1972. óta június 5-e a környezetvédelem világnapja. Az idei év témája pedig a műanyagszennyezés csökkentése. A témaválasztás meglehetősen aktuális, ugyanis nem csak a sokat emlegetett tengerekben felgyűlő szemétszigetekben vagy az utcán éktelenkedő eldobott zacskóban testesül meg ez a probléma, hanem a mi testünkben (és más állatokéban is) felgyülemlő mikroműanyagokban is. A témában a környezetvédelmi világnap honlapján többet olvashatsz. A műanyagokat, vagy hivatalos nevükön polimereket kőolajból állítják elő. Ez a folyamat nagymennyiségű széndioxid-kibocsátással jár. Bár ma nem kifejezetten a műanyagszennyezést hoztuk, a karbonemisszió révén mégis megérkeztünk a témához.
A Meteorológiai Világszervezet előrejelzései szerint az elkövetkező öt évben az ipari forradalom kezdete óta számított hőmérséklet-emelkedés el fogja érni a 2 celsius fokot. Ez még nem feltétlenül jelenti, hogy a világ elbukott a 2015-ben Párizsban kitűzött klímacél elérésében. Ennek megvalósulását két évtized átlagában számítják, így egy átmeneti kiugrás még nem jelent vereséget. Ez a megállapítás mégis azért sokkoló, mert 2024 volt az eddig valaha mért legmelegebb év, és a jelek szerint 2030-ig ennél bőven lesz rosszabb is. Ha pedig ez a 2 fokos átlag hőmérséklet emelkedés megtörténik, akkor például a Száhel-övezet, Észak-Európa, Alaszka, Dél-Ázsia, Észak-Szibéria szokatlanul nedves lesz, miközben az Amazonas vidéke szokatlanul száraz.
Ha pedig már az egyre gyakoribb szárazságnál tartunk, az Európai Unió szorgalmazni fogja a tagállamait, hogy 2030-ig 10%-kal csökkentsék a vízfelhasználásukat. A Financial Times értesülései szerint a tervet várhatóan hivatalosan ebben a hónapban fogják bejelenteni. Beavatkozás nélkül Athénban 2 éven belül víz nélkül maradhat a nyári időszakban. Cipruson 2025 lesz sorozatban harmadjára a legszárazabb év, és a nyolcadik legrosszabb év a vízmegtartás szempontjából. Sőt, még csak messzire sem kell mennünk. Svédországban egyes helyeken tilos kerti slaggal öntözni a kerteket. Francia- és Spanyolországban pedig összetűzésbe kerültek a környezetvédők és a gazdák a vízfelhasználási jogok és a gátépítési tervek kapcsán. Az EU vizének 25%-a elszivárgáson keresztül tűnik el, de egyes országokban ez magasabb, mint például Bulgáriában (60%). Az Európai Bizottság számításai szerint ehhez évente 23 milliárd Euro szükséges. Az Európai Befektetési Bank pedig ez alapján szintén indít egy saját programot 15 milliárd Euro keretösszeggel kölcsönök és támogatási alap formájában a vízügyi infrastruktúrák fejlesztésére 2025 és 2027 között. Az EU-ban a víznek csak 2,4%-át hasznosítjuk újra. Azonban a 10%-os cél mindössze javaslat marad, és a hivatalos szervek arra biztatják a tagállamokat, hogy saját célokat állítsanak fel ezen a téren.
Maradva a szárazság témakörénél, 2024-ben nagyjából 18 futballpályányi trópusi esőerdő tűnt el percenként. Ennek nagy részéért pedig a csapadékhiányból fakadó erdőtüzek felelősek a Maryland-i Egyetem adatai szerint. Ezek a tüzek pedig, bár természetesen is előfordulnak, a trópusi övezetben mégis döntően emberi kéz által keletkeznek, mégpedig tarlóégetés formájában, ami utána irányíthatatlanná válik.
Bár az erdők egy-egy tűzeset után maguktól is helyreállnak, a klímaváltozás hatása lassítja ezt a folyamatot, miközben a további esetek valószínűségét emeli.
Eddig a mezőgazdasági műveléshez szükséges területszerzés miatti erdőirtás volt a legfőbb oka a trópusi esőerdők pusztulásának, de ezt az elmúlt évben átvették az erdőtüzek. Így bár Indonéziában és Malajziában a tüzek megelőzését és az erdők megvédését célzó kormányzati intézkedések révén sikerült a fogyás mértékét csökkenteni a korábbi évtizedekhez képest, világszinten sajnos ez még nem jelent vigaszt.
A trópusi esőerdők pusztulásáért felelős TOP10 ország
Brazíliában 2024. volt az elmúlt hét évtized legszárazabb éve, így a kialakuló erdőtüzek is eddig példátlan sebességgel terjedtek. A pusztulás legjobban az Amazonas vidékét érintette. Úgy tűnik, a 2023-ban megválasztott Luiz Inácio Lula da Silva elnök hiába vezetett be környezetvédelmi intézkedéseket, a terjeszkedő mezőgazdaság fenyegeti az elért eredményeket.
A legnagyobb ugrást a megsemmisült erdőterületek mennyiségében Bolívia látta, felzárkózva a toplistán Brazília mögé. A tüzek, amik itt is a legfőbb okot képezték, leginkább az említett módon nagyüzemi mezőgazdasági kontrollált égetésekből fakadnak, amik azután elszabadultak a szárazság miatt. Az ország vidéki területein korlátoltan elérhető tűzoltósági jelenlét, valamint a mezőgazdasági bővítéseket priorizáló kormányzati intézkedések sem segítettek a helyzeten.
Latin-Amerika erdőtűzzel érintett forrópontjai 2024-ben
Eközben Afrikában, a Kongó-medencében a talajváltó mezőgazdaság és az erdőtüzek mellett még a faszén gyártásához való fakitermelés volt jelentős, mivel az országban ez az elsődleges energiaforrás.
Magyarországon is a napokban találta az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek a magyar klímatörvény kibocsátási célokra vonatkozó 3. § (1) bekezdését. A testület döntése szerint új, szigorúbb szabályozást kell alkotni, ami a klímaalkalmazkodás és a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenálló-képesség növelésének eszközeit is magában foglalja kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságaira tekintettel. Ugyanis nem elég az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenteni, az éghajlatváltozás hatásaihoz és következményeihez történő alkalmazkodás eszközeit, valamint a velük szembeni ellenálló képesség növelésének eszközeit is alkalmaznunk kell.
Ezek fényében azt mondhatjuk, hogy az elmúlt év azt üzeni, hogy ideje felébrednünk és tenni valamit. Láthatjuk, hogy megfelelő kormányzati támogatással megvédhetjük az erdeinket és nem is csak a trópusok esetében. Szabályozások révén el tudjuk érni, hogy a vállalatok ellátási láncaikat átalakítsák úgy, hogy olyan alapanyagokat és szolgáltatásokat használjanak a működésük során, ami nem kötődik ipari fakitermeléshez. Emellett fontos, hogy erős tűzvédelmi intézkedéseket vezessünk be, fellépjük a szervezett bűnözés ellen, ami itt is megvetette a lábát, valamint támogassuk a helyi kezdeményezéseket és fordítsunk több pénzügyi erőforrást bolygónk tüdejének megóvására. Ha egyetlen mondatot magaddal viszel mai cikkemből, kedves Olvasó, az a következő legyen: A cél nem elérhetetlen, csupán lépnünk kell.
Hasonló cikkeket itt olvashatsz, a tavalyi írásunkat a környezetvédelmi világnapról pedig itt találod!
