Holott a nem tudományos alapon meghatározott célok, ahogy már fentebb is említésre került, sok esetben csak takarózásra szolgálnak, és nincs mögöttük valós szándék.
Az SBT közleménye szerint Európában 355 vállalat rendelkezik a jelenleg elérhető legátfogóbb, tudományos alapú nettó nulla keretrendszerben, a Corporate Net-Zero Standard-ben validált vállalással. Észak-Amerikában ez a szám 80, Ázsiában 55, Afrikában 7, Dél-Amerikában pedig 4.
Pozitívumként tekinthetünk arra, hogy a vizsgált nagyvállalatok 39%-a teszi közzé Scope 3 (egyéb közvetett) kibocsátásait legalább az egyik kategória mentén. Bár ez az arány sem túl rózsás, ebben a tekintetben jelentős növekedés történt a korábbi évekhez képest.
Kivonat
A tőzsdén jegyzett vállalatok 2026 áprilisáig várhatóan felélik a globális karbonköltségvetés (<=1,5°C) rájuk eső részét. Ezért fontos, hogy a valóban felelősen gondolkodó, a klímavédelemért tenni akaró vállalatok tudományos alapon határozzák meg klímacéljaikat, lehetőség szerint a rövid- és középtávú csökkentésre helyezve a hangsúlyt, miközben Scope 1, Scope 2 és Scope 3 kibocsátásaikat is közzéteszik.
