Az Atlanti Meridionális Átbillenési Cirkuláció (AMOC), amit gyakran a Golf-áramlattal azonosítanak, létfontosságú szerepet játszik a meleg víz déli féltekéről Európa és az Északi-sarkvidék felé történő szállításában, ahol a víz lehűl, lesüllyed, és egy mélytengeri visszaáramlást indít el. Ez a keringési rendszer az elmúlt 1600 év során még soha nem volt ilyen gyenge, főként a globális felmelegedés és a tengerszint emelkedése miatt.
A korábbi éghajlati modellek szerint 2100 előtt egy összeomlás valószínűtlennek számított. Az új kutatás azonban azt mutatja, hogy az a kritikus fordulópont, amely után az összeomlás elkerülhetetlenné válik, akár néhány évtizeden belül bekövetkezhet. Maga az összeomlás ugyan lehet, hogy csak 50–100 évvel később történne meg, de a tudósok szerint a kockázat jóval nagyobb, mint korábban gondolták.
Mi a Golf-áramlat és miért fontos?
A Golf-áramlat egy erőteljes óceáni áramlat, amely meleg vizet szállít a Mexikói-öbölből az Egyesült Államok keleti partjai mentén északkelet felé, majd áthalad az Atlanti-óceánon Európa és az Északi-sarkvidék irányába. Központi szerepet játszik a regionális éghajlat szabályozásában: Floridában enyhébbé teszi a teleket, Nyugat-Európát pedig jóval melegebben tartja, mint más, azonos szélességi körön fekvő területeket.
Ez a hatalmas áramlat az Észak-Atlanti szubtrópusi örvényrendszer része, amely az öt nagy óceáni körforgás egyike, és amelyet a szélrendszerek hajtanak. Ahogy a meleg felszíni víz észak felé halad, lehűl, lesüllyed, és olyan mélytengeri visszaáramlásokat indít el, amelyek kulcsfontosságúak a globális keringés szempontjából.
Ez a rendszer azért alapvető a globális éghajlat számára, mert:
- élhetővé tesz régiókat: a Golf-áramlat miatt Nyugat-Európa sokkal melegebb az azonos szélességi körön fekvő területeknél, Floridában pedig enyhébbek a telek.
- mozgatja a globális időjárási rendszereket: segít elosztani a hőt és a nedvességet a bolygón, alakítva a trópusi és más térségek csapadékmintázatait.
- szabályozza az óceánokat: az észak felé áramló meleg víz lehűl és lesüllyed, működtetve a mélytengeri keringést – a világóceánok „globális szállítószalagját”, amely vizet és tápanyagokat mozgat.
- hatással van a tengerszintre: a lassulás vagy összeomlás megemelné a tengerszintet az USA keleti partvidékén és más térségekben is.
Mekkora az összeomlás esélye?
Az eredmények szerint 70% az összeomlás valószínűsége, ha a szén-dioxid-kibocsátás tovább növekszik. Ha a kibocsátás a jelenlegi szinten marad, a kockázat akkor is 37%. Még abban az esetben is, ha a kibocsátásokat a Párizsi Megállapodás céljaival összhangban csökkentenék, 25% esély maradna az összeomlásra – ami jelentősen magasabb a korábbi becsléseknél.
Egy ilyen esemény következményei súlyosak lennének. A trópusi csapadéköv, amelytől emberek millióinak élelmiszer-termelése függ, drasztikusan eltolódhatna. Az Észak-Atlanti-óceán egyes partvidékein a tengerszint az eddigi előrejelzésekhez képest további 50 centiméterrel emelkedhetne. Nyugat-Európában a telek jóval hidegebbé válhatnának, miközben a világ más térségeiben az időjárási rendszerek instabillá válnának.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a Golf-áramlat összeomlásának megelőzését globális prioritásként kell kezelni. Az új eredmények kiemelik az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors csökkentését és a nemzetközi klímacélok teljesítésének sürgősségét annak érdekében, hogy minimalizálható legyen a bolygó éghajlati rendszerében bekövetkező visszafordíthatatlan változások kockázata.
Mi történne Európával?
Ha az óceáni cirkuláció gyengül, Északnyugat-Európa tapasztalná a legerőteljesebb lehűlést. +2 °C globális felmelegedés mellett egy olyan hideg szélsőség, amely jelenleg tízévente egyszer fordul elő Hollandiában, akár –20 °C-ig is süllyedhetne — vagyis körülbelül 15 fokkal hidegebbre, mint az iparosodás előtti éghajlat idején, ugyanazon klímamodell szerint. Skóciában a hideg szélsőérték akár –30 °C-ot is elérhetne.
Dél-Európa éghajlatát kevésbé befolyásolná a cirkuláció gyengülése. Az észak- és dél-európai hőmérsékleti különbség azonban növekedne, különösen télen. Ez erősítené a légnyomáskülönbségeket, ami erősebb téli viharokhoz és nagyobb napi hőmérséklet-ingadozáshoz vezethetne.
A hőmérsékleti hatásokon túl korábbi kutatások azt mutatják, hogy a gyengébb cirkulációs rendszer Európában kevesebb csapadékot, valamint az Atlanti-óceán térségében gyorsabb tengerszint-emelkedést is eredményezne.
Egy ilyen forgatókönyv esetén a skandináv éghajlat sokkal hidegebbé válna, és még Norvégia általában enyhe nyugati partvidékén is –40 °C alatti szélsőségek jelentkezhetnének.
Kutatók vizsgálata alapján egyrészt 3-4 fokkal hidegebbek lennének Nyugat-Európa, és Kelet-Amerika érintett területei, ami intenzív teleket okozna, és hűvösebb nyarakat. Ezen túlmenően pedig várhatóan jóval szárazabb időjárás elé néznénk, a meleg és hideg találkozásából eredő felhőszakadások elmaradnának.
A legtöbb kárt a mezőgazdaság szenvedné el, akár 30%-os termeléscsökkenésre is bekövetkezhetne a hideg és a kimaradó esőzések miatt, ha tovább lassul az áramlat.
A Golf-áramlat leállása Magyarországot is érintené, jóval hidegebb teleket és melegebb nyarakat okozna, valamint csökkenne az éves átlaghőmérséklet, ami problémát okozna a mezőgazdaságban és az élelmiszer-ellátásban.
Összességében az áramlat gyengülése nem csupán egy távoli óceáni jelenség lenne, hanem Európa és a világ éghajlati rendszerének egyik legjelentősebb átalakulását indíthatná el. Bár az összeomlás időpontja továbbra is bizonytalan, a kutatások egyre világosabban jelzik, hogy az emberi tevékenység felgyorsíthatja a folyamatot, és olyan változásokat idézhet elő, amelyek évszázadokra meghatározzák a kontinensek időjárását, mezőgazdaságát és társadalmi stabilitását.
A következő évtizedek döntő jelentőségűek lehetnek: a kibocsátások csökkentése és az alkalmazkodási stratégiák kidolgozása nemcsak a felmelegedés mérsékléséről szól, hanem arról is, hogy elkerülhető legyen egy olyan fordulópont, amely után a Föld éghajlati rendszere már nem térhet vissza korábbi állapotába.
