Rangsorok élén
Az Egyesült Királyság fenntarthatósági teljesítménye a nemzetközi összehasonlító indexek alapján rendszeresen a világ élmezőnyében jelenik meg. Ugyanakkor a különböző rangsorok eltérő szempontokat mérnek, ezért az országok teljesítményének értékelései gyakran különböző eredményeket mutatnak.
Az Egyesült Királyság (UK) a világ egyik legfenntarthatóbb országa, amit a nemzetközi fenntarthatósági rangsorokban elért eredményei is jól tükröznek.
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG-k) alapján készített rangsorban az Egyesült Királyság a világ tíz legjobban teljesítő országa közé tartozik. A 8. helyet 82,5 pontos SDG Index Score értékkel érte el.
Emellett a 2026-os Environmental Performance Index (EPI) rangsorban a 3., míg a Green Future Index (2023) listáján a 7. helyen végzett. A Green Future Index külön kiemelte az ország klímapolitikai teljesítményét is, ahol a Climate Policy kategóriában a 2. helyet szerezte meg, jelezve az Egyesült Királyság szabályozási és szakpolitikai eredményeit.
Energia-ipar átállás
Az Egyesült Királyság energiaátmenete az egyik legjelentősebb európai példája a villamosenergia-rendszer átalakítására. Az ország korábban nagymértékben támaszkodott széntüzelésű erőművekre, azonban a szén szerepe történelmi mélypontra süllyedt, miközben a megújuló energiaforrások folyamatosan növekvő arányt képviselnek az energiatermelésben.
A brit energiaátmenet egyik kevésbé látványos, de fontos eleme az energiaigény csökkenése. A legfrissebb adatok szerint az Egyesült Királyság energiaigénye 2025-ben a 2024-ben elért rekordalacsony szint közelében maradt.
A háztartások energiafogyasztása gyakorlatilag változatlan volt, miközben a közlekedési szektor energiaigénye 2%-kal emelkedett. Az ipar energiafelhasználása ugyanakkor tovább folytatta csökkenő trendjét és 2024-hez képest további 7%-kal mérséklődött.
A szakértők ezt a rekordalacsony energiaigényt elsősorban az energiahatékonyság javulásával, valamint a nagy energiaigényű termelésről a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására történő gazdasági átállással magyarázzák.
A UK energiaigényében továbbra is jelentős szerepe van a fosszilis tüzelőanyagoknak, de a szén részesedése a 2000-es 17%-ról 2025-re 1%-ra csökkent, mivel a széntüzelésű energiatermelést fokozatosan megszüntették.
A szén kivezetése
A szént teljesen kivezették a villamosenergia termelésből 2025-re. Az Egyesült Királyság utolsó széntüzelésű erőművét, a Ratcliffe-on-Soar-t 2024. szeptember 30-án hivatalosan is bezárták, és az utolsó kokszolókemencét (Port Talbot) is az év első felében. Ezzel az eslő G7-es ország lett, aki ezt megtette.
A szénfelhasználást fokozatosan vezették ki, átállva kevésbé káros alternatívákra, mint a gáz és az atomenergia, illetve a megújuló energiaforrásokat részesítik előnyben. A szén iránti kereslet 2025-ben ezért főként az iparból, többek között a vas- és acéliparból, a brikett tüzelőanyag-gyártásból, valamint a lakossági és egyéb fogyasztókból állt.
Éves megújuló-energia kapacitás bővítés és Megújuló energiatermelés (mennyiség-TWh) (UK GOV- DUKES)
Megújuló energia
Az országban a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelés általános növekedést mutat a 2000-es évek óta. Az alapvető trendet a növekvő kumulatív kapacitás vezérli, ami 2025-ben rekordévet eredményezett a termelésben.
Azonban érdemes kiemelni, hogy az időjárási tényezők fontos szerepet játszanak a rendszer működése során. A 2020-ban termelt kimagasló mennyiség is ennek tudható be, és az időjárási hatások miatti éves ingadozások figyelhetők meg a termelésben.
Offshore szélenergia
Az Egyesült Királyság a tengeri (offshore) szélenergia egyik nemzetközi vezetője. Kedvező földrajzi adottságainak, valamint a hosszú távú állami támogatásoknak köszönhetően a világ egyik legnagyobb offshore szélerőmű-kapacitásával rendelkezik. 2030-as céljai közé tartozik elérni az 50 GW kiépített offshore szélerőművet.
A brit modell egyik legfontosabb eleme nem pusztán a kedvező földrajzi adottság volt, hanem az állami szabályozási háttér és a hosszú távú beruházási biztonság megteremtése. Ennek kulcseszköze a Contracts for Difference (CfD) rendszer, amely garantált ármechanizmussal csökkenti a beruházók kockázatát, miközben versenyeztetett aukciókon keresztül ösztönzi az alacsonyabb költségű megújuló energia fejlesztését.
(Orsted)
Jelenleg is Hornsea 3-at építi az Orsted, amely a világ legnagyobb tengeri szélerőműve lesz, 2,9 GW kapacitással, a várható befejezéskor 2027. vége felé.
Nemzetközi úttörő szabályozások
Az Egyesült Királyság törvényeiben már régen látni a szabályozásokat a különböző kibocsátásokra. Az első rendszerszintű ilyen szennyezést korlátozó törvény az 1863-as Alkáli törvény volt. Ez az akkori ipar jelentős sósavas szennyezését akarta megállítani. A törvény hibái ellenére sikerült csökkentenie a szennyezést, és végül ez lett az alapja a légszennyezéssel kapcsolatos politikáknak.
Climate Change Act
A UK mai modern fenntarthatósági törekvései alapját a 2008-as, úttörő Éghajlatváltozási Törvény (Climate Change Act) adja. Ennek a törvénynek a bevezetésével az Egyesült Királyság lett az első ország, amely hosszú távú, jogilag kötelező érvényű keretet hozott létre a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
A törvény elfogadásának jelentősége abban állt, hogy a klímavédelmet nem egyszerű politikai vállalásként, hanem hosszú távú állami kötelezettségként kezelte. Az eredeti jogszabály 2050-ig legalább 80%-os üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentést írt elő az 1990-es bázisévhez képest, amelyet 2019-ben módosítottak: az Egyesült Királyság ekkor elsőként a világ nagy gazdaságai közül törvénybe foglalta a nettó nulla kibocsátás 2050-es célját.
A törvény egyik leginnovatívabb eleme a karbonköltségvetési rendszer (Carbon Budget) bevezetése volt. Ennek keretében az ország nem egyszerűen egy távoli kibocsátási célt határoz meg, hanem ötéves időszakokra konkrét maximális kibocsátási kereteket állapít meg.
A Climate Change Act másik kulcs eleme a Climate Change Committee (CCC) létrehozása volt. Ez egy független szakértői testület, amely tudományos alapon értékeli az ország klímavédelmi teljesítményét, és éves jelentést ad ki. Illetve javaslatokat tesz a karbonköltségvetésekre, valamint rendszeresen ellenőrzi, hogy a kormány intézkedései összhangban vannak-e a nettó zéró kibocsátási célokkal.
Amióta törvénybe iktatták, más országok is bevezették saját jogszabályaikat, és sokan az Egyesült Királyság Éghajlatváltozási Törvényére alapozták azokat (pl. Dánia, Franciaország, stb.). A jelenlegi rendszerben az Egyesült Királyság már a negyedik karbonköltségvetési periódus végrehajtásán dolgozik, amely a 2023–2027 közötti időszakra vonatkozik.
Climate action – Climate Change Committee
Ezen felül rengeteg szabályozás segíti és javítja ezek adaptálását régiónként, akár külön célokkal is, mint Skóciában a 2045-ös net zéró.
Environmental Act
2021-ben a Brexit után a UK-nek szüksége volt egy környezetvédelmi törvényre, hogy ne csússzanak el a környezetvédelmi erőfeszítéseik, ezért 2021-ben ki is adták Környezetvédelmi törvényüket.
Az EU környezetvédelmi törvényével szemben is bevezetett pár újítást az elfogadáskor az új törvény. Ezek közé tartozik a Biodiversity Net Gain (BNG).
A 2021-es Environment Act alapján bevezetett Biodiversity Net Gain (BNG) rendszer alapvetően változtatja meg a természetvédelem és a fejlesztési beruházások kapcsolatát. A szabályozás szerint az új jelentősebb építési projekteknek legalább 10%-os biodiverzitás-növekedést kell biztosítaniuk a fejlesztés előtti állapothoz képest.
A korábbi természetvédelmi megközelítés jellemzően arra koncentrált, hogy a beruházások minimalizálják a környezeti károkat. A brit modell ennél tovább lép: nem pusztán a veszteség csökkentését írja elő, hanem pozitív környezeti eredményt követel meg. Az ország biodiverzitási állapota továbbra is jelentős kihívásokkal küzd, ezt akarják orvosolni a szemléletváltó intézkedéssel.
Úttörő városi megoldások
A UK számos közlekedést zöldítő intézkedéssel rendelkezik, többek között elektrifilációs programok, a gyaloglás és biciklizés ösztönzése. Azonban az egyik legnagyobb újítása az Ultra Low Emission Zone bevezetése (ULEZ).
Az ULEZ 2019-ben indult London belvárosában, majd fokozatosan az egész Greater London területére kiterjesztették. Azoknak a járműveknek, amelyek nem felelnek meg a kibocsátási normáknak, napi díjat kell fizetniük a zónába történő behajtásért.
A rendszer célja nem egyszerűen a forgalom csökkentése, hanem a járműpark gyorsabb korszerűsítésének ösztönzése. A pénzügyi ösztönző arra készteti a lakosságot és a vállalkozásokat, hogy alacsonyabb kibocsátású járművekre váltsanak, vagy alternatív közlekedési módokat használjanak.
Egy, az Imperial College London Környezetvédelmi Kutatócsoportja által végzett kutatás szerint a légszennyezéssel összefüggő korai halálesetek száma becslés alapján körülbelül 40 %-kal csökkent 2019 és 2024 között. A nagyváros légszennyezése jelentősen javult, és ezt sikernek lehet elkönyvelni az elégedetlenebb ingázók panaszai ellenében is.
