Hogyan vált Svédország a környezetvédelem úttörőjévé?
1967-ben Svédország létrehozta a Környezetvédelmi Ügynökséget (Environmental Protection Agency), amely a világ első ilyen jellegű intézménye volt. Az ország emellett az elsők között fogadott el környezetvédelmi törvényt, még 1969-ben.
1972-ben Svédország adott otthont az ENSZ első, a globális környezettel foglalkozó konferenciájának. Később, 1991-ben a világ első országai között vezette be a szén-dioxid-adót.
A svéd zöld modell a gazdaság és a fenntarthatóság integrálásán alapul. Skandináv szomszédaival együtt Svédország hangsúlyozza, hogy a zöld növekedés elősegítheti az átállást egy fenntarthatóbb társadalom felé.
Svédország jelentős gazdasági növekedést ért el, miközben csökkentette a kibocsátását. Napjainkban az ország energiaellátásának mintegy 80%-a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes (a 2023-as hivatalos adatok alapján), és a nukleáris energia egyre fontosabb energiaforrássá válik.
Svédország energiafogyasztása 1800-2023 között
Kép forrása: Wikipedia
Az első tízben a Környezeti Teljesítmény Indexen
Svédország több mint egy évtizede szerepel a Columbia és Yale egyetemek által készített Környezeti Teljesítmény Index (Environmental Performance Index) első tíz helyezettje között. Az országot kiváló levegőminőség, hatékony hulladékgazdálkodás és alacsony kibocsátás jellemzi.
Svédország 2023-at a világ legfenntarthatóbb országaként zárta a DriveElectric összehasonlító elemzése szerint. A rangsorolás olyan tényezőket vett figyelembe, mint a felhasznált megújuló energia aránya, az utakon közlekedő elektromos járművek százalékos aránya, valamint a környezetvédelmi politikák kiterjedtsége.
Ambiciózus fenntarthatósági célok Svédországban
A jövőre tekintve a svéd kormány ambiciózus fenntarthatósági célokat tűzött ki maga elé. Ezek közé tartozik a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes villamosenergia-termelés 2040-re, valamint a nettó zéró kibocsátás elérése 2045-re. A Svéd Energiaügynökség előrejelzése szerint 2028-ra Svédország villamosenergia-termelésének 99%-a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes lesz.
A közlekedés villamosítása
A svéd utakon folyamatosan növekszik az elektromos autók száma, miközben a svéd városok egyre szélesebb körben vezetik be az elektromos tömegközlekedést. Számos közlekedési elektrifikációs kezdeményezés van folyamatban az országban.
A Göteborgban működő ElectriCity egy együttműködési platform, amelyet 2015 óta elektromos buszok és más közlekedési eszközök tesztelésére használnak.
Itt az ipar, a kutatás és a társadalom szereplői közösen dolgoznak. Olyan megoldásokat, mint a geokerítés (geofencing), valós forgalmi környezetben teszteltek, fejlesztettek és értékeltek hazai és nemzetközi partnerekkel együttműködve. A geokerítés egy virtuális határvonal, amely lehetővé teszi egy jármű mozgásának digitális szabályozását egy meghatározott földrajzi területen belül. Ennek segítségével például csökkenthető a járművek sebessége iskolák közelében a közlekedésbiztonság javítása érdekében, mérsékelhető a károsanyag-kibocsátás, valamint hatékonyabb forgalom alakítható ki.
Stockholmban a buszok 2018 óta megújuló üzemanyagokkal közlekednek, míg a metró és a többi vasúti közlekedési eszköz megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát használ.
Svédország első villamosított útja 2015-ben készült el. Ez lehetővé teszi a nehéz tehergépjárművek töltését áramszedőkön keresztül.
Malmö városfejlesztési modellje
A Malmö városában található Sege Park a fenntartható városfejlesztés mintapéldája. A terület a megfizethető lakhatást egy helyi megosztáson alapuló gazdasággal ötvözi. Az elképzelés célja, hogy a lakók könnyebben megoszthassák egymással a különböző eszközöket és szolgáltatásokat, így kevesebb tulajdonnal rendelkezzenek, miközben több erőforráshoz férnek hozzá.
A projekt egyik különleges eleme egy fából épült, többfunkciós parkolóház. Az autós parkolóhelyeken túl kerékpártárolóval, egy úgynevezett „kerékpárkonyhával” is rendelkezik, ahol a lakók megjavíthatják kerékpárjaikat, valamint egy „mobilitási központtal”, ahol közösen használt autók és kerékpárok bérelhetők.
Az épület további fenntartható megoldásai közé tartoznak a napelemek, a növényzettel borított homlokzatok, a csapadékvíz újrahasznosítása, az elektromos járművek töltőállomásai, valamint az energiaáramlás optimalizálását szolgáló rendszerek.
Sege Park
A környezetvédelmi kutatások központja
Stockholm ad otthont a Stockholm Environment Institute-nak és a Stockholmi Egyetemhez tartozó Stockholm Resilience Centre-nek. Emellett az IVL Svéd Környezetkutató Intézet (IVL Swedish Environmental Research Institute) Svédország több városában, valamint más országokban is működtet irodákat.
A fenntarthatóság mérföldkövei Svédországban
Az alábbiakban a svéd fenntarthatóság néhány fontos múltbeli és jövőbeli mérföldköve kerül felsorolásra az evolúció áttekinthetőségének érdekében:
- 1967: Svédország létrehozta a Naturvårdsverket nevű környezetvédelmi ügynökséget, amely a világ első ilyen jellegű intézménye volt.
- 1972: Svédország adott otthont az ENSZ első környezetvédelmi konferenciájának, amelynek eredményeként létrejött az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), a mai napig vezető globális környezetvédelmi szervezet.
- 1995: Svédország az elsők között vezette be a szén-dioxid-adót, amely jelentősen hozzájárult a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez.
- 1998 és 2002: Svédország az elsők között írta alá és ratifikálta a nemzetközi klímavédelmi egyezményt, a Kiotói Jegyzőkönyvet.
- 2001: létrejött a Stockholmi Egyezmény, amely nagyrészt svéd kezdeményezésre jött létre, egy globális szerződés a tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok gyártásának és használatának fokozatos megszüntetésére.
- 2020: Svédország a Global Innovation Index listáján a 2. helyen végzett, és az első helyet szerezte meg a Global Sustainable Competitiveness Index rangsorában.
- 2022: Svédország villamosenergia-termelésének több mint 60%-a megújuló energiaforrásokból származott.
- 2024: Svédország az első helyen végzett a Global Sustainable Competitiveness Index (GSCI) rangsorában.
- 2028: Cél: a svéd villamosenergia-termelés 99%-a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes legyen.
- 2030: Cél: a svéd közlekedési ágazat teljes mértékben fosszilis tüzelőanyagoktól mentes legyen.
- 2045: Cél: Svédország fosszilis tüzelőanyagoktól mentes országgá váljon.
A környezettudatosság kultúrája
Svédország pedig a világ egyik legkörnyezettudatosabb társadalmával büszkélkedhet. Ezt jól mutatja, hogy állampolgárai a világ legaktívabb újrahasznosítói közé tartoznak, részben a különféle ösztönző programoknak köszönhetően.
Erre jó példa a visszaváltó automaták rendszere, amelyek kuponokat vagy visszatérítést biztosítanak azoknak, akik italos palackokat és dobozokat adnak le újrahasznosításra. Emellett a svédek a mindennapi életükben is igyekeznek környezetbarát szokásokat követni, amelyek apró lépésekből összeadódva jelentős pozitív hatást gyakorolnak a környezetre.
Kép forrása: Low Carbon Power
Az állampolgárok és a politika közötti visszacsatolás
Azok a polgárok, akik tisztában vannak a klímaváltozás és a természeti erőforrások túlzott fogyasztásának veszélyeivel, nagyobb valószínűséggel választanak olyan politikai képviselőket, akik zöld programokat támogatnak.
Ennek eredményei többek között:
- az elektromos járművekhez kapcsolódó adókedvezmények,
- a tiszta közlekedést célzó kutatási programok finanszírozása,
- valamint a töltőállomások országos hálózatának fejlesztése.
Ezek az intézkedések viszont tovább erősítik a társadalom környezettudatos szemléletét. Egy önmagát erősítő körforgás alakul ki, amelyben a lakossági igények és a politikai döntések kölcsönösen támogatják egymást.
A technológia mint a változás eszköze
A technológia hidat képez a környezet megóvásának szándéka és annak tényleges megvalósítása között. Svédország különösen sikeresen használja ki ezt a lehetőséget:
- intelligens városok fejlesztésével,
- a tömegközlekedés és a forgalom optimalizálásával,
- autómegosztó alkalmazások elterjesztésével,
- valamint fejlett és hatékony vízenergia-, szélenergia- és biomassza-technológiák alkalmazásával.
Az oktatás szerepe a fenntarthatóság erősítésében
A svéd kormány hosszú ideje sikeresen hangsúlyozza a fenntartható politikák és mindennapi gyakorlatok előnyeit különféle szemléletformáló kampányokon keresztül.
Emellett az állam olyan oktatási programokat működtet, amelyek már gyermekkorban megismertetik a fiatalokkal a fenntarthatóság alapelveit és jelentőségét. A felsőoktatásban pedig számos környezetvédelmi és fenntarthatósági kutatási program érhető el.
Egy másfajta építkezési szemlélet
Végül nem hagyható figyelmen kívül Svédország fenntartható építési gyakorlata sem. Az ország szigorú szabályozásokkal és ösztönzőkkel támogatja az energiahatékony épületek létrehozását, valamint a környezetkímélő építőanyagok használatát.
A cél nemcsak az, hogy az épületek fenntartható módon épüljenek meg, hanem az is, hogy működésük során is minimális környezeti terhelést jelentsenek.
Svédország helyezései különböző listákon
- 1. helyezés a „Föld legzöldebb országai” GreenMatch listán
- 6. helyezés az Environmental Performance Index (EPI) listáján
- 2. helyezés a Sustainable Development Report SDG Index listáján
