Gazdaság

Visszapattanó hatás a fenntarthatóságban és az üzleti stratégiákban

Szerző Ali Amina

A fenntarthatóság bevezetése az üzleti világba az egyik legsürgetőbb tevékenységi kör a 21. században. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és az elkövetkező évek fenyegető kockázataira alapozva a fenntarthatóság az üzleti stratégiák és a siker kulcsfontosságú eleme. A fenntarthatóbb üzleti működés érdekében legtöbbször innovációk alkalmazására van szükség, amivel karöltve megemlítésre kell, hogy kerüljön a visszapattanó hatás. A visszapattanó hatás azt mutatja be, hogy annak ellenére, hogy a fenntarthatósági üzleti döntések vagy innovációk a jó cél (pl. környezeti terhelés csökkentése) érdekében születtek, hosszú távon mégis sokkal negatívabb hatásuk lehet a környezetre és a társadalomra.

A visszapattanó hatás első megismert példája segít megérteni, hogy valójában miről is van szó. Az 1800-as években, amikor az ipari forradalomnak köszönhetően megállapították, hogy a szénkészlet rohamosan fogy, James Watt hatékonyabbá tette a gőzgépeket, hogy ezek után kevesebb szénhasználatra legyen szükség. Ennek hatására mindenki megnyugodott, a világ megmenekült, folytatódhat tovább az iparosodás. Stanley Jevons azonban megfigyelte, hogy a szén továbbra is rohamosan fogy, hiszen a hatékonyság növelésével a termelés is növekedett, ezzel még nagyobb környezeti terhelést kiváltva. A szakirodalom a jelenséget Jevons-paradoxonnak keresztelte.

160 év telt el, a Jevons-paradoxonban mi változott?
Habár ez a megállapítás közel 160 éve történt, és racionálisan végig gondolva tisztán látható, hogy nem fenntartható csupán a technológiát javítani, vajon mi változott? Nem sok. Mondhatjuk, hogy körülbelül annyi, hogy már nem a gőzgép hatékonyságát javítják, hanem más, 21. századbeli eszközöket. A gazdasági/társadalmi berendezkedés továbbra is a korlátlan fogyasztást és növekedést sarkallja.

Jevons-paradoxon az energiában:
Az elmúlt 10 évben Németország például 340 milliárd eurót fektetett be, hogy javítsa az otthonok energiahatékonyságát, végül pedig semmi nem változott. A lakások jobb szigetelést kaptak, amitől kisebb lett a fűtésszámla, így ezután nem 20°C-ra, hanem 22°C-ra fűtöttek. A hatalmas beruházás így nem egészen térült meg, sőt, mondhatni nullára jött ki.

A cégek is gyakran esnek a visszapattanó hatás csapdájába, amikor energiahatékonysági intézkedéseket hoznak. Bár ezek az intézkedések a költségcsökkentést célozzák, a hosszú távú eredmények gyakran elmaradnak az elvárt változásoktól. Példa erre a világítás áttérése LED lámpákra vagy az energia zöld forrásból való beszerzése.

A megújuló forrásból származó elektromos energia előnyös lehet a környezet szempontjából, azonban a visszapattanó hatás veszélye fennáll. Az energiamegtakarítás eredetileg pozitív lépésnek tűnhet, de ha ez lehetővé teszi a cégnek, hogy növelje a termelést vagy egyéb energiaigényes folyamatokat hajtson végre, akkor a visszapattanó hatás révén az eredeti állapot jelentkezik. Gondolván, hogy úgyis megújulóból származik, akkor meg nem mindegy?

Ugyanez a helyzet akkor is például, ha egy cég áttér LED lámpák használatára, kevesebb elektromos energiát fog fogyasztani, ezzel megtakarítást ér el. Ugyanakkor, paradox módon, ez a hatékonyabb energiafelhasználás a visszapattanó hatáshoz vezethet. A megtakarított költség és energia további termelésre fordítható, ami visszahozhatja a vállalatot az eredeti állapotába.

Ezért a vállalatoknak nemcsak az energiahatékonyságra, hanem a hosszú távú fenntarthatósági stratégiákra is összpontosítaniuk kell, hogy elkerüljék a visszapattanó hatás káros következményeit.

Jevons-paradoxon a közlekedésben:
A Jevons-paradoxonnal magyarázható a közlekedés miatti üzemanyagfelhasználás rohamos növekedése. Az autók motorjának hatásfoka egyre jobb, azonban az üzemanyagfelhasználás mégis nő, hasonlóképpen, mint az 1800-as években. Mivel az üzemanyagfogyasztás egyre hatékonyabb, olcsóbbnak tűnik az autóval való közlekedés, így hosszabb távú úticélok, vagy több autó vásárlása is megfizethetőnek tűnik.

Jevons-paradoxon az újrahasznosításban:
Sokszor találkozhatunk a cégek által csomagolásra helyezett újrahasznosítható jelzéssel, ezzel a vásárlóban jelezve, hogy ez egy tudatosabb döntés, mint az a termék, amin nincsenek öko címkék. Emellett a vállalatok kommunikációjában is igen gyakran szembesülhetünk szignifikánsan magas újrahasznosítási mennyiséggel.

Egy kicsit jobban belegondolva azonban, biztosan örülnünk kell a magas számoknak? Egy bizonyos szempontból igen. Azonban ebben a szituációban is könnyen a visszapattanó hatásba torkollik a tevékenység. Az újrahasznosítás (Recycle) folyamatát az 5R szabályban további 3 lépés előzi meg, a visszautasítás (Refuse), a csökkentés (Reduce), és az újrahasználás (Reuse). Ennek függvényében tehát ha egy vállalatnak növekszik az újrahasznosítási mennyisége, nem feltétlenül jelenti azt, hogy környezetbarátabbá vált, csupán nőtt a termelése, a magasnak tűnő újrahasznosítási mennyiség miatt pedig zöldnek tűnik.

A szakirodalmak szerint az innovatív technológia és valaminek a fentarthatóbbá tétele felold egy bizonyos határt, ami akaratlanul is hozzátesz egy emberi tényezőt a fogyasztás mérlegeléséhez, ami miatt kialakul a visszapattanó hatás és a Jevons-paradoxon. Összefoglalva tehát, az emberi hajlam a korlátlan fogyasztásra és növekedésre, valamint az innovatív, és fenntartható technológia iránti vonzalom hozzájárulhat a visszapattanó hatáshoz, mivel az új eszközök és szolgáltatások bevezetése ösztönözheti a fogyasztást és növelheti az erőforrások használatát, ellentétesen a fenntartható célokkal.

A fenntartható és felelős üzleti szemlélet fontossága
A fenti példákból látható, hogy a fenntarthatósági innovációk és stratégia megalkotása során közel sem elég az energiahatékonyság, vagy a környezetbarátabb alternatíva használata, hiszen ez azonnal felold egy határt, amit igazán könnyű átlépni, hiszen a megtakarított energiát könnyű visszaforgatni további termelésbe, vagy a környezetbaráttá tétel könnyűvé teszi a további vásárlás lebonyolítását. A stratégia megalkotásakor így ezek a tényezők is kiemelten fontosak. A visszapattanó hatás árnyékában az energiahatékonyság és környezetbarát megoldások bevezetése nem elegendő önmagában.

Emlékezzünk arra, hogy a fenntarthatóság nem csupán technológiai fejlesztéseket, hanem a fogyasztási szokások és üzleti modellek kritikus átgondolását is magában foglalja. Az innováció és a felelős üzleti szemlélet, valamint a tudatos fogyasztás kombinálása segíthet elkerülni a visszapattanó hatás káros következményeit. Ehhez persze nem feledkezhetünk meg arról, hogy a visszapattanó hatás az emberi tényezőn gyökerezik, és ehhez a fogyasztói társadalom megreformálása is szükséges. Ennek elérésére az ökológiai hatások tudatosítására van szükség.

Forrás:
Rebound effect: the whiplash of innovation
The Jevons paradox unravelled: A multi-level typology of rebound effects and mechanisms

A szerzőről

Ali Amina

Leave a Comment