A Carbon Disclosure Project (CDP) legújabb jelentése szerint minden egyes a klímakockázatok mérséklésére és azok közzétételére fordított 1$ akár 21$ hozamot is jelenthet 7$ átlagmegtérüléssel.
A klímaváltozással összeköthető természeti katasztrófák egyre erősebbek és gyakoribbak. Az előrejelzések szerint 2050-re elérik a 38$ billiós értéket évente. Így látható, hogy azok a vállalatok, akik lépéseket tesznek ezen kockázatok megelőzésére, előnyösebb helyzetben vannak, mint azok, akik nem. Ez egy olyan szempont, amit ma már nem tanácsos figyelmen kívül hagyni mondjuk egy beruházás esetében.
A CDP jelentése 25 ezer vállalat által szolgáltatott jelentés alapján készült. Az eredmények alapján minden 1$, amit egy cég a fizikai klímakockázatok kezelésére fordít, akár 21$ megtérülést is hozhat. De az átlagos hozam is 7$. Ugyancsak megállapították, hogy átlagosan vállalatonként 33,1 millió $ értékű lehetőségek állnak egy-egy vállalat előtt, miközben azok költsége 4,6 millió $.
A legnagyobb nyereségszorzó viszont a gyors cselekvésből fakad. A vállalatok 64%-a fedezett fel környezeti lehetőségeket, és 12%-uk 2024-ben 4,4 billió $ értékű lehetőségeket ragadhatott meg. Az egyéb még fel nem fedett lehetőségekben az elemzők szerint még 13,2 billió $ értékösszeg rejlik.

Mindebből láthatjuk, hogy a klímakockázat-elemzés és felkészülés, majd akár a CDP rendszerében vagy önállóan történő jelentés, már nem „csak” egy átláthatóságot javító tényező, hanem pénzügyi szempontból is jelentős.
A legfőbb érintettek
A szélsőséges időjárási viszonyok miatt az Európai Unió mezőgazdasági szektora például évente már most is €28 milliárdot veszít évente.
Korábban mi is írtunk az afrikai kakaótermesztők helyzetéről. A világ kakaótermésének döntő hányada Ghánában és Elefántcsontparton terem. A két ország gazdái azonban politikai-szabályozási okokból és a klímaváltozás miatt egyaránt egyre gyengébb terméshozamokkal küzdenek a puszta megélhetésükért.
Tajvanon az aszály a félvezetők termelését és ezáltal az elektronikai ipart hátráltatja. A szigetországban tartálykocsikkal szállítanak vizet a termelőüzemekhez. A gépjárművek azonban fosszilis üzemanyaggal működnek, így kibocsátásuk csak tovább épít egy öngerjesztő spirált.
Az Egyesült Államok biztosítási iparága pedig káoszban van. 2017 óta a díjak megduplázódtak, mivel a cégek próbálkoznak fedezetet teremteni az egyre gyakoribb természeti katasztrófák miatti kifizetésekre. Ezután pedig két út áll előttük. Tovább emelik az áraikat vagy kivonják a klímakockázatukat a biztosított tényezők közül. Ezek egyike sem éppen kedvez a fogyasztóknak, de magukat a biztosítókat is megroppanthatja (a témában mi is írtunk).
A Grupo Boticáro esete
A cég Latin-Amerika legnagyobb kozmetikumvállalata. Az ekkora vállalatok környezeti hatásának 75%-a nem is közvetlen tőlük, hanem az ellátási láncukból ered. Ennek jegyében a Grupo Boticáro a CDP-vel együttműködve beszállítóikat tudatosan válogatják különböző kritériumok szerint (piaci érték, célok egyezése).
Egy külön csapat foglalkozik a beszállítók oktatásával, fejlesztésével és minden partnerükkel azok személyreszabott igényei szerint tartanak kapcsolatot. Például a kevésbé „érett” beszállítókkal szorosabban működnek együtt.
Végül pedig jutalmazzák a beszállítóik fenntarthatóság terén elért eredményeit. Így az elismerés miatt aktívan keresik azok is a piaci lehetőségeket.
További pénzügyi-gazdasági cikkeinket itt olvashatod el!