Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága, az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) péntek délelőtt Brüsszelben tette közzé legújabb jelentésének második kötetét. A jelentés az utóbbi hat év kutatási eredményét összesíti, a most prezentált kötet a klímaváltozás hatásait mutatja be. Szóba kerül egy milliárd ember vízellátási problémája, áradások és aszályok, szegény társadalmak alkalmazkodási problémái, fajok egyharmadának kipusztulási fenyegetettsége, óceánok savasodása, stb.
- Egy milliárd embert vízellátási nehézségek fenyegetnek, többségüket ráadásul nem az amúgy is száraz égöveken, hanem a gleccserek olvadása miatt, amelyek jelentős édesvíz-készleteket rejtenek. A Himalája, az Andok és a többi magas hegység gleccserei ugyanis természetes vízraktárként működnek: télen elraktározzák a lehulló csapadékot, nyáron vizet adnak le. A gleccserek azonban zsugorodnak, egy korábbi jelentés szerint az Alpok gleccsereinek 75 %-a eltűnik a század végére. Ahogy a Föld jégkészlete csökken, úgy fog felborulni a vízellátás is. Tavasszal és ősszel nagy áradások várhatók, nyáron pusztító aszály, a partok mellé épült városoknak pedig árvizekre kell felkészülniük. Az IPCC szerint a bolygó vízháztartásának változása máris megfigyelhető.
- Az IPCC figyelmeztet arra is, hogy az alkalmazkodás önmagában nem elég, mert ez se hosszútávon nem képes védelmet nyújtani a klímaváltozás lehetséges hatásaival szemben, se annak mértékét nem tudja semlegesíteni. Az alkalmazkodás mellett szükség van a környezetszennyezés visszaszorítására is.
- A klímaváltozás hatásai várhatóan a szegény társadalmakat érintik majd a legsúlyosabban – állítja az IPCC. Nekik ugyanis nincs lehetőségük az alkalmazkodásra, gazdasági rendszerük átalakítására.
- A jelentés szerint ha az 1990-ben mért átlaghőmérséklet csak másfél fokkal emelkedik (a februárban kiadott első kötet ennek sokszorosát is jósolja 2100-ra), a fajok egyharmada a kihalás szélére kerül. A tengeri, a sarkköri és a tundrai állatok különösen megszenvedik ezt a folyamatot.
- Ezen kívül az IPCC most először támasztotta alá, hogy az óceánok savasodnak a felmelegedés következtében (ezt más tanulmányok korábban már többször leírták).
- A bizottság szerint a Golf-áramlat viszont nem fog leállni, így a néhány éve még valós forgatókönyvnek tűnő új európai jégkorszak szinte biztosan nem fog bekövetkezni.
Az IPCC legutóbb 2001-ben készített hasonló tanulmányt. Az azóta végzett kutatások és számítógépes modellkísérletek tanulsága Rajendra Pachauri, az IPCC vezetője szerint az, hogy „a klímaváltozás hatásaira vonatkozó bizonyítékok sokkal élesebbek és komolyabbak”.
A tanulmányról csütörtökön éjszakába nyúló, heves vita volt a tagországok között a BBC szerint, mert a tárgyalók nem tudtak megállapodni arról, mennyire lehet kritikus az írás hangvétele. A fő vita a klímaváltozás kezelésében vezető szerepre törő és ezért a radikálisabb megfogalmazások mellett érvelő európai országok és az Egyesült Államok között volt, de egyes fordulatok ellen kifogást emelt Oroszország és Kína is.
A viták miatt végül pénteken felmerült a jelentés közzétételének elhalasztása. A 130 ország 2500 tudósának munkájával készült, 1572 oldalas jelentést már a múlt héten véglegesítették, a 21 oldalas sommázatról viszont péntek hajnalba nyúló vita folyt. Állítólag több ország, köztük az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia megakadályozta ugyanis a jelentés rövid összegzésének elfogadását. A késő délelőtti órákban végül bejelentették, hogy mégis közzéteszik a klímaváltozás térségekre lebontott hatásaival foglalkozó jelentést. Egyes küldöttek szerint bizonyos kritikus részeket kihagytak a nyilvánosságra hozandó szövegből.
Az IPCC február elején tette közzé a jelentés első kötetét. A tanulmány nyelvhasználata erősebb volt, mint a korábbi dokumentumoké, 90 %-os bizonyossággal állította, hogy a klímaváltozásnak emberi okai vannak. A jelentés a következő két évtizedre 0,2 °C-os átlaghőmérséklet-növekedést jósol, 2100-ra pedig 1,8-4 °C-os emelkedést, bár ennél rosszabb forgatókönyvek is szerepelnek a dokumentumban. A jelentésnek még két kötete lesz, a harmadikat május 4-én mutatják be Bangkokban. Ez a kötet főleg az üvegházhatású gázok visszaszorításával foglalkozik majd.
(forrás: [origo], index, IPCC oldala)
