EU Omnibus I. csomag megszavazva!

Egyszerűsített fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási szabályok a vállalkozások számára

• Fenntarthatósági jelentéstételre (CSRD) azok a vállalatok lesznek kötelezettek, amelyek több mint 1 000 munkavállalót foglalkoztatnak, és nettó éves árbevételük meghaladja a 450 millió eurót (mai árfolyamon 173 milliárd forint).
• Az 1 000 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kisebb vállalkozásokat megvédi a szabályozás attól, hogy rájuk háruljon a jelentéstételi felelősség
• Átvilágítási kötelezettség (CSDDD) kizárólag az 5 000 főnél több munkavállalót foglalkoztató, 1,5 milliárd eurót meghaladó nettó éves árbevételű nagyvállalatokra vonatkozik

Az átvilágítási szabályok 2029 júliusától lépnek hatályba

Kedden (2025.12.16.) az Európai Parlament jóváhagyta az európai parlamenti képviselők és az uniós kormányok között létrejött ideiglenes megállapodást a vállalatokra vonatkozó, módosított fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási szabályokról.

A megújított szabályok kevesebb vállalatra vonatkoznak, és több kötelezettséget csökkentenek, melynek célja erősíteni az Európai Unió versenyképességét.

Egyszerűbb fenntarthatósági jelentéstétel

Kizárólag azok az uniós vállalatok kötelesek fenntarthatósági jelentést készíteni, amelyek átlagosan több mint 1 000 munkavállalót foglalkoztatnak, és nettó éves árbevételük meghaladja a 450 millió eurót. A szabályok vonatkoznak továbbá azokra a nem uniós vállalatokra is, amelyek nettó árbevétele az EU-ban meghaladja a 450 millió eurót, valamint az ezekhez tartozó leányvállalatokra és fióktelepekre, amennyiben uniós árbevételük meghaladja a 200 millió eurót.

A jelentéstételi követelmények jelentősen egyszerűsödnek, az ágazatspecifikus jelentéstétel pedig önkéntessé válik. A társjogalkotók biztosították, hogy a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalatok ne háríthassák át ezt a felelősséget kisebb üzleti partnereikre. Az 1 000 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknak nem kell a nagyobb partnereik számára az önkéntes jelentéstételi standardokban meghatározottakon túlmutató információkat szolgáltatniuk.

A megfelelés elősegítése érdekében az Európai Bizottság digitális portált hoz létre, amely hozzáférést biztosít a sablonokhoz, valamint az uniós és nemzeti jelentéstételi követelményekre vonatkozó útmutatókhoz.

Átvilágítási kötelezettségek az 5000 fő feletti cégóriások számára

Kevesebb vállalatnak kell átvilágítást végeznie a társadalomra és a környezetre gyakorolt negatív hatásaik csökkentése érdekében. A módosított szabályok értelmében ez kizárólag azokra a uniós nagyvállalatokra vonatkozik, amelyek több mint 5 000 munkavállalót foglalkoztatnak, és nettó éves árbevételük meghaladja az 1,5 milliárd eurót, valamint az azonos uniós árbevételi küszöböt elérő nem uniós vállalatokra.

E vállalatoknak kockázatfeltáró vizsgálatokat kell végezniük tevékenységi láncukon belül a kockázatok azonosítása érdekében, és csak akkor kérhetnek információt 5 000 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató üzleti partnereiktől, ha a részletes értékeléshez szükséges információ más módon nem szerezhető be.

A fenntartható gazdaságra való átállással összeegyeztethető üzleti modell biztosítását célzó átállási tervek készítése többé nem kötelező. Azonban a vállalatok nemzeti szinten felelősségre vonhatók a szabályok helytelen alkalmazásáért, és globális nettó árbevételük legfeljebb 3%-áig terjedő bírsággal sújthatók.

Az átvilágítási (kellő gondossáról szóló) irányelv valamennyi érintett vállalkozás esetében kizárólag 2029. július 26-tól alkalmazandó.

A Jogi Bizottság jelentéstevője, Jörgen Warborn (EPP, Svédország) így nyilatkozott:
„A Parlament meghallgatta az európai munkahelyteremtők által megfogalmazott aggályokat. A széles többség támogatásával a mai szavazás történelmi költségcsökkentést eredményez, miközben Európa fenntarthatósági céljai továbbra is teljesülnek. Ez fontos első lépés az uniós szabályok egyszerűsítésére irányuló folyamatos erőfeszítésekben.”

Következő lépések

A javaslatot 428 igen, 218 nem szavazattal és 17 tartózkodás mellett fogadták el. A végleges szöveget a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia. Az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Háttér

A frissített fenntarthatósági szabályok az Európai Bizottság Omnibus I egyszerűsítési csomagjának részét képezik. A csomagot 2025 februárjában mutatták be azzal a céllal, hogy csökkentsék az adminisztratív terheket, és megkönnyítsék a vállalkozások számára a fenntarthatósági szabályoknak való megfelelést, ezáltal erősítve az EU versenyképességét. A fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási kötelezettségek alkalmazásának elhalasztását követően ez a javaslat azok egyszerűsítésére és az adminisztratív teher csökkentésére irányul.

Magyarországi érintett szabályozások

Magyarországon jelenleg a fenntartahtósági jelentéstételt (CSRD) a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről) szabályozza. Az átvilágításra vonatkozó kötelezettséget pedig az ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról) tartalmazza. Jelenleg a két törvény nem azonos kötelezetti kört érint, hiszen

• a Számviteli törvény alapján fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett minden olyan nagyvállalat, amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutató közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértékeket:
  • a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt
• míg az ESG törvény azon vállalatokat érinti, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók minimum 10 milliárd forintos mérlegfőösszeg / 20 milliárd forint éves nettó árbevétel és/vagy 500 fő átlagos foglalkoztatotti létszám mellett, vagy
  • olyan nem közérdeklődésre számot tartó nagyvállalat, amelynek a főtevékenysége az ESG törvény 1. Mellékletében szereplő Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere szerinti listázott ágazatokba sorolható, éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti évben meghaladja a 90 milliárd forintot, valamint az átlagos foglalkoztatottak száma az 500 főt.

Ez alapján várható, hogy mind a Számviteli törvény, mind az ESG törvény esetében a közeljövőben változások lépnek hatályba, hogy a két szabályozás lekövesse az EU-s egyszerűsítési célokat. Amint ez megtörténik, beszámolunk róla.

FOGLALOK

A döntésről szóló hivatalos közlemény itt érhető el.