Az SDG4, azaz a negyedik fenntartható fejlődési cél „az inkluzív és méltányos, minőségi oktatás biztosítására, valamint az egész életen át tartó tanulási lehetőségek előmozdítására mindenki számára” tűzött ki mérföldöveket. Ez a cél hangsúlyozza az oktatás átalakító erejét a fenntartható és emberhez méltó világ felépítésében.
Hol tartunk?
Mint az előbb is említettük, az oktatás elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez. 2015 óta javultak ugyan a beiskolázási és teljesítési arányok, a lányok pedig átlagosan túlteljesítik a fiúkat, a legtöbb régióban lassul a növekedés. 2023-ban 272 millió gyerek és fiatal maradt iskolázottság nélkül.
Uruguay-i kislány laptoppal
Az írástudás valamivel javult ugyan, de még így is százmilliók élnek analfabétaként és ebben a csoportban a nők létszáma aránytalanul magas. A nemi, vagyonbeli és földrajzi különbségek miatt még mindig mély különbségek vannak jelen.
A cél elérése érdekében a kormányzatoknak erősíteniük kell a gyerekek oktatását és az ahhoz való ingyenes hozzáférés jogi biztosítékait. Ezen felül át kell hidalni a digitális szakadékot, és élethosszig tartó tanulási lehetőségeket kell nyújtani a felnőtteknek és a hátrányos helyzetűeknek.
A legtöbb ország nincs sínen a cél elérése felé
2015 óta 109 millió gyermek lépte át először az iskola kapuját. Ezen felül a belépők egyre javuló aránnyal teljesítik sikeresen tanulmányaikat. Az általános iskolát elvégzők aránya 2024-ben világszinten 88% volt a 2015-ös 85%-hoz képest. Ebben a mutatóban a lányok teljesítménye átlagosan 2-3%ponttal felülmúlja a fiúkét.
Ennek az aránynak a javulási folyamata azonban lassul és az iskolázatlan gyermekek száma is 3%-os növekedést mutatott 2015 óta, elérve a 272 millió főt. Az iskoláskorú gyermekek 36%-a nem tanul az alacsonyjövedelmű országokban, míg a magasjövedelműekben ez az arány mindössze 3%.
Az általános- (balra) és középiskolát (jobbra) elvégzők aránya 2015-ben és 2024-ben
Digitális szakadék
A mai világban a jólléthez és jóléthez elengedhetetlenek a számítástechnika használatára vonatkozó készségek. 40 ország adatai alapján a leggyakoribb ilyen készség a kommunikáció és együttműködés. Az emberek 83%-a rendelkezik legalább alapszinten ezzel a képességgel. Ezt követi az adat- és információs kompetencia 76%-kal, a problémamegoldás 70%-kal és a tartalomkészítés 60%-kal. Ezzel szemben a népesség 90%-a használ internetet, tehát megállapítható, hogy sokan ugyan hozzáférnek az internethez, de nem képesek azt biztonságosan használni.
Korcsoportok és földrajzi helyzet szerinti eltérések
84 ország adatai azt mutatják, hogy 2015 és 2024 között a 24-59 hónapos gyermekek kétharmada nemtől függetlenül jó úton halad a fejlődése terén. Azonban ezt a globális arányt lebontva láthatjuk, hogy amíg Közép- és Délkelet-Ázsiában 83%, addig Afrika Szaharától délre eső országaiban 54%.
2024-ben a 15-64 éves korosztály minden hatodik tagjára volt igaz az az állítás, hogy a közelmúltban részt vett valamiféle képzési programban. A döntő többségük azonban a fiatalok soraiból került ki. Világszerte a 15-24 évesek fele tanul valahol, ez azonban a 25-54 évesek esetében 3%, az 55-64 évesek esetében pedig csak 1%.
Írástudás
Az elmúlt két évtizedben az írástudás mértéke nőtt ugyan, de 2024-ben még így is 754 millióra rúgott analfabéták száma világszerte, akik 64%-a nő. A fiatalság körében Közép- és Délkelet-Ázsia mutatta a legnagyobb eredményt 87%-ról 94%-ra növelve az írástudók arányát. Ez a szubszaharai Afrikában 75%-ról 79%-ra nőtt. A felnőttek esetében Közép- és Délkelet-Ázsiában 70%-ról 77%-ra nőtt, míg szubszaharai Afrika 69% környékén stagnál.
Az írástudó fiatalok aránya 2005-2014 és 2015-2024
Magyarország helyzete
Magyarország a minőségi oktatás terén kitűzött célok jelentős akadályokba ütköztek. Az analfabétizmus felszámolására kitűzött célt elérte ugyan, de nem áll rendelkezésre róla semmi adat.
A gyermekek 97,83%-a belép az oktatási rendszerbe és a másodfokú képzéseket is 95,78% végzi el (bár ez a szám jelenleg stagnál). A felsőfokú képzésekben csak közel 30% vesz részt és ez az arány csökken.
Az általános iskolákba beiratkozók aránya
A PISA-kompetenciamérések eredménye rendre elmarad a kitűzött céltól, és a matematikában rosszul teljesítők aránya is növekszik. Ezen utóbbi tantárgy esetében is csak 25%-ban magyarázzák a teljesítménybeli különbségeket az eltérő társadalmi-gazdasági körülmények és ez az érték szintén romlik.
A matematikából rosszul teljesítők aránya
Európa helyzete
Kiterjesztve a vizsgálatot Magyarországról az egész európai kontinensre sem fogad bennünket biztatóbb látvány. A világelső Finnország is csak némileg van jobb helyzetben, mint Magyarország. Ahol jobban teljesítenek, az az általános iskola előtti képzési szintre, a másodfokú képzésekbe belépők aránya, valamint a PISA-értékelések, bár ez utóbbi jelenleg nehézségekbe ütközik.
Magyarországhoz hasnlatosan a matematikában alulteljesítők aránya sem éri el a kitűzött célt és a társadalmi-gazdasági különbségek is csak kissé magyarázzák a teljesítménybeli eltéréseket.
Balra Finnország, jobbra Magyarország mutatói
Rápillantva egész Európa térképét a negyedik fenntartható fejlődési cél tekintetében, azt láthatjuk, hogy a törpeállamokon kívül, mint Monaco vagy Lichtenstein, mindössze Horvátország és Moldova teljesítette a célt.
Európa teljesítménye az SDG 4 terén
Jobban megnézve azonban az látszik, hogy ezek az országok nagyon kevés és alapvető mutatót követnek, ami azért némiképp eltorzítja az összképet. Horvátország például csak az írástudók arányát, az általános előtti, áltatlános és másodfokú oktatásban résztvevők arányát vizsgálja.
Horvátország adatlapja az SDG 4 terén
Összességében tehát azt látjuk, hogy a minőségi oktatás elérése terén még a fejlett országokban is bőségesen akad még tennivaló. A fejlődő országok esetében pedg a helyzet sajnos csak rosszabb. A jelenlegi tendenciával számolva úgy tűnik, hogy legkorábban 2040 körülre érhetjük csak el az SDG 4 kitűzött célját az eredeti 2030-hoz képest.
Az SDG-k helyzete sorozat eddig megjelent cikkei:
