Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai közül a 11. a városok és közösségek érdekeit karolja fel. Fő törekvése, hogy 2030-ra fenntartható, befogadó, biztonságos, ellenállóképes és zöld városokat és településeket hozzunk létre. Ennek fontos része a megfizethető és biztonságos lakhatáshoz, az alapvető szolgáltatásokhoz és a fenntartható közlekedési rendszerekhez való hozzáférés biztosítása. Kiemelt hangsúlyt kap a zöld területek és a közösségi terek elérhetősége, valamint a városok káros környezeti hatásainak csökkentése.
Az alcélok
11.1 2030-ig mindenkinek biztosítjuk a megfelelő, biztonságos és megfizethető lakhatást, és az alapvető szolgáltatásokat, és átépítjük a nyomortelepeket.
11.2 2030-ig mindenkinek hozzáférést biztosítunk biztonságos, megfizethető, elérhető és fenntartható közlekedési rendszerhez és javítjuk a közlekedésbiztonságot, különösen a tömegközlekedés bővítésével, kiemelt figyelemmel a kiszolgáltatott helyzetben lévők, nők, gyermekek, fogyatékkal élők, valamint idősek szükségleteire.
11.3 2030-ig minden országban előmozdítjuk a befogadó és fenntartható urbanizációt és növeljük az állampolgári részvétellel történő, összehangolt és fenntartható várostervezési és település-igazgatási szakismeretekkel bírók számát.
11.4 Fokozzuk erőfeszítéseinket a világ kulturális és természeti örökségének megóvására és megvédésére.
11.5 2030-ig jelentősen csökkentjük a természeti csapások, ezen belül a vízzel kapcsolatos katasztrófahelyzetek érintettjeinek, halálos áldozatainak számát, illetve az okozott gazdasági károk globális GDP-hez viszonyított arányát, intézkedéseinket a szegényekre és kiszolgáltatott helyzetben lévőkre összpontosítva.
11.6 2030-ig csökkentjük a városok egy főre jutó, kedvezőtlen környezeti hatásait, különös figyelemmel a levegőminőségre, valamint a lakossági és más eredetű hulladék kezelésére.
11.7 2030-ra biztosítjuk, hogy mindenkinek, különösen a nőknek, gyermekeknek, időseknek, és fogyatékkal élőknek rendelkezésére álljanak biztonságos, befogadó, elérhető zöld- és közterületek.
11.a Támogatjuk a kedvező gazdasági, társadalmi és környezeti kapcsolatokat a városi, városkörnyéki és vidéki területek között a nemzeti és regionális fejlesztési tervezés erősítése révén.
11.b 2020-ra jelentősen növeljük azon városok és más települések számát, amelyek összehangolt politikai irányelveket és terveket fogadnak el és alkalmaznak a befogadás, az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a természeti csapásokkal szembeni tűrő- és megújuló-képesség érdekében; továbbá a kormányzati munka minden szintjén átfogó katasztrófa-kockázatkezelést fejlesztünk ki és vezetünk be, a Katasztrófa-kockázatok csökkentésére irányuló 2015-30 közti Sendai Keretmegállapodásnak megfelelően.
11.c Támogatjuk a legkevésbé fejlett államokat fenntartható és ellenálló, helyi anyagokat felhasználó épületek létrehozásában, ideértve az anyagi és műszaki segítség nyújtását.
Az SDG 11 kihívásai
A gyors urbanizáció és az, hogy mára a világ lakosságának több mint fele városokban él, oda vezetett, hogy a lakhatás megfizethetősége válságos szintre emelkedett. Világszerte akár 3 milliárd ember küzd azzal, hogy megfizethető lakhatáshoz jusson, és 1,12 milliárd ember nyomornegyedekben vagy engedély nélküli településeken él alapvető szolgáltatások nélkül.
A globális népesség fele jelenleg városokban él, ráadásul ez az arány 2050-re 70%-ra emelkedhet. Az éghajlati veszélyek fokozzák a városok sebezhetőségét. A városok kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, a hőmérséklet-emelkedés és az árvizek veszélye így is milliárdokat fenyeget. Elég csak az elmúlt években a dél-spanyolországi rendszeres árvizekre gondolni. Az árvizek kockázata is növekszik: 2025-ben 1 milliárd ember él súlyos folyami árvizeknek kitett területeken, felük városokban.
Árvíz sújtotta területek 2024-ben, Dél-Spanyolországban
A városoknak erősíteniük kell a földhozzáférést, javítani a közlekedést és bővíteni a finanszírozást, miközben prioritásként kezelik a zöldterületek helyreállítását és a klímatudatos tervezést a kevésbé ellátott területeken. A zöldterületek bővítése nagyban hozzájárul a városok élhetőbbé tételéhez, nem csak az emberek, hanem a környezet többi lakója számára is.
A lakhatási válság megoldása érdekében szükséges az informális és közszférabeli lakóingatlanok felújítása, miközben lehetővé kell tenni a magánpiac számára, hogy jobban szolgálja az alacsony jövedelmű csoportokat, akik leginkább ki vannak téve a klímaválság és a környezeti kihívások kockázatainak.
A katasztrófák továbbra is károsítják a kritikus infrastruktúrát és megszakítják az alapvető szolgáltatásokat, annak ellenére, hogy nőnek az ellenálló képességet célzó befektetések. A katasztrófa- és klímaálló infrastruktúra építése továbbra is stratégiai prioritás, folyamatos finanszírozást és politikai elkötelezettséget igényelve.
2023-as török-szír földrengés
Közlekedési infrastruktúra
A tömegközlekedés lefedettsége és a városi lakosság aránya, akik kényelmesen hozzáférnek, 2022 (%)
A fejlett országokban az emberek általában több közlekedési lehetőség közül választhatnak, míg a fejlődő országokban, ahol becslések szerint még körülbelül 1 milliárd ember nem fér hozzá minden időjárási körülmények között használható úthálózathoz, az emberek és áruk mobilitás iránti kereslete évente exponenciálisan nő. A 2022-es adatok szerint a globális városi lakosság csupán 51,6%-ának van kényelmes hozzáférése a tömegközlekedéshez. Az országoknak és városoknak előtt hosszú út áll a biztonságos, megfizethető, hozzáférhető és fenntartható közlekedési rendszerek kialakítása terén.
Légszennyezés
A városok, kisvárosok és vidéki területek lakosságsúlyozott finomrészecske ‑ (PM2,5) koncentrációi, 2019 (mikrogramm/köbméter)
Világszerte javul a levegő minősége, elsősorban a magas jövedelmű országok előrehaladásának köszönhetően. Ugyanakkor a kis szigetországokban fejlődő államok a levegőminőség stagnálását vagy romlását tapasztalják. Bár a városok hagyományosan a levegőszennyezés csökkentésére irányuló politikák fókuszában álltak, a kisvárosok és vidéki területek levegőminőségét is figyelembe kell venni. 2019-ben Kelet- és Délkelet-Ázsia kisvárosaiban a levegőminőség rosszabb volt, mint a nagyvárosokban. A levegőszennyezés kezelése perspektívaváltást igényel, elismerve, hogy ez nem kizárólag városi probléma.
Magyarország és az EU helyzete
Magyarországon a bérleti díjjal túlterhelt lakosság a legnagyobb probléma, ami évről évre egyre romlik. A levegőben található PM2.5 részecskék (2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por) éves átlagos koncentrációja csökken, de még nem értük el a kitűzött értéket.
Négy célt viszont sikerült elérni: A nyomornegyedekben élő városi népesség aránya (0%), a vezetékes, biztonságos ivóvízhez való hozzáféréssel rendelkező lakosság aránya (100%), a városi népesség azon aránya, amely 15 perces sétatávolságon belül hozzáfér a főbb szolgáltatásokhoz és létesítményekhez (96,13%), a városi lakosság, amely kényelmes hozzáféréssel rendelkezik a tömegközlekedéshez (95,68%).
Az Unióban négy kategóriában történt mérsékelt távolodás az SDG céloktól:
- Közúti közlekedési halálozások növekedése
- Kollektív belföldi személyszállítás csökkenése
- Talajfedettségi index (a talaj beépítettségének/fedettségének mutatója) növekedése
- Települési hulladék újrahasznosításának csökkenése
Nem változott a zajterhelésnek kitett lakosság aránya. Mérsékelten javult a lakosság hozzáférése a szennyvíztisztításhoz.
A következő három kategóriában jelentős fejlődés történt:
- Lakhatási hátrány csökkenése
- A PM2,5 finomrészecskéknek való kitettség miatt bekövetkező korai elhalálozások számának csökkenése
- A bejelentett bűnesetek számának csökkenése
Még hosszú út áll előttünk a 11. Fenntartható Fejlődési Cél eléréséhez, főleg ha nem csak a fejlett országok lakói, hanem minden ember számára biztosítani akarjuk a kitűzött feltételeket.
Az SDG-k helyzete sorozat eddig megjelent cikkei:
- SDG 1: A szegénység felszámolása
- SDG 2: Az éhezés megszüntetése
- SDG 3: Egészség és jóllét
- SDG 4: Minőségi oktatás
- SDG 5: Nemek közötti egyenlőség
- SDG 6: Tiszta víz és alapvető köztisztaság
- SDG 7: Megfizethető és tiszta energia
- SDG 8: Tisztességes munka és gazdasági növekedés
- SDG 9: Ipar, Innováció és Infrastruktúra
- SDG 10: Egyenlőtlenségek csökkentése
