Ki volt ő?
Wangari Muta Maathai kenyai környezetvédő és politikus volt, aki 2004-ben Nobel-békedíjat kapott „a fenntartható fejlődéshez, demokráciához és békéhez való hozzájárulása” miatt. Ő a Zöld Öv Mozgalom megalapítója, ami miatt megkapta a „Fák Asszonya” becenevet. Emellett sokat tett hazájában a nők jogaiért, és a demokráciáért.
Élete és munkássága
1940. április 1-én született Kenyában, Nyeri városban. Kiváló tanulmányi eredményei és angoltudása miatt 1960-ban egyetemi ösztöndíjat nyert az Egyesült Államokba. A kansasi Mount St. Scholastica College-ban szerezte alapfokú diplomáját biológia szakon. PhD fokozatának megszerzését Németországban kezdte, majd hazatért, és Nairobiban tette le a doktori fokozatot. Később a Nairobi Egyetemen kapott állást, ahol idővel az állatorvosi tanszék vezetőjévé nevezték ki. Belépett a Kenyai Nők Nemzeti Tanácsába, amit akkoriban egyre több nő keresett fel a kenyai vidék környezeti problémáival.
Maathai átlátta a kormányzat által végrehajtott erdőirtás és a környezet jelenlegi állapota közötti összefüggést. Létrehozta az első faiskolát, amelyből később a Zöld Öv Mozgalom is kinőtt. Arra bíztatta a kenyai nőket, hogy a közeli erdőkben keressenek magokat, és így a környéken őshonos fákból faiskolákat hozzanak létre. Elérte, hogy az asszonyok minden egyes elültetett palánta után egy kisebb összegben részesüljenek, ezáltal megélhetés nyújtva a szegénységgel sújtott országban. A Zöld Öv Mozgalom csaknem 51 millió fát ültetett Afrika-szerte.
1986-ban a mozgalom létrehozta a pánafrikai Green Belt hálózatot, és több mint 40 afrikai szakembert ismertetett meg módszereivel. Több országban (például Tanzániában, Ugandában, Malawiban, Lesothóban, Etiópiában és Zimbabwéban) indultak hasonló kezdeményezések.
„Mivel a Föld erőforrásait továbbra is következetlenül és túlzó mértékben termelik ki, és hozzáértő vezetés híján vagy anarchikusan kezelik, a konfliktusok mind gyakoribbak lesznek. Ezért olyan lényeges globális és helyi környezetünk védelme, ha tartós békét szeretnénk! „
A „túlságosan erős gondolkodású” nő
1977-ben férje elhagyta őt és három közös gyermeküket, majd két év múlva elváltak. Volt férje azzal indokolta a kapcsolat megromlását, hogy volt felesége túlságosan erős gondolkodású, „nem engedelmeskedik a férfiaknak, és ezzel megszegi az afrikai tradíciókat”. A bíró nemcsak igazat adott a férjnek, hanem fél év börtönre is ítélte az asszonyt, mert Maathai korruptnak nevezte a részrehajló eljárás alatt.
Harc a demokráciáért
Maathai többször kiállt az ország felett uralkodó autokrata rendszer és a hozzájuk köthető, természetromboló beruházások ellen. Sokat tett azért, hogy hozzájáruljon az egypártrendszer leváltásáért. amihez külföldi kapcsolatait is felhasználta, többször ezek mentették meg őt. A kormány lejárató kampányt indított ellene, ahol „őrült nőszemélyként” utaltak rá. Daniel arap Moi elnök egyenesen arra utasította, hogy „az afrikai hagyományok szerint legyen megfelelő nő, tisztelje a férfiakat, és maradjon csendben”. De Wangari Maathai nem állt félre.
A nemzetközi diplomatáknak és civil szervezeteknek küldött tiltakozó levelei és az őt támogató tüntetések oda vezettek, hogy a külföldi befektetők 1990-ben elálltak a kormány természetkárosító projektjei mögül. A kormány azonban bosszút állt. 1992-re összeállítottak egy leszámolási listát, amelyen demokráciapárti aktivisták nevei szerepeltek, köztük Maathai neve is. Az egypártrendszer ellen felszólalókat elvitte a rendőrség, majd bíróság elé állították őket hazaárulás és lázítás vádjával. Maathai is köztük volt, azonban amerikai diplomaták közbenjárásának hála ejtették a vádakat.
A történet azonban itt nem ért véget. Amikor a Zöld Öv Mozgalom tagjaival fát kívánt ültetni az őrzött területen, csapatát, és őt magát is brutálisan bántalmazták. Emiatt nemzetközi botrány kerekedett, és Nairobi-szerte diáktüntetések kezdődtek a kormány ellen. Maathait többször is letartóztatták, majd vád hiányában szabadon kellett ereszteniük.
1998 szeptemberében elindította a Jubilee 2000 Coalition kampányát, és társelnökként részt vett a Jubilee 2000 Afrika kampányban, amely az afrikai szegény országok visszafizethetetlen adósságainak eltörlését célozta. Földfoglalás és erdőterületek igazságtalan kiosztása elleni fellépése is nagy figyelmet kapott.
A „Cancel the debt” megmozdulás
A várva várt siker
A 2002-es kenyai választásokon érték el az áttörést. A demokráciapárti ellenzéket egyesítő Nemzeti Szivárvány Koalíció leváltotta a regnáló hatalmat, 2003-ban pedig Wangari Maathait a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériumában nevezték ki miniszterhelyettesnek. Ugyanebben az évben megalapította Kenyai Mazingira Zöld Pártot. 2004-ben kapta meg a Nobel-békedíjat, a fenntartható fejlődéshez, a demokráciához és a békéhez való hozzájárulásáért. 2005 márciusában őt választották az Afrikai Unió Gazdasági, Szociális és Kulturális Tanácsának első elnökévé.
„Amikor fákat ültetünk, a béke és a remény magvait ültetjük el.”
2009-ben kiadta a „The Challenge for Africa” című könyvet, amelyben az afrikai kormányzás erősségeiről és gyengeségeiről, saját tapasztalatairól fejtette ki véleményét, valamint a környezetvédelem központi szerepéről Afrika jövője szempontjából. Ettől az évtől az Afrikával foglalkozó európai parlamenti képviselők szövetségének (AWEPA) kiemelkedő tanácsadó testületében szolgált, egészen haláláig. 2011. szeptember 25-én hunyt el Nairobiban, Kenya fővárosában.
Örökségét Wanjira Mathai nevű lánya viszi tovább, aki a washingtoni World Resources Institute alelnöke és afrikai regionális igazgatója, valamint a Wangari Maathai Alapítvány elnöke. Emellett elnöke az édesanyja által alapított Zöld Övezet Mozgalomnak is, amiben korábban évekig együtt dolgoztak.
