Privát Útleírás

Útleírás – Thaiföld/1 Érkezés és Bangkok

Szerzetesek tuktukoznak

December 27.
11:40 Ferihegy 2B, ahol potom 1,5 óra sorban állás után meg is kaptuk a voucherünket, be is csomagoltattuk a búvártáskát, és fel is adtuk a csomagokat (itt időközben még a szalag is elromlott és megjavult). Gépre szállás után 1 óra ücsörgés és várakozás következett, majd 5 órás repülés után rövid látogatást tettünk Omán repterén cifrázva egy gyors dohányzással, és 10 perc után az újra checkolással. Az új stewardess csapat vezére kicsit meghibbant. Mi is kezdtünk. Az üléseket óvódás méretekre szabták.

December 28.
Reggel végre megérkeztünk Bangkokba! Itt következett a whiskey és a vízum gyors beszerzése a reptéren (az ott készült fotókat nem mellékeljük). Kiérve megütött minket a guta: 30°C, 100% páratartalom, és az otthonról hozott fogfájás.
Az éjjeli alvás bepótlása kimaradt, mert az sms-ek hada és a 2915-ös szobából egy nylon zacskó zörgése ébresztett fel percenként – remek szigetelés! Csabit mindeközben egyszerre 5 thai nő masszírozta, amit még egy doboz sörrel is megspékelt – hja, kérem, élni tudni kell!
Nem lehet elég korán kezdeni a városnézést, úgyhogy alvás helyett inkább erre szavaztunk. Legjobb eszköz erre a tuktuk, ha kibírja az ember. Mert ugye egyrészt szétráz, másrészt a szmogtól a légzés is kicsit nehézkes. És akkor még persze öltönyt is vetetnének veled.

Tuktuk
Kajálni próbáltunk – a leves jó, de a második fogás inkább kifogás velünk szemben.
Az esti program pedig a bazár: egy igazi kultúr fittness: rock&roll live, angol futball liga kivetítőn, sör és tengeri herkentyűk keveredése száz asztalon.

Night Bazar

Innen éjfél után irány vissza a szállodába. Tuktukosunk elvétette a címet, ezért egy arab negyedben kötöttünk ki. A műkarácsonyfa és díszített pálmafák árnyékában így jutott nekünk mojito.

Bangkok by night

December 29.
8:30-kor kelés, a reggeli felejthető. Az előző este 10h-ra ígért taxi, 10:30-kor persze nem volt a szálloda előtt. Fogtunk egy másik taxist, persze nagyon olcsón, aki közölte, hogy Wat Pho-hoz nem hajthat be, ezért kivisz minket a kikötőbe. Ez persze, mint kiderült, nem igaz, és a hajóállomáson valahogy kiment a fejemből, hogy hol vagyok, így teljesen higgadtan fogadtam az igen magas árat, amiben nem csak a Wat Pho volt benne, hanem egy órás csónakázás is roham tempóban. A dunai szárnyashajó nem megy ilyen gyorsan, és ez sem áll meg sehol!

Hajózás a Chao Praián

Egy újabb kedves jóakarónk a Wat Pho-nál meg akarta magyarázni, hogy tulajdonképpen sokkal jobban járunk, ha tuktukozunk egy kört, mert mire visszaérnénk, már nem kellenne belépőt venni az éppen zárva lévő templomba. Az illető nem volt elég meggyőző, így inkább megnéztük a hatalmas fekvő Buddhát a maga valójában, és a 3 hektárnyi területet is körbe fotóztuk.

Fekvő Buddha

Wat Pho

Kifulladva nekivágtunk, hogy megnézzük a palotát is – miután 600 BHT-ért nem jósoltattunk Chi Nayo bácsival – de fáradtságunkat rögvest kiszimatolta egy másik jóember. Amikor egy oldalsó kapuhoz értünk (nem bejárat), közölte, hogy most 15h-ig zárva lesz a palota, úgyhogy addig menjünk körbe tuktukkal, és nézzük meg a kihagyhatatlan látnivalókat és persze az Expo is útba esik, ami egy ékszerbolt. Le is intett egy tuktukost, és nagyon megmondta a frankót, hogy max . 40 BHT-ot kap a megadott célért. Így vágtunk neki Wat Rachanada, Thai Expo, Wat Benchamaopit és végül Wat Indravihar.
Az első szerencsehozó Buddha nagyon helyes volt.

Lucky Buddha
Az Expoban nem vettünk semmit, de jól megnéztük. Majd a második templom után kissé megfáradtunk. Itt a tuktukos megkért minket, hogy ugorjunk már be 3 boltba, hogy kapjon kupont. (ha elvisz minket boltokba, akkor 5 liter üzemanyag kupon a jutalma). Megnéztük a helyi ékszergyárat, vettünk is három kis sörösdobozból készült tuktukot, majd egy ajándék boltot, végül pedig egy szabóságot, ahonnan egy szappannal sikerült megszabadulnunk. Az utolsó templom 35 méter magas álló Buddhájára már nagyon fáradtak voltunk.

Buddha

Rohantunk vissza a palotába, hogy még pár óránk legyen ott bolyongani, mert a kedves ember szerint 18h-ig van nyitva. Na, itt a tuktukos közölte velünk, hogy szerinte már nincs nyitva. Nem hittük el. Pedig igaza volt. 15:30-kor bezárt. Előtte azonban nyitva volt. Tehát az egész térítés valószínűleg a nyomorult ékszerbolt miatt volt. Itt már nem kicsit lettünk idegesek. Ennek okán pedig az összes tuktukost és taxist elküldtük, és beszálltunk egy taxiórás járgányba. Anan-nal így egy picit bizalmatlanul kezdődött a kapcsolatunk. A végére – minthogy a dugóban Bangkok másik végéről végül 200 Bht-ért vitt el minket a szállodáig, és mert közben beszélgettünk is – olyan jóba lettünk, hogy a másnapi vízi piacozást, illetve a Koh Changra szállítást is megbeszéltük vele. Este már olyan éhesek voltunk, hogy ki kellett hagyjuk a masszázst, és rohantunk az éjszakai piacra kajálni.

Night market

About the author

szomkat

Leave a Comment