Ember

Amerikai Álom vagy Hanyatló Nyugat?

Szerző Zöld Mihály

New Yorkban új emberré válhatsz!

Így szól az egyik amerikai alapítóatya, Alexander Hamilton életét feldolgozó musical egyik sora. A település egy olyan hely ígéretével kecsegtet, ahol a feltörekvők, a vállalkozó szelleműek és a kreatív egyének kibontakozhatnak. És valóban, New York mára a világ egyik gazdasági, kulturális és művészeti központja. De Hamilton érkezése után 253 évvel mik is ma a kilátások az Egyesült Államok legnépesebb városában?

Egy idei kutatás szerint a lakosok mindössze 34%-a elégedett az életminőségével, ami egy elég nagy esés a 2017-es 51%-hoz képest. A közműveket és -szolgáltatásokat 27%-uk értékelte pozitívan a korábbi 44%-hoz képest. De mégis mi áll a romló életminőség hátterében?

Lakhatási válság

New York 1960 óta hivatalosan is lakhatási vészhelyzetben van, azaz az ingatlanok megüresedési aránya 5% alatt van. Az albérletek esetében ez a ráta 1,4%, ami alacsonyabb, mint a vészhelyzet kihirdetése óta valaha. Az esetlegesen kiadó/eladó ingatlanokért kígyózó sorokban állnak az emberek. A tavalyi évben 60 ezren pályáztak lakhatási támogatásra, de az azt elnyerők fele akkor sem talált ingatlant, amit meg tudna fizetni. Sok esetben a család, barátok és egyéb közösségek túlzsúfoltan élnek, hogy legalább tető legyen a fejük felett.

A lakhatási válság bizonyos értelemben New York sikerének árnyoldala. Az elmúlt évtizedek gazdasági növekedése, fejlesztései és csökkenő bűnözési rátája miatt sokan költöztek be. Az építőipar azonban nem tartott lépést. 2010 és 2023 között a város háromszor annyi munkahelyet teremtett, mint lakást. A kettő közötti különbség egy kegyetlen, nagyszabású székfoglaló játékot eredményez.

A vagyonosabb betelepülők, akik az új munkalehetőségek miatt érkeznek, kiszorítják az alacsonyabb jövedelmű, már ott élő lakosokat. Tehát, mivel New York sikeresen teremt jólfizető munkahelyet és magas közbiztonságot, közvetett módon az ingatlanárakat is felhajtja, így végsősoron saját sikerét csorbítja.

A városban élők átlagfizetése évente 78.624 $ és akik évente 70 ezer dollár alatt keresnek, átlagosan a jövedelmük felét költik csak lakhatásra. A becslések szerint az elkövetkező 10 évben nagyjából félmillió ingatlan fog hiányozni a piacról ahhoz, hogy az árak stabilak maradjanak, valamint a városnak és gazdaságának legyen tere bővülni és változni. Ezzel szemben évente körülbelül 25 ezer lakás épül, azaz feleannyi, mint amennyi szükséges lenne egy egészséges ingatlanpiac kialakításához.

A probléma enyhítésére a város önkormányzata évente 25 ezer dollárt költ lakhatási támogatásra és 177 ezer ingatlant birtokol és ad bérbe alacsonyjövedelmű családoknak. Ez lényegesen nagyobb erőfeszítés, mint amit bármely város tesz. Egyes települések meg is szüntették a szociális lakás-programjukat, holott ez országos szintű kihívás. De sajnos ezen erőfeszítések sem segítenek egy ekkora léptékű ingatlanpiaci túlkeresleten.

Megélhetési válság

A lakhatási vészhelyzetet tovább súlyosbítja, hogy a mindennapi megélhetés költségei is az egekbe szöktek. A Columbiai Egyetem tanulmánya szerint a lakosok negyedének nincs elég jövedelme minden alapvető cikkre (az előbb taglalt lakhatással együtt). Ezen felül szükség esetén azt sem engedhetik meg maguknak, hogy orvoshoz menjenek.

A kutatás kimutatja, hogy New York szegénységi rátája az országos átlag duplája volt 2023-ban és azóta még 7%-kal emelkedett. Az ebben a kiadványban megállapított szegénységi küszöb egy kétgyermekes pár esetében bérelt lakással 47.190 $ évente (ez a viszonyítás kedvéért jelenlegi árfolyamon 1,33 millió Forint havonta). A lakosság 58%-a él ezen küszöb duplája (94 ezer dollár pároknak és 44 ezer dollár egyedülállóknak). A szegény rétegek között pedig felülreprezentáltak a fekete, latin és ázsiai etnikumú lakosok.

Energetikai válság

A hab a tortán pedig az energiaárak. New Yorkban az elektromos áram költsége a legmagasabbak között van, és a lakók rendszeresen szembesülnek infláció feletti áremelésekkel a szolgáltató oldaláról.

A Con Edison, a város monopolhelyzethez igencsak közelálló energiaszolgáltató cége 2025 első félévében nagyjából 88 ezer háztartásban kapcsolta le az áramellátást. Az év elején a város lakosságának 16%-ának volt közműtartozása a cég felé 948 millió dollát összértékben. A tartozások behajtása miatt folyamodott a Con Edison ehhez a drasztikus lépéshez. És valóban, a módszer hatékony, de legalább annyira embertelen is. Az adósok aránya 12,5%-ra, 840 millióra dollárra csökkent, de egy ilyen lépés a családok számára nagy traumát jelent.

Ezek a számok azt mutatják, hogy év végére akár 150 ezer háztartással eshet meg ugyanez. Az alacsonyjövedelmű réteg élete pedig egy újabb nehézséggel bővül. Az elmúlt öt évben a lakosság több, mint 40%-ánál kötötték ki az elektromos áramot ugyanígy. Legtöbb helyen ugyan 24 órán belül visszaáll a szolgáltatás a hátralék és a visszakötési díj kifizetése után, etikailag azonban így is kétes a módszer.

A cég szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a kikötés az utolsó eshetőség, amikor már mást nem tehetnek, és jelenleg lakossági ügyfeleik kétharmada rendelkezik valamiféle fizetési tervvel tartozását illetően. Eközben a Con Edison 11%-os áremelést készül keresztülvinni és jelenleg kormányzati jóváhagyásra vár.

Sajnos New Yorkhoz hasonlóan Budapest is lakhatási válsággal küzd. A 2024-es lakhatási jelentésünket itt találod.

A szerzőről

Zöld Mihály

„Mindig is hittem az olyan célokban, amik túlmutatnak az egyéni érdekeken.”

Leave a Comment