A 2020-as évek elején még úgy tűnt, hogy a divatipar fordulóponthoz érkezett: a luxuskonglomerátumok, divatmárkák és még az államok is betiltották a szőrmét és az egzotikus bőröket, ami kérdéseket vetett fel a bőr, mint alapanyag hosszú távú jövőjével kapcsolatban. Sok vezető elköteleződött az ENSZ Divatipari Klíma-Chartája mellett, amely 2050-re nettó zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátást tűz ki.
Új alapanyag alternatívák tűntek fel, mint például a laboratóriumi micélium, az élelmiszer-hulladékbolt készült bőrök, és az újrahasznosított textilek. Az alapanyagokról még mi is szóltunk a Fenntarthatóság és innováció a divatiparban című sorozatunkban.
A kezdeti lelkesedés óta azonban sok minden megváltozott. A MycoWorks bezárta egyetlen üzemét. A vezérigazgató, Matt Scullin szerint: „a micélium nem helyettesíti közvetlenül a marha- vagy borjúbőröket a gyártásban, és bizonyítottan hiányosságai vannak mint bőralternatíva”. Több anyaginnovációs startup is hasonlóan járt annak ellenére, hogy kezdetben milliós befektetésekhez jutottak hozzá és együttműködtek luxusmárkákkal.
„A legtöbb fenntartható anyaggal foglalkozó cég kihívásokkal küzd. Úgy gondolom, a divatipar túlélő üzemmódba kapcsolt, amelyet a költségek csökkentése és a versenyképesség maximalizálása irányít. Úgy tűnik, a fenntarthatóság jelenleg nem prioritás. – mondta Adrián López Velarde, a kaktuszalapú Desserto bőr társalapítója.
A közelmúlt gazdasági nehézségei csökkentették a márkák innovációra fordítható forrásait, és megnehezítették az új anyagok beépítését az ellátási láncokba. Mivel a bőriparra vonatkozó konkrét szabályozások esélye csökkent, a márkák kevésbé érzik a sürgetést, hogy rövid távon életképes alternatívákat vezessenek be. Egyes új anyaggal foglalkozó szakemberek szerint azonban a divatipar a hibás, mert mert nem igyekeznek átvenni új módszereket, valamint a fogyasztók, akik vásárlásukkal nem a fenntartható alternatívákat támogatják.
A helyzet azonban összetettebb. Számos új anyagról hamar kiderült, hogy hiányosságai vannak, és a tervezők, valamint a márkák szerint nem érik el a hagyományos alapanyagok kinézetét és tapintását. Például a Bolt Threads selyemalternatívája a páratartalomtól összement, a Mylo nevű cég bőralternatívája nagyon törékeny volt, a Mirum bőr megrepedt, így a táskák eladhatatlanná váltak, a Piñatex színei pedig könnyen kifakultak. Az alternatívák ráadásul jelentősen drágábbak voltak a szűz anyagoknál. A fejlesztési fázisban az anyagok minősége azonban nagyon változó, ezért még nem alkalmasak végtermékek készítéséhez.
A fő probléma, hogy a divatipar egyes ilyen alternatív anyagokat túl hamar népszerűsítette, mielőtt kiderülthetett volna, hogy hosszú távon életképesek-e. A cégeknek rá kell jönniük, hogy az ilyen anyagok integrálása hosszú folyamat, ami hosszú távú elköteleződést igényel, azonban ezt finanszírozni kihívást jelent.
A jövőt illetően sokan a költséghatékonyságra, az ellátási lánc egyszerűbb integrációjára és a nagyobb méretekben rejlő lehetőségekre támaszkodnak. Figyelmüket főként poliészter anyagokra összpontosítják, és a tömegpiaci márkákkal való együttműködést részesítik előnyben a luxusmárkákkal szemben.
A fast fashion piacának növekedése 2021-től
Jelentős hatással vannak a már életbe lépett és a tervezett szabályozások, például a Fenntartható Termékek Ökotervezési Szabályozása, amely a nagyvállalatokat kötelezi a textilhulladék gyűjtésének, válogatásának és újrahasznosításának költségeire, valamint a Körforgásos Gazdaság Törvénye, amelyek egyaránt a textil–textil újrahasznosítás irányát támogatják. Amikor a szabályozás elindul, az pénzügyi és piaci mozgásokat generál, amelyek további változásokat hoznak magukkal.
A H&M és a Nike vállalták, hogy beépítik a Syre újrahasznosított poliészter chipjeit alapkollekcióikba. A Syre több nagy kapacitású üzemet tervez világszerte, az első Vietnámban nyílna 2027-ben. Az H&M vezérigazgatója arra kérte az európai döntéshozókat, hogy biztosítsanak tisztességes versenyfeltételeket a divatkiskereskedők számára olyan területeken, mint az adózás, a vegyi anyagokra vonatkozó szabályozás, a beszerzési gyakorlatok és a munkavállalói jogok, hogy a vállalatok eredményesen versenyezhessenek a Sheinhez és a Temuhoz hasonló kínai versenytársakkal. A H&M a second-hand piacra is erőteljesen belép. Néhány üzletében válogatott second-hand részlegek vannak, amelyek a fiatalabb vásárlókat vonzzák.
A Mastercard Economics Institute adatai szerint tavaly a növekvő „körforgásos” értékesítés a luxuspiac 27%-át, a tömegpiac 4%-át tette ki. A luxus-márkák viszonteladására specializálódott Vinted idén tavasszal Franciaország legnagyobb forgalmú kereskedője lett. Azonban a legnépszerűbb használtruha-oldalak is csak csekély töredékét teszik ki a vállalatok teljes forgalmának.
A Z és az Y generáció tűnnek a körforgásos eladások legnagyobb támogatóinak, valamint a fast fashion legnagyobb ellenzőinek. A Z generáció szeretné a fenntartható divatot, de nem mond le a fast fashionről. Egy SHU tanulmány feltárt egy ellentmondást a Z generáció divatfogyasztói körében: a megkérdezettek 94%-a támogatta a fenntartható ruházatot, ugyanakkor 17%-uk hetente, 62%-uk havonta vásárolt fast fashion üzletekben.
A környezetvédők az egész iparágat túltermeléssel vádolják. A Fashion Revolution szerint a legnagyobb márkák csupán 11%-a teszi közzé, mennyi terméket gyárt. Ha a vállalatok nem köteleződnek el amellett, hogy növelik a használtruha-üzletágukat, és közben csökkentik az új termékeik gyártását, nem lesz érezhető csökkenés az energiafelhasználásban, az anyagkitermelésben és a fogyasztás utáni hulladékban.
