Amikor a hulladékból múzeum épül [Eszti]
Belgiumban, Gent történelmi belvárosában egy különleges, új épületszárnnyal bővült a Design Museum Gent. A múzeum építéséhez többek között régi ablakok, autószélvédők, mosdókagylók és WC-k újrahasznosított anyagait is felhasználták, megmutatva, milyen lehetőségek rejlenek az építési és bontási hulladékban.
Az egyik legérdekesebb innováció a kifejezetten ehhez a projekthez fejlesztett tégla, amely 63%-ban a múzeum nyolc kilométeres körzetéből származó építési hulladékból készül. A téglákat hagyományos égetés nélkül, mész felhasználásával állítják elő, így gyártásuk karbonlábnyoma is lényegesen kisebb. Ráadásul a mész a kötési folyamat során a levegőből szén-dioxidot is megköt.
A projekt különlegessége, hogy a helyi lakosokat is bevonták a megvalósításba: egy kétnapos rendezvényen maguk is részt vehettek a téglák elkészítésében, és a múzeum kialakításába is beleszólhattak.
Az új épület így nemcsak a formatervezésnek ad otthont, hanem maga is a körforgásos gazdaság egyik kézzelfogható példája. Jó bizonyítéka annak, hogy ami egy építkezésen hulladék, az egy másikon értékes alapanyag lehet.
Waldspirale, ahol a természet és a művészet találkozik [Hanna]
A Waldspirale egy lakóépület-komplexum Darmstadtban, Németországban, amely az 1990-es években épült és 2000-ben készült el. A név erdei spirált jelent, ami tükrözi mind az épület általános alaprajzát, mind azt a tényt, hogy zöldtetővel rendelkezik. Az osztrák művész, Friedensreich Hundertwasser tervezte, Heinz M. Springmann építész valósította meg.
A belső udvarban játszótér található a lakók gyermekeinek és egy kis mesterséges tó. Az U alakú épület sajátosságai az egyedi homlokzat, amely nem követi a szabályos rácsos elrendezést. Hundertwasser jellegzetes stílusában nincs két egyforma ablak, sőt, néhányuknak még „fa lakói” is vannak – valódi fák, amelyek az ablaknyílásokon keresztül nőnek, elmosva a természet és az ember alkotta építmények közötti határt. Az átlós, növényzettel borított tető rámpaként emelkedik, bükk-, juhar- és hársfákkal beültetve, így valóságos erdőt hozva létre az épület tetején.
A Waldspirale ablakai, amelyek száma meghaladja az 1000-et, és mind egyediek. Hasonlóképpen, minden lakásban más-más kilincs található az ajtókon és ablakokon. Néhány lakás Friedensreich Hundertwasser személyes stílusában berendezett, és a fürdőszobában és a konyhában a munkásságára jellemző színes csempék láthatók. Továbbá ezekben a lakásokban a tető és a falak mentén minden sarok lekerekített, Hundertwasser „gegen die gerade Linie”, azaz „az egyenes vonallal szemben” dogmájának alkalmazásával.
Kívülről Hundertwasser személyes stílusának tipikus elemei vonzzák a tekintetet: az aranyozott hagymakupolák , az egyenes vonalak és éles sarkok hiánya, az épület földszínekben pompázó sokszínű festése és a színes kerámiaoszlopok.
A Waldspirale Hundertwasser organikus szemléletének és a természet iránti mély szeretetének ékes bizonyítéka. Ahogy egyszer fogalmazott: „Ha az ember a természetben jár, akkor a természet vendége, és meg kell tanulnia úgy viselkedni, mint egy jól nevelt vendég.”
A 21. század globális egészségügyi fenyegetései [Vanda]
Nemrég olvastam egy érdekes cikket The Guradian-ben, amelyben a The Lancet legújabb kezdeményezésének a ‘The Lancet Commission on 21st century global threats to health’ publikációját mutatták be. Ebben a 21. századi globális emberi egészségre jelentős kockázatokat és forgatókönyveket elemeznek, és a kutatás 17 fontos összefüggő globális veszélyt azonosít és vizsgál. A kutatás célja segíteni a döntéshozókat felmérni és értékelni a kockázatokat, hogy jobb döntéseket tudjanak hozni az elkövetkező években és a jövő generációinak érdekében is. A hangsúly azon van, hogy mennyi kár előzhető meg reálisan megfelelő politikákkal.
A kutatás alapját a jó egészségben töltött évek becsült elvesztésével mérik, betegség, rokkantság vagy korai halálozás számításával az egyes fenyegetések miatt (várható pálya alapján 2025-2100 között).
Forrás: Murray, C. J. L., Kanem, N., Abed, S., Abubakar, I., Adetifa, I. M., Aguilera, X. P., Asma, S., Capua, I., Chungong, M., Davies, S., Frenk, J., Galvão, L. A. C., Halton, S. J., Houser, T., Kyobutungi, C., Lima, N. T., Louzir, H., Meda, N., Monti, M., … Vollset, S. E. (2026). The Lancet Commission on 21st century global threats to health. The Lancet. Advance online publication. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(26)01714-9
A vizsgálat során a kutatók 2 kihalási potenciállal fenyegető veszélyt azonosítottak: a nukleáris konfliktust nukleáris éhínséggel és a mesterséges intelligencia rosszindulatú felhasználását, beleértve a bio-fegyverek fejlesztését is. Bár ezeknek a valószínűsége igen alacsony, mégis jelentős kockázatot jelenthetnek. Emellett 15 kiemelt katasztrofális egészségügyi fenyegetést azonosítottak: a légszennyezést, az antimikrobiális rezisztenciát, a gyermekkori alultápláltságot, a klímaváltozást, az egészségügyi fejlesztési támogatások (DAH) visszaesését, a hagyományos fegyveres konfliktusokat, a túlzott alkoholfogyasztást, a magas vérnyomást, a jövedelmi egyenlőtlenségeket, az alacsony iskolázottsági szintet, a természetes eredetű világjárványokat, az elhízást (amely magában foglalja a magas testtömegindexet, az egészségtelen étrendet és a fizikai inaktivitást), a mentális egészség romlását, a dohányzást, valamint az egészségtelen öregedést. A legnagyobb egészségügyi terhet, hatást azonban a becslések szerint az elhízás jelenti majd, és az elhízás és a magas vércukorszint világszerte emelkedni fog,
A jelenlegi trendekre épített referencia forgatókönyv szerint bár a várható élettartam és az egészségben eltöltött évek száma általánosan növekedni fog, az egészséges élettartam lassabb ütemben emelkedik, ami azt jelenti, hogy az idősödő népesség és a nem fertőző betegségek térnyerése miatt egyre többen élnek majd hosszabb ideig krónikus betegségekkel és fogyatékossággal. A kutatók szerint a fejlett országokban elsősorban az elhízás és a mentális betegségek, míg a szegényebb régiókban az oktatási hiányosságok, az alultápláltság és az egészségügyi támogatások visszaesése okozhatják a legnagyobb egészségveszteséget.
Kiemelendő szerintem még, hogy a kutatók szerint klímaváltozás egészségügyi terhe jóval nagyobb lehet, mint azt a korábbi, például a WHO 2014-es becslései sugallták. Erre már több publikáció is utalt, többek között a Világbank egyes újabb elemzései is ezt az emelkedő kockázati szintet tükrözik (és a Lancet Countdown on health and climate change). A jelentés becslése szerint például a globális felmelegedés 1,8 °C-on tartása közel 1,9 milliárd egészséges életév elvesztését előzhetné meg a század végéig, az alternatív 4,4°C-os forgatókönyvhöz képest. És a klímaváltozás globális léptéke ellenére egyike az embereket egyenlőtlen módon érintő kockázatoknak, a legszegényebb és legsérülékenyebb országokat érinti majd a legjobban.
