2023 elején indult el hivatalosan az a GRI projekt, amelynek eredméyneképpen megszületett a most debütált rendszer. Vagyis több mint két és fél éve „készült a sütőben”, és ahogy közeledtünk ehhez a dátumhoz, egyre intenzívebbé vált a munka.
Miért indult el ezen az úton a GRI?
Ha összehasonlítjuk az ember által olvasható jelentéseket az XBRL formátummal, nagyon érdekes – és pozitív – különbségeket látunk. Nem arról van szó, hogy ne szeretnénk továbbra is olvasni a fenntarthatósági jelentéseket, vagy ne értékelnénk a bennük szereplő képeket és narratívát – ezek továbbra is fontosak. De ha az XBRL címkézés és az XBRL-alapú adatok előnyeit nézzük: percek vagy órák helyett másodpercek vagy ezredmásodpercek alatt dolgozhatók fel az információk.
A pontosság változékonysága helyett nagyon magas pontosságot kapunk, jobb skálázhatóságot, gépi tanulás és mesterséges intelligencia általi jobb hasznosíthatóságot, valamint elképesztő összehasonlíthatóságot a szervezetek között.
A folyamat elején járunk
A GRI Taxonómiájának elindulása tulajdonképpen az első szakasz lezárása abban a folyamatban, amelynek célja a digitális jelentéstétel támogatása a GRI által.
De mi is az a digitális jelentéstétel?
Gyakran a digitális jelentéstételt PDF formátumú jelentésként értelmezik, vagy olyan jelentésként, amelyet valamilyen szoftver támogat. Bár ezek technikailag valóban digitálisak, nem erről beszélünk, amikor digitális jelentéstételről van szó.
Amit valójában értünk alatta, az egy – a legtöbbek számára – új jelentéstételi formátum.
Amit eddig megszoktunk – azaz az ember által olvasható – jelentés színes, képekkel díszített, tördelt pdf, vagy más szöveges formátum. Ezek a jelentések embereknek készülnek, ők az érintett felek, a célcsoport, ezért különösen fontos az adatok mellett, azok értelmezését támogató narratíva is.
Ezzel szemben, amikor digitális jelentéstételről beszélünk, valójában arról van szó, hogy ezt az ember által olvasható jelentést átalakítjuk egy olyan formátumba, amelyet gépek tudnak értelmezni.
Sok sor kódot látunk – de a benne lévő információ lényegében ugyanaz, mint amit a hagyományos, ember által olvasható jelentés tartalmaz.
Tehát lényegében a jelenlegi fenntarthatósági jelentések – amelyek jellemzően PDF formátumúak – alapját képzik a digitális jelentésnek, de egy olyan formátumba kerül áthelyezésre, amelyet gépek is képesek feldolgozni.
És miért is fontos mindez?
Azért fontos, mert amint a jelentések adatai gépek számára is hozzáférhetővé válnak, lehetővé válik olyan számítógépes programok írása, amelyek sokkal hatékonyabban tudják ezeket az adatokat elérni és feldolgozni.
A digitális jelentéstétel sebessége és ereje felszabadítja a fenntarthatósági adatokat.
Számítógépes programok képesek lesznek nagyon gyorsan olvasni a jelentéseket, több jelentésből kinyerni az információkat, azokat összesíteni, és valóban értékes elemzéseket végezni rajtuk.
Ez egy hatalmas lehetőség a jelentést készítő közösség számára, hiszen hosszú időn keresztül a jelentéstevők rengeteg energiát fektettek abba, hogy elkészítsék fenntarthatósági jelentéseiket, és elérhetővé tegyék az adatokat mások számára. De ezek az adatok lényegében „be vannak zárva” a PDF formátumú jelentésekbe. És ezekből az adatokat kinyerni, majd hatékonyan felhasználni – nos, ez nem kis kihívás.
Ez az egyik legnagyobb előnye a digitális jelentéstételnek. Ez az egyik fő oka annak is, hogy a GRI elindult a digitális jelentéstétel irányába: hogy az adatok gépek, számítógépes programok számára is hozzáférhetővé váljanak – méghozzá következetes és rendkívül hatékony módon.
A digitális jelentéstételnek természetesen más előnyei is vannak.
Automaizálás
Ez hosszú távon kulcsfontosságú lehet, hogy a GRI szabványokat alkalmazó szervezetek számára egyszerűbbé tegyék a jelentéstételt.
Átjárhatóság
Továbbá a digitális jelentéstétel elősegíti a különböző szabványrendszerek közötti átjárhatóságot is.
Változás a szabványokban
Az emberi olvasásra szánt PDF jelentések esetében a GRI szabványokat már ismeritek – ezek letölthetők a weboldalról PDF formátumban. A GRI fenntarthatósági taxonómia pedig lényegében az XBRL-alapú jelentéstétel szabványaként működik a GRI esetében.
Vagyis a GRI fenntarthatósági taxonómia a GRI szabványok digitalizált változata – ugyanazokat az információkat tartalmazza, de olyan formátumban, amely alkalmas XBRL-alapú, digitális jelentéstételre.
A fenntarthatósági taxonómia tehát a digitális jelentéstétel alapja.
Elsősorban azok használják, akik már jártasak ezen a területen.
Mit is tartalmaz pontosan?
A fenntarthatósági taxonómia lényegében egy átfogó mutatókészletet tartalmaz, amely a GRI szabványokból származik. Tehát nem tartalmaz új elemeket a GRI szabványokon túl. Ugyanazokat az információkat tartalmazza, amelyeket a GRI szabványok szerint jelenteni kell – csak más formátumban, amely lehetővé teszi a digitális jelentéstételt.
A GRI szabványok szerinti jelentéstétel minden követelményét lefedi. Ez magában foglalja az univerzális szabványokat, a témaszabványokat és az ágazati szabványokat is. Vagyis a szabványok teljes tartalma digitalizálva lett, és egy átfogó mutatókészletté alakult, amely a GRI szabványok szerinti jelentéstételhez szükséges minimum adatkészletet képezi.
A taxonómia emellett meghatározza az egyes adatpontok közötti kapcsolatokat is a GRI szabványokon belül. Ha például a GRI szabványok szerint jelent egy vállalat, bizonyos jelentési elemek között függőségek alakulnak ki. Például meg kell adni a kihagyások indoklását, ha valamilyen információt nem tud jelenteni. Tehát van egy kapcsolat aközött, amit az egyik részen jelent a szervezet, és aközött, amit kihagyásként jelöl meg. Ez eddig is része volt a jelentéstételi folyamatnak – de a GRI fenntarthatósági taxonómiában ez már automatizált módon is működik. Ezeket az összefüggéseket tehát maga a taxonómia rendszere is tartalmazza.
A másik fontos dolog, amit a taxonómia tesz, hogy lényegében meghatározza a GRI 1: Alapok (2021) szabványban lefektetett jelentéstételi követelményeket – vagyis azt, hogyan kell a GRI szabványok szerint jelenteni. A taxonómia tehát automatizálja a GRI szabványokban szereplő egyes szabályokat. Ez nagy segítség lehet a jelentéstevők számára abban, hogy ellenőrizni tudják jelentéseik minőségét a GRI alapján.
A GRI weboldalán már elérhető egy külön aloldal a fenntarthatósági taxonómiának. Ezen kívül számos kiegészítő dokumentum és segédanyag is elérhető, és ezek köre folyamatosan bővülni fog.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az anyagok jelenleg elsősorban szoftverfejlesztőknek és olyan szervezeteknek szólnak, amelyek már most is XBRL-alapú szolgáltatásokat nyújtanak.
Hogyan lehet digitális jelentést készíteni?
Elsőre talán bonyolultnak tűnhet, mintha rengeteg dologra lenne szükség ahhoz, hogy digitális jelentést készítsünk. Valójában azonban sok szervezet már most is végez XBRL-alapú jelentéstételt a pénzügyi csapatain keresztül.
Használhatunk speciális szoftvert, vagy igénybe vehetjük olyan cégek szolgáltatásait, amelyek közvetlen támogatást nyújtanak XBRL-alapú jelentések készítéséhez.
Folytatás következik
Ahogy említettem, ez a GRI digitális jelentéskészítési folyamatának első szakasza volt. A második szakaszban új eszközöket is bevezetnek majd a közösség számára.
Először is bevezetnek egy webes űrlapot, amely lehetővé teszi különösen a kisebb szervezetek számára, hogy manuálisan rögzítsék a GRI jelentésük adatait, és ezek alapján XBRL-jelentést generáljanak. Ez elsősorban kisebb szervezeteknek és azoknak szól, akik „referenciaként” jelentik a GRI-t, de ez egy nagyon hasznos eszköz lesz a közösség számára.
A nagyobb szervezetek és azok számára, akik XBRL-szakértők segítségével készítik jelentéseiket, bevezetik a GRI Filing Portalt is.
Ez a portál egy olyan központi felület lesz, ahol a GRI-jelentést készítők közössége benyújthatja jelentéseit – így minden adat egy helyen lesz elérhető, és más adatfelhasználók is könnyen hozzáférhetnek a fenntarthatósági jelentéstételi ökoszisztémán belül. Ezeket a megoldásokat ígéri a GRI a közeljövőben.
A fenntarthatósági jelentéstétel jövőjének alakítása az XBRL segítségével
Vizsgáljuk meg a fenntarthatósági adatok iránti kereslet trendjeit, a jelentéstételi folyamatokra gyakorolt hatásokat, és a mesterséges intelligencia szerepét.
Az XBRL forradalmasította a pénzügyi jelentéstételt. Az információ emberi olvashatóságról gépi olvashatóságra való átállása már 20 éve zajlik a pénzügyi, prudenciális és adózási területeken. Az információ digitális formában érkezik, és a felhasználók – legyenek azok információszolgáltatók, befektetők, szabályozók vagy kutatók – géppel olvasható módon tudják azt feldolgozni. Ez ma már alapvető a pénzügyi világban.
A fenntarthatóság területére való átültetés már évek óta készül és célja, hogy az információk konzisztens módon legyenek modellezve – például az üvegházhatású gázkibocsátások jelentése egységes legyen.
Ez a folyamat mostanra előrehaladott állapotban van, és ahogy a vállalatok elkezdik külső formátumban előállítani az adatokat, azok közvetlenül felhasználhatók lesznek – nem kell őket újra begépelni.
Viszonylag egyszerű – igen, eleinte pontosan kell kezelni például a dátumokat, de ez gyorsan a működés részévé válik. És az a gondolat, hogy az utolsó lépésben géppel olvasható formátumban tesszük közzé az információt, azt jelenti, hogy azt tízezrek – vagy még többen – tudják majd hasznosítani. Ez már nem csak arról szól, hogy készítünk egy szép jelentést, és közzétesszük. Most már akár egy „szép” XBRL-jelentést is készíthetünk – olyat, amely egyszerre ember és gép számára is olvasható.
A cél az, hogy a jelentés könnyen feldolgozható legyen elemzők és a különböző érintett szereplők széles köre számára. Ezért fontos, hogy az információ elérhető és könnyen feldolgozható formátumban legyen – ebben segít az XBRL, amely megkönnyíti a feldolgozást és az összehasonlíthatóságot. Ez már az első naptól kezdve cél kell, hogy legyen.
Korábban kihívást jelentett a digitalizálás – a szoftverek drágák voltak. De az elmúlt években, a pénzügyi jelentéstétel globális elterjedésének köszönhetően, a szoftverek és szolgáltatások költsége jelentősen csökkent, így már a kisebb cégek számára is elérhetővé vált a digitális jelentéskészítés.
Most már a mesterséges intelligencia is segít ebben, így a digitális jelentés elkészítéséhez szükséges idő is csökken. Ezért már az első naptól kezdve csak előnyöket lehet tapasztalni, ha digitális formátumban dolgozunk. Ha ezt későbbre halasztjuk, azzal jelentős lehetőségeket veszítünk, és sokkal tovább tart, míg alkalmazkodunk a digitális jelentéstételhez.
Egyszerűen fogalmazva, rendelkezésre áll egy eszköz, amely lehetővé teszi, hogy az információ könnyebben elemezhető legyen – ez pedig az egyik legnagyobb kihívás, amikor fenntarthatósági szempontból próbálunk összehasonlítani vállalatokat.
Ez az eszköz megteremti az alapot és a keretet az elemzés és az összehasonlítás megkönnyítéséhez.
Ahogy mondani szokták: almát az almával, narancsot a naranccsal összehasonlítani – ez az első lépés.
Ez a kombináció segít abban, hogy a döntéshozatal közelebb kerüljön az emberek valódi igényeihez – hiszen az információt jobb módon, könnyen ellenőrizhetően és gépek számára is könnyen feldolgozhatóan nyújtjuk.
Tehát ez olyan, mintha a jövőre készítenénk elő mindent, miközben a jelen igényeit szolgáljuk ki a jelenlegi AI fejlesztésekkel.
Miért érdemes a vállalatoknak digitális jelentést készíteni a GRI szabványok alapján?
Bár az XBRL-től azt várjuk, hogy felváltja majd a mostanság már nem annyira szeretett PDF jelentéseket, de azért lássuk be, egy PDF jelentés is ezerszer hasznosíthatóbb, mintha nem jelent egy vállalat és az adatait, információit a weboldal különböző pontjairól és nyilvános felületekről kell levadászni. Ez sem a befektetőknek, sem az értékelőknek, de még a vállalat kollégáinak sem jó, hiszen ha érkezik egy ESG értékelés, kérdés vagy tender, nekik is több helyről kell összegyűjteni az aktuális adatokat, és amikor frissítésre kerül a sor, szintén hatalmas munka minden platformon változtatni.
Az egységes, digitális jelentés abban is hatalmas segítség lesz a vállalatok számára, hogy egy helyről begyűjthessék partnereik, beszállítóik környezeti vagy munkáltatói adatait. Tudom, hogy a mesterséges intelligencia sok problémát megold, de én jobban örülnék, ha nem lenne szükség értelmezésre a szabványok kapcsán.
Ahogy a szabványok egyre összetettebbé válnak, és világszerte egyre többféle szabvány létezik – beleértve természetesen a GRI-t is –, úgy gondolom, hogy az XBRL technológia valódi eszközt kínál nekünk, jelentéstevőknek és támogatóknak, hogy pontosabban és strukturáltabban tudjunk jelenteni, és minden olyan közzétételt lefedjünk, amit például a GRI elvár.
Jelenleg hosszú szabványokkal dolgozunk, rengeteg értékes tartalommal. Ez sok munkát jelent a jelentéstevőknek: értelmezni, hivatkozni, és biztosítani, hogy valóban megfelelnek minden kritériumnak. Ezért is fontosak az olyan megoldások, mint például a GRI Taxonómia, mert segítik a vállalatokat, biztosítják, hogy megfelelünk a szabványoknak – ez egyfajta ellenőrzési eszköz a jelentéstevők számára, ezzel párhuzamosan pedig segítenek azoknak is, akik az adatokat felhasználják.
Az elvárások tehát nagyok, viszont ahhoz, hogy ténylegesen előre tudjunk lépni, most a szoftverszolgáltatókon van a sor. Ugyanis a legtöbb nagyvállalat pénzügyi jelentéstételi kötelezettsége révén már elindult a digitális jelentéskészítés útján, viszont ezeknek a szoftvereknek alkalmazkodniuk kell, bővülniük a fenntarthatósági jelentéstételi követelmények vonatkozásában. Ez tenné lehetővé, hogy azonos platformon, azonos tudással és gyakorlattal tudják kezelni a két, majd az integrált jelentéstételi folyamatot a cégek munkatársai.
Persze nem szabad általánosítani, megfeledkezni az új belépőkről vagy a KKV szektorról. De ami a jó hír, hogy a digitális jelentés és az XBRL rendszerek használatával hosszas tanulási fázist tudnak átugrani ezek a szereplők. Ugyanis a szabványok gyorsabb megértését támogatja a rendszer, egy űrlap kitöltésével generálhatóvá válik majd a jelentés, azt pedig, hogy maga az XBRL hogyan működik, nem szükséges értenünk ahhoz, hogy használni tudjuk és élvezni minden előnyét. A KKV-k esetében viszont a mai árak még kihívást jelentenek, így a szoftverfejlesztők erőteljesebb részvétele, az önkéntes jelentéstételhez kapcsolódó, az árérzékenyebb szektornak is megfelelő csomagok elengedhetetlenek lesznek az ő csatlakozásukhoz.
Végül pár gondolat a mesterséges intelligencia kapcsolódásáról. Az AI szerepe megkérdőjelezhetetlen a jelentéstételi folyamatokban. Nagyon sok szoftver, adatgyűjtési platform, a legtöbb automatizált folyamat, mind mesterséges intelligenciára épít. De a másik oldalon, az adatgyűjtésben, értékelésben úgyszintén bevett gyakorlat az AI használata, tehát minden érintett számára célravezető lenne, ha globálisan bevezetésre kerülnének az XBRL megoldások a fenntarthatósági jelentéstételben is.
Záró gondolatok
A fenntarthatósági jelentéstétel új korszakába léptünk, ahol az adatok nem csupán elérhetők, hanem összehasonlíthatók, elemezhetők és valódi döntések alapjául szolgálhatnak. A lehetőség adott – most a vállalatokon, a szoftverfejlesztőkön és a szabályozókon a sor, hogy ezt a lehetőséget valósággá formálják. Aki ma lép, holnap vezető lehet – nemcsak az üzleti életben, hanem a fenntarthatóságban is.
Korábbi cikkeink a fenntarthatósági jelentés és a GRI kapcsán.
Forrás: A GRI Sustainability Taxonomy launch webinar (2025.06.23.)
Jelentéskészítés tanácsadói támogatással!
A Planet Fanatics’ Network Kft. csapata évtizedes tapasztalattal támogatja partnereit az éves fenntarthatósági jelentés elkészítésében, az adatgyűjtéstől az audit folyamaton keresztül egészen a publikációig és kommunikációs javaslatokig.
