Az Év Zöld Nagyvállalata: OTP Bank
Az OTP Csoport Közép- és Kelet-Európa egyik meghatározó pénzügyi szolgáltatója, amely 11 országban több mint 17,5 millió ügyfelet szolgál ki. Fenntarthatósági stratégiájuk célja, hogy a régió vezető szereplőjévé váljanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás finanszírozásában, és közben működésükben és társadalmi szerepvállalásukban is mérhető pozitív hatást érjenek el.
Fenntarthatósági programjuk központi eleme a zöld finanszírozás. A csoportszintű zöld hitelállomány 2025 végére meghaladta az 1697 milliárd forintot, ami 2022-höz képest több, mint hatszorosára nőtt. Finanszírozásuk elsősorban a megújuló energia, az energiahatékonyság, a fenntartható ingatlanfejlesztések és az elektromobilitás területére összpontosít. Céljuk, hogy zöld hitelportfóliójuk 2028 végére elérje a 2123 milliárd forintot.
Az OTP Csoport 2025-ben tette közzé finanszírozott üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére vonatkozó klímacéljait. Vállalásuk szerint 2030-ra közel 30%-kal mérséklik hitelportfólióik kibocsátási intenzitását a 2023-as bázisévhez képest. Emellett a Bank a saját működésére és a Bankcsoportra is fokozatosan kiterjesztett célokat tűzött ki. 2022 óta villamosenergia-igényüket 100%-ban megújuló energiából fedezik. A működési kibocsátások csökkentése mellett természetalapú megoldásokkal is hozzájárulnak a klímavédelemhez. A Pilisi Parkerdővel együttműködésben fejlesztik a 320 hektáros Budakeszi Vadaskertet.
Az Év Ipari Zöld Nagyvállalata: Heineken
A sörgyártás energia- és vízintenzív, nehezen dekarbonizálható iparág, és a HEINEKEN Hungária soproni sörgyárában ez sokáig azt jelentette, hogy az erjesztésből származó, mintegy 450 háztartás energiaigényével felérő hulladékhő évről évre a levegőbe távozott, miközben a csomagolóüzemet földgázzal fűtötték. Erre a kihívásra a HEINEKEN 2021-ben meghirdetett „Csapoljunk egy jobb világot” stratégiája adott választ. Két cél vezérli a vállalatot: 2030-ra karbonsemleges termelés, 2040-re nettó zéró kibocsátás a teljes ellátási láncban. E célokat az SBTi is validálta.

A soproni sörgyár Net Zero Production projektje a hulladékhő visszanyerésére épül. A hűtőrendszer akár 2 MW hőenergiát nyer ki az erjesztő tartályokból; ezt két, egyenként 950 kW-os hőszivattyú 90 °C-os melegvízzé alakítja, amelyet egy 300 m³-es puffertartályon át a csomagolóüzembe vezetnek, kiváltva a földgázalapú fűtést. A beruházás a vízfogyasztás ágon is előrelépés: a sör tartósítását végző, vízigényes alagútpasztőr cseréjével 88%-kal csökken a gyár vízhasználata. A projekt 2024-ben lépett megvalósítási fázisba, és már üzemel. Az első eredmények 2025-ben: a 2022-es bázishoz képest 37%-kal csökkent a CO₂-kibocsátás, idén pedig várhatóan 50%-os CO₂ és 25%-os energiacsökkenés érhető el.
Az Év Zöld KKV-ja: Katica Tanya Élményközpont

A Katica Tanya 23 éve működik, évente 80 000 látogatóval és 10 000 vendégéjszakával. Náluk a fenntarthatóság nem kommunikációs eszköz, hanem maga az üzleti modell. Az elmúlt évben négy síkon léptek előre: mérhető működésben, független tanúsításban, innovációban és tudásátadásban.
- A mérhető működés részeként bevezették a „Környezeti hatás” KPI-okat a PBI rendszerükben: 1000 látogatóra vetítik az energia- és vízfogyasztásukat, típusok szerint. Csak energiát nem fogyasztó szolgáltatásokat fejlesztenek – ha mégis fogyaszt, azt maguk termelik megújuló forrásból. Gázt nem használnak, a fosszilis eredetű kibocsátást fásítással kompenzálják. Vízigényüket három forrásból fedezik (saját fúrt kút, kommunális, esővíz): minden csapból a célnak megfelelő víz folyik. Radikálisan újragondolták a hulladékgazdálkodást: a 7R elvei alapján 15 frakcióban újraválogatnak – 1600 látogatójuk szemete elfér egy zsákban. Az ételhulladékokat komposztálógép kezeli, szennyvizüket helyben, ökológiai módon, energia és vegyszer nélkül tisztítják. Bevételük 5%-át fenntarthatósági projektekbe fektetik, azok pénzügyi megtérülésétől függetlenül.
- A független tanúsítás keretében elkészült a karbonlábnyom-számításuk, a VSME riportjuk, egy hónapja pedig 82%-kal elnyerték a GREEN BRANDS minősítést, ami a hazai vállalati mezőny legjobb eredménye.
- Innováció terén céljuk a teljes vízfogyasztásuk kiváltása esővízzel, valamint az idei cél minden nem emberi fogyasztás kezelt esővízre váltása. A tározókat MI-vel támogatott szakmai tanulmány és adatgyűjtés alapján, Rippl-módszerrel, az aszály-előrejelzéseket is figyelembe véve méretezték. Kifejlesztették a SAM-et (Sustainability Action Model), amellyel a fenntarthatósági gondolkodás munkavállalói szinten alkalmazhatóvá, a vállalati kultúra részévé válik; szoftverré fejlesztéséhez partnereket keresnek.
- A tudásátadás részeként eredményeiket 2026 őszén az IAAPA Expo londoni és orlandói szakmai közönsége előtt is bemutatják. Látogatóik a náluk kihelyezett ismeretterjesztő anyagokból inspirálódhatnak. Hiszik, hogy ami ma „naiv” vagy „vad” gondolat, az a holnap normája lehet. Vidéken, támogatásfüggőség nélkül is lehet mérhetően fenntartható turisztikai vállalkozást építeni – és a módszereik szabadon másolhatóak.
Az Év Zöld Innovációja: Munch
A Munch az elmúlt egy évben tovább erősítette pozícióját, mint a fenntartható élelmiszermentés egyik vezető regionális szereplője. A platform mára több mint 5 millió letöltést ért el, ami jól mutatja, hogy a fogyasztók és a partnerek körében egyaránt valós igény van a pazarlás csökkentését egyszerre környezeti és gazdasági előnnyé alakító megoldásokra. A szolgáltatásuk mára négy országban van jelen, így Magyarországon túl a régióban is hozzájárulnak az élelmiszer-felesleg mérsékléséhez.

A Munch működésének lényege, hogy a még kiváló minőségű, de rövid időn belül feleslegessé váló élelmiszereket értékesíthetővé teszi, így az éttermek, pékségek, kiskereskedelmi egységek és más partnerek számára új bevételi csatornát teremt, a vásárlóknak pedig kedvező árú, környezettudatos választást kínál. Az elmúlt évben kiemelt fókuszt kapott a partnerhálózat bővítése, a felhasználói élmény fejlesztése és a régiós működés skálázása, hogy a megmentett élelmiszer mennyisége minél több piacon növekedhessen.
Az Év Zöld Beruházása: Gránit Pólus Csoport – Westend korszerűsítés
A Westend több éven átívelő, tudatosan dekarbonizációs elemzésekre felépített, 10 millió euró értékű zöld transzformációs programot hajtott végre. A program egy több mint 25 éve működő, évente 18 millió látogatót fogadó komplexumot alakított át működés közben: az energiafogyasztás 38%-kal csökkent, megújult a fűtési és hűtési rendszer, korszerűbbé vált a gépészet, a liftek és a világítás, és intelligens épületfelügyelet optimalizálja a fogyasztást. Júniusban átadásra került a Westend 6500 négyzetméteres napelemparkja, amely Budapest legnagyobb tetőre telepített napelemes rendszere. A létesítmény évente 1,53 GWh villamos energiát termel, és meghatározó szerepet játszik a dekarbonizációban. A Westend a Solar Markt szihalmi naperőműparkjával kötött hosszú távú, közvetlen áramvásárlási szerződéssel (PPA) egészítette ki saját energiatermelését, így évente összesen mintegy 17,53 GWh megújuló energia áll rendelkezésére. A villamosenergia-felhasználás közel 80%-a így már tiszta forrásból származik.

A projekt másik fontos pillére az AI vezérelt épületfelügyeleti rendszer: valós időben elemzi az energiaigényt, a belső hőmérsékletet, az időjárási körülményeket, a látogatószámot, a páratartalmat, a szén-dioxid-koncentrációt, valamint az épületgépészeti rendszerek működési paramétereit, automatikusan optimalizálja a fűtést, hűtést, szellőzést és energiaellátást – napi közel 300 adatpontszintű beavatkozást végrehajtva. Az intelligens üzemeltetésnek és a gépészeti korszerűsítéseknek köszönhetően a Westend energiafogyasztása közel 40%-kal mérséklődött.
Mindezek együttes eredménye: 81%-os CO2-csökkentés a 2019-es bázisévhez képest, a bevásárlóközpont „A+”, a Crowne Plaza Hotel és a Westend Irodaház „A” energetikai minősítést szerzett, megfelelve ezzel az EU Taxonómia keretrendszernek.
A Westend fenntarthatósági teljesítménye alapozta meg a 2026-ban lezárt, 290 millió euró értékű zöld refinanszírozást, amely Magyarország legnagyobb ingatlan-refinanszírozási tranzakciójaként új mércét állított a hazai ingatlanpiacon.
Az Év Jó Ügye: Időgép kampány – Magyar Hospice Alapítvány
„Hadd maradjon ez egy otthon az utolsó időszakra, ahol nem félnek az elmúlástól.”
A halál az egyik legnagyobb tabu. Nem merünk beszélni róla, holott tudjuk, hogy az életben csak ez a biztos – a Magyar Hospice Alapítvány munkatársai azonban gyakran találkoznak vele, és ők jól tudják: elmenni méltósággal is lehet, sőt… Ennek szemléltetésére szimbolikus időutazáson mutatták meg magukat. „A hospice nem arról szól, hogy elmúlik az élet, hanem arról, hogy még tart.” Ezt az üzenetet adta át a 2025 végén készült “Időgép” kampány, amelynek keretében betegek, hozzátartozók, ismert emberek és hospice-dolgozók idézték fel életük emlékezetes pillanatait, az első csóktól az elmúlással kapcsolatos gondolatokig és üzenhettek családjuknak is.

Mindemellett rámutattak arra is: a hospice a kórházi elfekvő ellentéte, ahol még lehet örülni, nevetni, beszélgetni, emlékezni. A gyógyíthatatlan betegek életvégi kísérését biztosító intézményben akkor is méltó ellátást kapnak, ha az otthoni ápolás már nem megoldott. A sztereotípiákkal szembemenő film komoly szemléletformáló erővel bírt, és a média figyelmét is felkeltette.
A kampány egyúttal arra is rávilágított, hogy független szervezetként a működési költségeket maguknak kell előteremteni, és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által biztosított finanszírozás csupán a betegellátás költségeinek egy részét fedezi. Az Időgéppel a hospice szakemberek nem csak a múltba, hanem a jövőbe is elutaztak, és elmondták, mi kellene ahhoz, hogy az alapítvány a jelenlegi kapacitások többszörösével tudja kiszolgálni az életvégi ellátás feltételeit. A rövidfilm megtekinthető itt.
Az Év Zöld Példaképe: Ladányi Roland (ügyvezető, MiReHu Nonprofit Kft.)
Vannak, akik a fenntarthatóságról beszélnek, és vannak, akik egyszerűen csinálják, minden nap, évek óta, kitartóan – Ladányi Roland az utóbbiak közé tartozik. Aki dolgozott már vele, vagy csak hallotta egy előadását, tudja: nála ez nem szerep, hanem hozzáállás. Több, mint húsz éves szakmai tapasztalatának köszönhetően felismerte, hogy a körforgásos gazdasághoz nem elegendő intézményi szinten cselekedni, a folyamat a hétköznapi emberekkel kezdődik. Ezért lépett egy merészet és a hazai hulladékgazdálkodók közül először a lakossági edukáció felé fordult.

A MiReHu Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként lépésről lépésre épített egy mára már hazai és világ szinten is elismert szemléletformálási programot annak érdekében, hogy segítse az embereket a fenntarthatóbb gondolkodáshoz vezető változás útján. Ez lett a MaKuka.
Ami igazán megkülönbözteti Rolandot, az az, hogy nem áll meg a vezetői szerepnél. Személyesen tanít, konferenciákon ad elő, és saját, munkakörén kívüli platformot (Don’t waste it, KukáZoo) működtet, ahol a szabadidejében is a témával foglalkozik – nem azért, mert ez a feladata, hanem mert tényleg fontosnak tartja. Ez a kettősség – a szakmai szigor és a személyes elköteleződés – jellemző azokra, akiknek a fenntarthatóság nem projekt, hanem életforma, akik a saját közösségükben is aktívan tesznek, nem csak a munkahelyükön. Ladányi Roland pontosan ilyen, egy megyei közszolgáltató vezetőjeként épített fel egy országosan és nemzetközileg is elismert programot, amellyel Miskolcot is a fenntarthatóság térképére helyezte. Nem csak tudással, példamutatással, de láthatósággal is megajándékozva a helyieket, a szakmát és az országot. A fenntarthatóság elérése, a társadalmi felelősségvállalás neki nem intézményi kényszer, hanem szakmai küldetés, melyet tartósan, a mai napig aktívan támogat.
Ezúton is szeretettel gratulálunk a nyerteseknek!
Bővebb információ, képek a Portfolio oldalán található.

